Ősz a Várnegyedben

Októberben készültek ezek a fotók, panoráma a Gellérthegyre, a múltkorában pont a házak elől indultunk körsétánkra, akkor haragudtam a fákra, hogy elveszik a mesés kilátást, de most elképzeltem, hogy nézne ki csupaszon!

 Színek

Tóth Árpád sétány most is gyönyörű, de már várom a tavaszi cseresznyevirágzást.

Zsolnay kerámiából készített díszkút, törökös, turbános oszlop (Fürtös György 1973) Baranya megye, Pécs város ajándéka a főváros centenáriumára

Szelfik vagy fiúk és lányok :))

 Kilátás megunhatatlan!!!

Turisták október közepén

Bronz kazula

Megint egy csodára bukkantam a Budai Várnegyedben, a Kapisztrán téren a Mária Magdolna- templom romjainál. Koronázási palást domborműve, Rieger Tibor műve (2017)

Az alkotó 2004-ben készítette el egyéni ötlete alapján a Nemzeti Múzeumban őrzött koronázási palást domborművét, ami elég sokáig a kertjében állt. Ezt követően került a Budai Irgalmasrendi Kórház Árpád fejedelem úti épület fala mellé Kozma Imre atya felajánlására. 2012-ben egy kiállításra szállították a Várnegyed Galériába. A kiállítás bezárása után helyezték el a Mária Magdolna-romtemplom szentélyében. Összesen 64 alak szerepel a miseruhán. Krisztus, Szűzanya, a szentek mellett a király és királyné, egy fiatal gyermek, feltehetőleg Imre herceg.

A műalkotás, másfélszeresre nagyítva, olyan részleteket mutat meg, amelyeket a Nemzeti Múzeumban őrzött eredeti koronázási paláston nem látható ilyen tisztán.

A Mária Magdolna-templom a budai vár egyik legrégebbi temploma.
A 13. században épült gótikus stílusban. A templomnak mára csupán a tornya maradt meg. A Nagyboldogasszony templom (Mátyás templom) volt a németajkú, a Mária Magdolna-templom pedig a magyar lakosság temploma.
II. József 1786-os, a ferences rend működését is beszüntető rendelete után a templom változatos éveket élt meg, használták levéltári anyagok tárolására is.
Itt koronázták meg 1792-ben I. Ferencet.
Itt fosztották meg Martinovics Ignácot papi méltóságától, az általa vezetett magyar jakobinus mozgalom résztvevői elleni per pedig a kolostorban zajlott, ahol rabokat is őriztek.
1817-ben a kolostorba költözött a budai főparancsnokság, a templom pedig Helyőrségi templom lett, benne katonai istentiszteleteket tartottak.
Az 1944-es ostrom során több bombatalálat érte az épületet.
1950-ben – állítólag Rákosi személyes utasítására – az épületet mégis lebontották, csak tornya menekült meg.
A gótikus tornyot helyreállították, a legszembetűnőbb különbség a háború előtti barokk állapothoz képest a csúcsíves ablakokban látható. A toronybelső, az oldalkápolnák és a copf előcsarnok restaurálására 1961–63 között került sor.
1986-ban alakították ki a torony előtt a romkertet. Az egykori templom méretét érzékelteti a toronnyal átellenben felállított gótikus szentélyablak.

 

A  torony látogatható, és még  24 harangból álló harangjáték is működik benne. Sajnos már későre járt, így nem tudtam belülről megnézni.

(Kazula - miseruha)

Kavicsok

A kő lelke kiállítás

(Alkotó Papp Tímea)

Ifjúsági Ház, Debrecen

Lenyűgöző, tényleg van a köveknek, kavicsoknak lelke, ami élőben még jobban megnyilvánul

Mindegyik kép egy kis műalkotás, a mesék világából

vagy az élet pillanataiból

 Nehéz választani, hogy melyik tetszik a legjobban, talán ezek a családi képek.....

Nagyon tetszett, örülök, hogy megnéztem, november 28-ig látható. Először jártam az Ifjúsági Házban, úgy látom érdemes ide többször benézni és nyomon követni programjaikat.

Szent Anna templomban

Szent Teréz Madonna előtt 

Szent József, mint asztalos a gyermek Jézussal

 Jézus szíve kápolna oltárképe

Főoltár - Szent Anna oltárkép

 Immaculata kápolna oltára

Kalazanci Szent József oltár

Virágos ablak

Várnegyed csodaszép virágos ablaka októberben.

 Egy kíváncsi cica is kukucskált a különleges növények között

 Az ablak melletti szűk átjáró is pompázatos volt, gazdája gondoskodása révén.

A köz szolgálatában

Ebben az évben új szobrot avattak a Debreceni Egyetem előtt. Klebelsberg Kuno (1922-31 közötti vallás és közoktatásügyi miniszter) szobra, Juha Richárd szobrászművész alkotása.

A vesztes első világháború és az azt lezáró trianoni béke után az ország gazdasága  romokban hevert, majdnem minden család gyászolt. Klebelsberg Kuno azt vallotta, hogy a nemzet felemelkedésének egyetlen útja a tanulás, az emberek művelése. 

Minisztersége alatt épült a Debreceni Egyetem. Itt volt amikor a főépület alapkövét letették 1927-ben. Neki köszönhető, hogy az I. világháborút követően folytatódhatott a klinikatelep félbe maradt építkezése. Kezdeményezésére született meg az a törvény 1924-ben, hogy Debrecenben is megszervezhették a Bölcsészettudományi Kar mellett a Tanárképző Intézetet. Az egyetem 1927-ben díszdoktori címet adományozott Klebelsbergnek. A főépület ünnepélyes avatásán is részt vett 1932-ben, már mint nyugalmazott kultuszminiszter.

Két, életét, munkáját, vagyonát, tehetségét a köz szolgálatába állító arisztokrata szobra áll egymással szemben a Debreceni Egyetem előtt. (A másik szobor gróf Tisza Istváné.) Az egyetem története az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveire nyúlik vissza. Tisza István járta ki azt az 1912-es törvényt mely kimondta, hogy Debrecenben legyen egyetem, de az építés már Klebelsbergre maradt.

 Tisza szoborról itt írtam:  http://nora-bora-nora.blogspot.com/2016/11/vasgrof.html