A Budapesti Történeti Múzeum felfedezése
A középkori Buda királyi palotája méltó párja
volt az akkori Európa királyi rezidenciáinak. Ám az Oszmán Birodalommal vívott harcok ostromai
során a teljes középkori palota együttes oly mértékben elpusztult, hogy a
20. század elejéig néhány írásos emléken és ábrázoláson kívül más nem
is maradt fent.
1974-ben váratlanul egy egész szoborcsoportot találtak meg, a palota területén kívül, a város és a palota
között. Középkori polgári lakóházak maradványai tűntek elő. Az
egyik ház betöltött pincéje rejtette magába a szobrokat, illetve a
környező házakból is előkerült néhány töredék. Sajnos a szobrok eredeti
története nem maradt ránk.
Egykor szemétre vetették őket, ezért sérültek és csonkák, de így
maradhattak meg és így tárulhattak újból szemünk elé sérülten és
csonkán is szépen - a középkori magyar királyi udvar művészetét és
életét idézve.
Az egykori Teleki palota területén folytatott régészeti kutatások során tárták fel a pince
padlójától számított 13,70 m mély négyzetes formájú kutat, melyet a
sziklába vágtak és béleletlen volt. A kút
alsó, mintegy 5 méterét kitöltő, iszapos gazdag leletanyagot tartalmazó
réteg valószínűleg egy rendcsinálás, során került a kútba,
mely a középkori telken egykor állt, épület tulajdonosváltásával
kapcsolható össze. A légmentesség és az állandó vízutánpótlás szerencsés
módon megőrizte a szerves – bőr – fa – textil anyagokat, valamint a
növényi magvakat is. A kút használatának megszűntét Luxemburgi Zsigmond
király 1390-1427 között vert, a kút alsó részén, az iszapból előkerült
pénzei keltezik.
A magyar-Anjou címeres kárpitot összegyúrt
sárgombóc formájában, mintegy 10 m mélységben találták meg a kútban,
több, szintén selyemből készült textil lelettel együtt. Az iszap
megőrizte az anyagot, de a festéshez használt színezékek károsodtak. Az
Árpádok vörös-ezüst (fehér) vágásos és az Anjouk kék alapon arany
liliomos címerét rombusz alakú, ún. rutapajzsokban ábrázoló kárpit
alábélelt lehetett a rajta látható varrásnyomok alapján .Ábrázolása
miatt tulajdonosát Anjou házi uralkodóink és azok legszűkebb
környezetében kell keresni. Hasonló kárpit borítja a nápolyi Anjou
ágból származó Károly Róbert magyar király III. kettős felségpecsétjén a
trónus háttámláját.
Káprázatos leletanyag, ezt érdemes megcsodálni!