Mátra Múzeum

Az előző bejegyzésben írtam az Orczy kastélyról Gyöngyösön, most folytatom kis kirándulásom beszámolóját. Egy kicsit ismerkedtem az Orczy-család történetével.

Báró Orczy Lőrinc és Orczy Anna

Sajnálom, hogy a berendezésnél ezt a pódiumos megoldást választották, mintegy jelezvén az akkori enteriőrt.

A legszebb szoba

Tájképes, csatajelenetes barokk, restaurált gyönyörűséges freskók díszítik a falakat. Valószínűsíthető, hogy a 18. század végén készültek, és a hétéves háború harcait örökítik meg, amiben Orczy Lőrinc a jászkun huszárezred ezredeseként vett részt.

A Szent Erzsébet templom kriptájának 1990 évi feltárása során előkerült 1700-as évek végéről és 1800-as évek elejéről származó öltözet-darabok,  Egy férfi és egy női viselet-rekonstrukció is látható, hogyan öltözködtek a polgárok itt a Mátra alján 200 évvel ezelőtt.

Az egyik terem 19. század polihisztorának, Bugát Pálnak állít emléket. Nem csak orvos volt, de nyelvújítással is foglalkozott. 1841-ben létrehozta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot. 1848-49-ben az ország főorvosává nevezték ki.

Láthatóak a tudós szobájának bútorai, a feleségét ábrázoló festmények, oklevelei, használati tárgyai

A múzeumban végigkövethetjük a település történetének jelentősebb állomásait az 1334-es a városi kiváltság megszerzésétől egészen az 1950-es évekig.

 Egy láda míves belseje

 Rákóczi 25 pontja (Tanulságos)

Itt vannak az említett, megcsodált Pátzay János Zeneiskola épületének eredeti tölgyfa szobrai, Szent Ignácról és Szent Ferencről. (Az üvegvitrin nem tette lehetővé, hogy jó fotót készítsek)

 Ez a letűnt kor már ismerős, drága Nagyszüleim világa

A földszinti helyiségekben vadászati és vadászattörténeti tárgyak láthatóak, még debreceni vonatkozást is találtam.

 Ezek az ívek, az épület minden egyes része lenyűgözött!

Folytatás a Természettudományi Múzeummal, mely a kastély parkjában külön pavilonban található.

Kastélymúzeum

Orczy kastély - Gyöngyös

Nincs messze a Fő tértől, pár perces séta és már ott is voltam, a kert végét lezáró gloriett mutatta az utat

A park két kapuját két-két faragott oroszlán díszíti. Uhrl Ferenc, morva származású művész készítette. A legenda azt tartja, hogy az oroszlánok, amikor meghallják a déli harangszót, elmennek ebédelni. Pont dél körül jártam ott, és keményen strázsáltak őrhelyükön, vagy lehet, hogy míg bent jártam......?

A kastély kerítését a Napóleon elleni 1809-es nemesi felkelés puskáinak csöveiből készítették

A barokk stílusban épült kastélyt Orczy Lőrinc építtette 1769-70-ben. Unokája  klasszicista stílusban építtette át, Zofalh Lőrinc tervei alapján 1824 körül. Orczy Lőrinc, a hétéves háborúban huszárbravúrjairól volt híres. Irodalmi munkássága is jelentős, tőle származik a Mátra első szépirodalmi említése. Az Angliában letelepedett Orczy Emma írta a "Vörös Pimpernel" című regényt, melyből világhírű filmet is készítettek. (Hm, hát ezt sem tudtam pedig a könyvet és filmet is ismerem)
A kastély egykori vendége volt I. Sándor cár, Kossuth Lajos és Görgey is. 1849-ben ebből a kastélyból indult tavaszi hadjáratra Görgey.

A 2 hektáros park egyidős a kastéllyal. Jelenleg számtalan fajhoz tartozó fa és cserje él benne, amelyek szinte minden földrészt képviselnek. Itt található hazánk legnagyobb, 430 cm törzskerületű, több mint 100 éves török mogyoró fája is.

A palotát és a körülötte kialakított parkot a család leszármazottai 1937-ben eladták a városnak, az ugyancsak átadott berendezésnek és műtárgyaknak azonban később nyoma veszett. 1951 végén az ipariskola tanműhelye és tanulóotthona kapott helyet a kastélyban. Ekkor érte el csúcspontját a pusztulás. Falakat bontottak, ajtókat, ablakokat cseréltek. Felszedték az intarziás parkettát és az udvaron elégették. Az eredeti vasalatok, lépcsőkorlátok, a park bronzszobrai a MÉH-telepen kötöttek ki. Az 50-es évek második felében a Mátra Múzeum és a városi könyvtár működött falai között. A múzeum 1984-ben kapta meg teljes egészében az épületet.

A kastélyt 2005-2007 között gyönyörűen felújították, kibontották a belső befalazott árkádokat és üvegtetővel fedték le a korábban nyitott udvart. 2009-ben Europa Nostra díjat kapott az épület.

A múzeum különlegessége a fedett udvaron felállított gyapjas mamut csontváza, mely kb. 80%-ban eredeti csontokból áll. Ez az egyetlen teljesnek tekinthető mamutcsontváz az országban. Az állat Mátraderecskén 1949-ben Dancza János és Vértes László ásatásán került elő, Zám Ferenc kertjében, az elpusztulás helyén.

A tudományos csonttani vizsgálatok alapján a mátraderecskei mamut életkora kb. 50-55 év, tehát kifejlett állat. A csontváz feltárása során egy durva kidolgozású kőpenge is előkerült, mely Vértes László meghatározása szerint a korai Szeleta-kultúrába sorolható. A maradványok kb. 40-50.000 évre tehetők.

Az ásványtani és őslénytani rész zárva volt, de folytatom a vadásztörténeti és helytörténetet bemutató termekkel.

Szőlő és bor városa

Gyöngyös Fő tér

Városháza
A város címerének fő motívumai; a nap, az ember arcú holdsarló és a farkas, a Fő tér négy sarkában helyezték el a szökőkutakat, melyek a fenti figurákat ábrázolják, a negyedik a borra utaló szőlő.

Grassalkovich-palota (Városi Könyvtár)

Ezen a helyen állt II. Rákóczi Ferenc gyöngyösi rezidenciája. A fejedelem itt tárgyalt először 1704-ben a békéről Széchenyi Pál kalocsai érsekkel, aki szintén a város szülötte volt. Erre a béketárgyalásra fogalmazta meg Rákóczi híres 25 pontos követelését. Eredményt azonban nem tudtak elérni. Az egykori Rákóczi-házból mára csak egy 1731-ből származó kő ajtókeret maradt meg, helyén felépült a Kereskedelmi és Gazdasági Bank palotája, melynek kapuzatán örökítették meg a fejedelem és a történelmi események emlékét.

Egy kézműves cukrászda

 A Fő tér szép házai

Folyt. köv: Gyöngyös Orczy-kastély

"Mátra kapuja"

Volt két órám Gyöngyösön, míg a fiúk ebédeltek, én a kultúrára éheztem :)) Már megszokták ezt a felállást, Anya szaladgál a látnivalók körül, ők kényelmesen üldögélnek, eszegetnek. Jó ez nekem és nekik is. Ez a kis idő nem volt elég mindenre, így csak szemezgettem a látnivalók között.
Szent Bertalan-templom 1746-56 között épült, sajnos nem tudtam megnézni, zárva volt és felújítás alatt is áll. A  hatalmas bronzsisakokat a tavalyi évben kapta vissza.

Pátzay János Katolikus Zeneiskola épülete teljesen elbűvölt. 1751-52-ben épült, először a jezsuiták birtokolták, majd a ferences rend

 Kodály Zoltán szobra (Lantos Györgyi - 1988)

Szoborfülkékben barokk szobrok másolatai kerültek, az eredeti Szent Ignác és Szent Ferenc tölgyfa szobrokat a Mátra Múzeumban csodáltam meg. Előtte egy barokk stílusú Mária szobor

Károly Róbert szobra (Kő Pál - 1984)
Gyöngyöst 1334-ben Károly Róbert emelte mezővárosi rangra. Fején utazó korona, kezében országalma és liliomos jogar, az oszlopon körben a városi jogokat biztosító oklevél első sorai. Érdekesség, hogy a szobrász a Károly Róbert-figurához Jankovics Marcellt kérte fel modellnek.

Szent István király lovasszobra (Kő Pál - 2002)
Ismerős volt valahonnan, mint kiderült a  a budapesti Szent Gellért-hegyi Sziklakápolnánál 2001-ben elhelyezett emlékmű változata

Kakasos fiú (ismeretlen alkotó - 1964)
Mikor ezt a kicsiny szobrot felfedeztem, Apára gondoltam, akinek biztos nagyon tetszene ez a szobrocska, a maga mívességével és vidámságával. A kórház kertjében állt az eredeti bronz alkotás, amit elloptak, ez egy róla készült másolat.

Az ország második  legnagyobb kincstárgyűjteménye (első az esztergomi), az egykori Almásy vagy Szent Korona Házban található, ahol 1806 és 1809 között három alkalommal őrizték a magyar koronát. A házat Almásy Pál koronaőr megbízásából 1781-ben építette Rabl Károly az ősi Almásy házból és a Jezsuiták bormérő házából.

Most nem volt elég időm, hogy a kincstári gyűjteményt megszemléljem, de az udvarára bepillantottam, ahol található egy Szent Donát-szobor is.

Gyöngyös szélén egy dombon állt ez a Zsolnay kálvária, 1935-38 között készültek, de a stációképeket megrongálták, így pár éve restaurálás után kerültek a plébánia udvarára.

Ahogy olvasgattam a gyöngyösi látnivalókról, itt nagyon szeretik a szobrokat ide-oda helyezgetni, szinte egyik sem a mostani helyén állt......

Folyt.köv: Gyöngyös