Mesés falak

 Nagypréposti Palota - Vác

A műemlék épület már az 1700-as években kanonoki ház volt, majd a XVIII. században Würth Ferenc nagyprépost akaratának megfelelően átépítették, késő barokk homlokzatát is ekkor kapta. Ebben a házban lakott a mindenkori nagyprépost, a káptalan feje. (Káptalan: a püspök tanácsadó testülete)

Az épület földszintje a Váci Egyházmegyei Gyűjteménynek ad otthont. Rögtön az elején egy ismerős címer és név. A nyírbátori túránk során ismerkedtünk meg alaposabban a Báthoryakkal. Itt.........

Báthori Miklós, püspök jelentős szerepet töltött be ebben a korban, Mátyás király tanácsadója is volt. Állandóan készenlétben állt a váci Duna-parton egy nagy evezősgálya, és ha Mátyás hívatta a püspököt, ő azonnal leeveztetett Budára.

 Báthory Miklós, váci püspök (1474-1506) reneszánsz kőcímere

Báthori András rendelte azt a Madonna-domborművet is, amely legszebb szobrászati emlékünk a korból. A finoman faragott Báthori-Madonna Itália-szerte elterjedt kora reneszánsz képtípust követ, de aligha olasz mester alkotása. Felirata szerint talán egy kápolna bejáratát ékesítette hajdanán (1526). Eredetije Budapesten a Nemzeti Múzeumban található.

Kedvenc kép témám ha egymásból nyíló szobákat fotózhatok, ki nem hagynám.... :)) Faragott, festett szobrok szintén a gyengéim, lenyűgözőnek találom őket. Borromei Szent Károly, a szegények partfogója, készült a 19. században.

A palota építtetője Würth Ferenc kanonok (1703-1776), akinek nevéhez a barokk Vác több jelentős építkezése fűződik, többek között a Gombás-patak kőhídjának szobrai, ő alapította a váci szegénykórházat és a váci pestisjárvány idején is tevékeny szerepet vállalt.

Az emelet négy egymásba nyíló, az épület teljes hosszát elfoglaló terem, a palota lakó- és fogadótere. Mindegyik terem falait és mennyezetét gazdagon kifestették, s ezek a gyönyörű freskók ma újra teljes szépségükben láthatók. Állítólag le voltak meszelve és a felújítás során kerültek napvilágra.

Az emeleti szobák legnagyobbika a nagyprépost reprezentatív fogadóhelyisége lehetett, melynek falait és mennyezetét copf stílusú festéssel, vázákkal, vakajtóval díszítettek. A freskókkal díszített palotában 2006-óta hangversenyeket is rendeznek, melyek a barokk házimuzsika hangulatát elevenítik fel.

A terem 18. századi, ún. „kapucinus” padlózata (tölgyfakeretbe rakott fenyőfa padló) majdnem teljes egészében megmaradt.

"Madaras-szoba", melynek nincs ablaka, innen nyílik a térre néző erkély ajtaja. Nevét a falain és mennyezetén lévő, egzotikus madarakat, állatokat és növényeket, forró égövi tájat ábrázoló festéséről kapta.

A harmadik szoba lehetett az egykori hálószoba, mivel a folyosó felé már nem nyílik ajtaja, mint az előző helyiségeknek, hanem eredetileg a folyosó felé alkóvos benyílóval bővült.

Az utolsó termet vízszintes tagolású, gazdag rokokó festéssel díszítettek. A kutatók úgy gondolják, hogy ez csak a hálószobán keresztül megközelíthető, díszes kifestésű, intim helyiség eredetileg házi kápolnaként funkcionálhatott. A termet ma barokk főúri bútorokkal egy korabeli szalon mintájára rendezték be.

Püspöki adomány, egy dolgozószoba berendezése

 A folyosón a váci nagyprépostok arcképcsarnoka

A főépület mindkét szárnyához földszintes épület kapcsolódik az udvar felé; az északi földszintes szárny első helyisége, amely a lépcsőház aljából nyílik, eredetileg a palota konyhája volt, amelynek nyitott kürtője ma is látható.

  A palota udvar felőli homlokzata

A kommunizmus idején a házat államosították, és városi lakásokat alakítottak ki benne, a nagy helyiségek leválasztásával. Az erősen leromlott állapotú épület kiürítését követően 1989-ben kezdődött a helyreállítás, 2004-ben nyitották meg a látogatók számára.

Csak azok a műanyag székek ne lennének ott!!
Folyt.köv..... a Fehérek templomával

Barokk főtéren

Gyönyörű színes barokk palotákkal szegélyezett, háromszög alakú váci főtéren - Március 15-e téren - nagy élvezettel sétáltunk körbe.

Vácon már a honfoglalás idején is település állt, amit 1241-ben a mongolok feldúltak, majd a 13. században németek települtek ide, ők építették a Szent Mihály templomot, mely különféle átépítéseken esett át, de 1755 körül elbontották a régi templomot és egy bazilika építését kezdték meg, ami sosem készült el. A főtéren a templom maradványait állították helyre, az altemplomában pedig egy kiállítás látható.

  Fehérek temploma (külön posztban írok majd róla)

Harangjátékos zenepavilon

 Városháza

A jelenlegi váci városháza helyén 1718-ban már volt egy városháza, amit 1736-ban kezdtek átalakítani, Mária Terézia 1764-es látogatására készült el.

Félköríves kapuja fölött kiugró kovácsoltvas erkély, és a város címere. A homlokzaton Jusztíciának, az igazság istenasszonyának szobra, tőle jobbra és balra egy-egy fekvő nőalak Migazzi Kristóf püspök címerét tartja.

 Mária-oszlop

Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon. 

A XVIII. században néhány évtizedig püspöki palotaként szolgált. Itt szállt meg Mária Terézia családjával együtt az 1764-es váci látogatása során. Miután felépült az új Püspöki Palota a Székesegyházzal szemben, az épület angolkisasszonyok zárdája lett. Majd Siketnémák Királyi Intézete. Az ország első ilyen jellegű intézményét 1802-ben avatták fel, Cházár András Gömör megyei táblabíró kezdeményezésére.

Előtte a Barátság kútja

A kúttal eredetileg 1943-ban Mátyás király születésének 500. évfordulóját szerették volna megünnepelni. A szobrász, Madarassy Walter, Mátyás király-domborművekkel akarta díszíteni, azonban a háború miatt a díszítés nem valósult meg, a reneszánsz kútkáva sokáig díszítetlenül állt. Most a testvérvárosok címerei díszítik. Az oszlopon a barátság védőszentje, János evangelista. Szobrát 2000-ben Horváth Tibor szobrász készítette, a városcímerekkel együtt.

Irgalmasrendi Kórház és Kápolna

Migazzi Kristóf püspök hívta be Vácra 1763-ban a betegápoló rendet. A rendház és kórház mellett, itt állt az ország legrégibb patikája a „Gránátalmához”. A kórházhoz tartozó kápolnát Borromeo Szent Károly tiszteletére szentelték fel, jelenleg görög katolikus hívek használják.

I. Világháborús  emlékmű, helyét nagy viták előzték meg. Tény és való, hogy egy kicsit elüt a tér szellemiségétől. Hátul jobbra a Nagypréposti palota, Egyházmegyei Gyűjteménynek ad otthont. Nemrégiben fedezték fel, hogy a lemeszelt falak lenyűgöző színes falfestést takarnak, ezért külön fejezetet szánok neki. Egyik kedvenc látnivalónk lett Vácon.

 Folyt. köv. a Nagypréposti palotával

Barokk csodák

Vácon is találtunk egy csodaszép Szentháromság szobrot. A homokkőből készült barokk szoborcsoport alkotója nem ismert. Az 1740-41-es pestisjárvány megszűnéséért hálából emelték. Az oszlopfőn angyalokkal körülvett felhőgomolyag tetején trónol az Atya, jogarral a kezében, jobbján a Fiú ül kereszttel a kezében, felettük arany fénysugarak között a galambként ábrázolt Szentlélek. Az oszlop körül állnak Szűz Mária és a pestis ellen védő szentek szobrai.

A Szentháromság téren magaslik az 1725-től 1741-ig épült piarista templom és a hozzá csatlakozó rendház.  II. József idején a piaristák kényszerűségből elhagyták a templomot, katonák költöztek be, tornyát elárverezték. 1796-ban szerezték vissza és felszentelték Szent Anna tiszteletére A főoltár Szent Annát és a gyermek Szűz Máriát ábrázolja.

Egyedülálló különlegessége Forgách Pál püspök által adományozott velencei tükörüveg szentségház.

A templom melletti rendház, ma piarista gimnáziumnak ad otthont. Valaha Berkes András nagyprépost házának felhasználásával épült, ennek díszes kapuja látható a lenti képen. Itt tanult többek között Madách Imre író, Lotz Károly festő, a tanárai közül Öveges József fizikus emelkedik ki.

A sarki épület a XX század első felében épült rendőrségi palotának. A téren működött régen a halpiac. Jelenleg itt van a városi strand bejárata, ami elég furcsa volt nekem ezen a szép barokk téren.

Forradalmi építészet

Váci dóm (Nagyboldogasszony-székesegyház)

Egyikőnk sem ismerte ezt a székesegyházat, újdonság volt számunkra. Elcsodálkoztunk azon, hogy ez a harmadik legnagyobb székesegyházunk, az esztergomi és egri után. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy nem minden bazilika székesegyház, és nem minden székesegyház bazilika. A székesegyház mindig a megyéspüspök székhelye.

Tervezéséről Eszterházy Károly püspök döntött. Vác ekkor kétpólusú város volt, egymástól palánkkal elválasztott területen magyarok és németek laktak. Eszterházy a két városrész határán álló palánkot elbontatta, és itt alakította ki a Konstantin teret, a dóm későbbi helyét. Később Eszterházyt Egerbe hívták püspöknek, az új váci püspök pedig Migazzi Kristóf lett

1761 és 1777 között épült klasszicista és késő barokk stílusban. Tervezője a francia Isidore Canevale, aki a korabeli francia „forradalmi építészetnek” megfelelően képzelte el az épületet.

A D.O.M. felirat a latin „Deo Optimo Maximo” („a legfőbb istennek szentelve”) rövidítése, melyet gyakran a templom püspöki székhely voltára utaló dóm szóként értelmeznek. A feliratsor felett Bechert József váci szobrászmester által alkotott apostolszobrok láthatóak.

A toronyórát a Rancz Lajos tulajdonában álló Rancz Első Magyar Toronyóragyár  készítette.

A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását. a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát ábrázolja. Mindkettőt a kor neves művésze, Franz Anton Maulbertsch alkotta. A főoltárkép 170 éven keresztül nem volt látható, mivel nem sokkal elkészülte után Migazzi egy olajfestménnyel eltakartatta, és csak a XX. század negyvenes éveiben szabadíttatta ki Pétery püspök.

 Konstantin tér

Kőszentes hídon

Budapesthez közeli várost kerestünk, ahol még nem jártunk. Így esett a választásunk Vácra. Nem bántuk meg, egy barokk kisvárosba csöppentünk. A GPS levitt bennünket a most épülő M2-ről, mintha tudta volna, hogy a kőszentes hídon keresztül szeretnénk ideérni.

Aprócska kis híd a Gombás-patakon, hazánk egyedülálló műemléke, az egyetlen ma is álló barokk kőhíd, őrült forgalommal, így nem tudtam jó fotót készíteni.

1753-1757 között Althann Mihály Károly püspök megbízására készült, Nepomuki Szent Jánosnak a hidak és kikötők védőszentjének tiszteletére, az első szobor őt ábrázolja. Szent Venánc lovagként ábrázolt szobra, az úton lévők védelmezője.

A hídon hat szobor áll, jórészt Bechert József váci kőfaragó mester munkája.
Szent Kamill, a gyógyítás védőszentje,  Szent Borbála, a halállal tusakodók védelmezője,

Tádé a reménytelenség és kilátástalan helyzetben lévők segítője,  az apostolok közül Péter és Pál, a járványos idők miatt