Ámulok-bámulok....

Kecskemét központjában négy templom is található A városházával szemben a város legrégebbi épülete, a Ferences templom, más néven Barátok temploma, név szerint Szent Miklós templom. A 13. század végén épült, román stílusban, később átépítették gótikus stílusban. Ebből a korból maradt fent a bejárat melletti kálvária, és a támpillérek. Az 1700-as években barokk stílusban felújították, a tornyon már a copf hatás is érződik.

A kereszt alatti, tisztítótüzet ábrázoló dombormű egy 1792-ben készült kálvária maradványa. A feszületet, Imre Gábor szobrászművész alkotását 1943-ban állították a dombormű fölé. Mária Magdolna és János apostol szobra 1982-ben egy lebontásra ítélt temetői kálváriából került ide.

1931 és 1933 között alakították ki a lourdes-i kápolnát, valamint a kőkerítés finoman megmunkált, népies kovácsoltvas kapuit is.

A templom mellett romkert, mely bemutatja  a régi állapotot

Lenyűgöző hangulatot árasztó templomkert, háttérben a Városháza és a Nagytemplom tornya

Minden egyes szeglete egy csoda, a mesés kovácsoltvas kapujával, a Lurdes-i Máriával, és a rengeteg hála-táblával.

Olyan érzésem volt, mintha nem is Magyarországon járnék, hanem mondjuk Olaszországban

Piros virágú galagonya, ha még nem láttatok ilyet, a lakosság ültette  Páter Károly Bernát rendházfőnök tiszteletére, aki sok zsidó életét mentette meg.

 Eleinte a templomot a katolikus és református hívek közösen használták.

Szokatlan elhelyezésű oltárok, főoltáron Szent Miklós legendája. A jobb és baloldalt mellékoltárok Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal tiszteletére állíttattak. A tér jobb oldalán álló szószék és a kórus között félúton helyezkedik el a harmadik mellékoltár.

Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a főoltárt.

A színes ólomüveg ablakok Szent László királyt, a rendalapító Szent Ferencet, valamint Imre herceg alakját ábrázolják.

A ferencesek 1644-ben telepedtek le Kecskeméten, rendházuk 1700-1724 között több ütemben épült, véglegesen azonban csak 1736-ra készült el. Az épületben 1975-től a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet működik, az egykori kolostort e funkciójához Kerényi József tervei szerint építették át.

Az egykori kolostor helyén a középkorban a királynői birtok kezelőinek háza állt, melyhez 1439 előtt védőtorony is épült.

Régi vizesárkot átszelő kőhíd.

Kecskeméti sétámnak még mindig nincs vége, folyt köv......

"Sem magasság, sem mélység nem rettent"

Anno, az 1890-es években Lechner Ödön és Pártos Gyula a fenti jeligével pályázta meg a  Kecskeméti Városháza építését. Egy újabb szecessziós remekmű, mely uralja Kecskemét főterét, 1893-97-ben épült.

A homlokzaton a magyar népművészet motívumkincsét felhasználó falburkoló kerámia, valószínű, hogy egy részük felújítás alatt van. Bizony nagyon ráfér a renoválás az épületre! Persze itt is meseszép Zsolnay mázas tetőcserép díszíti az épületet.

A homlokzat közepén harangjátékot helyeztek el, amely napközben minden egész órakor többek között Kodály Zoltán Háry-szvitjét, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt játssza el.

A tetőpárkány alatti falmezőkre medalionokba foglalt relief arcképek kerültek: Huba, Árpád fejedelem, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Corvin Mátyás, Hunyadi János, Szent István, I. Ferenc József arcmásaival. Ezek a hatalmas épületen olyan aprók, hogy nem is nagyon láttam őket fent a magasban.

 Középen a honalapító Árpád fejedelem szobra

Gondoltam, megkérdezem, hogy megnézhetem-e belülről. Sajnos a díszterembe nem mehettem be, ahol a honatyák üléseznek, bár roppant érdekelt volna Székely Bertalan Vérszerződés festménye, de a belső udvart és folyosót megnézhettem. :))

 

A szépséges kapuk belülről

 Belső udvar, ahol két császárfa küzd az életéért

 Díszes lépcső

Ahogy bámészkodtam a városháza körül, feltűnt, hogy az országzászlót tartó oszlopon milyen szép régi angyalos címer van, közelebb mentem és akkor vettem csak észre, hogy én a nagy Magyarország részekre szabdalt darabjain állok.

A süttői mészkőből faragott, részekre szakított Magyarország térképét ábrázoló térplasztika, kecskeméti építészmérnökök tervei alapján készült. 23 város van megjelölve, Kecskeméttől mért távolságuk feltüntetésével. Este biztos nagyon hangulatos, ahogy ezek a pontok világítanak.

Kecskemét pozíciójában lévő mészkőtömbön a Szózat első két sora olvasható,

"Hazádnak rendületlenül/Légy híve, oh magyar". 

A két zászlórúd között kifeszítve két bronzból formált angyal tartja a tűzzománc címert. Szimbolikus jelentése, hogy Magyarország nyugat és kelet között elhelyezkedve két kultúra határán tölti be a híd szerepét.

Kecskemét teljesen ámulatba ejtett, még sok látnivalót tartogatott számomra, így folyt.köv.....

"Hírös város"

"Hírős város az Alföldön Kecskemét" ahogy Petőfi is említi. Régi vágyam teljesült, merő véletlenségből, a páromnak itt volt dolga. Egy kis lelkiismeret furdalásom azért volt, hogy a munka dandárjában vele mentem, de nagyon megérte, nem csalódtam. Igaz jártunk már itt valamikor régen, de valahogy nagyon keveset láttam belőle.

A zsinagóga, a kecskeméti városkép egyik jellegzetessége, mór-romantikus stílusban Zitterbarth János tervei szerint épült az 1860-as években. Az 1911-es földrengés során lebillent kupolája helyébe új készült 1912-1913-ban, építésze, Baumhorn Lipót. Belsejét átalakították - ez volt az első olyan zsinagóga az országban, amelyet lebontás helyett a külső megtartásával, átépítettek és ezzel az épület új funkciót kapott, Tudomány és Technika Háza lett belőle. Benéztünk, nem voltam elragadtatva, nagy kár volt átalakítani!

A Cifrapalotát - Kecskemét másik híres épületét, a főtér egyik ékességét - 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban, a Lechner-iskolát követve. Volt bérház, kaszinó, jelenleg képtárként és múzeumként üzemel.

A homlokzati falsík színes majolika díszítésű, népművészeti motívumokkal, és hullámvonalas lezárású, a magas tető is díszes kiképzésű.

 A mázas homlokzatdíszeket és tetőcserepeket  a Zsolnay porcelángyár készítette.

A csatornafedeleken mindig megakad a szemem. Kecskemét nevének kialakulására több teória van, az egyik szerint a 13. században Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott.

 Folyt. köv......

Hazai földben

 Kenderesi temető - Horthy kripta

A református és katolikus temető határán, ugyanis a család férfi tagjai reformátusok, női tagjai katolikusok.

Vitéz nagybányai Horthy Miklós élete alkonyán, emigrációban Portugáliában lelt otthonra feleségével, menyével és a mauthauseni táborból szabadult fiával, ifjabb Horthy Miklóssal. 1957-ben, 89 évesen halt meg. Hamvai évtizedekig a lisszaboni Angol Katonai Temetőben pihentek, míg itthon olyan politikai helyzet alakult ki, hogy végakaratának megfelelően a kenderesi családi sírboltba kerülhettek, az időközben elhunyt feleségével és fiával együtt.

A lisszaboni síremlék, szintén haza került, a kripta udvarában áll

Az 1993-ban zajlott újratemetésen, legalább 50-60ezer ember volt jelen. A szertartás nem állami ceremónia volt, mert az Antall-kormány nem merte ezt felvállalni. A kormányzó végakarata szerint addig nem szállíthatták haza a holttestét, míg hazánkból a szovjet csapatok ki nem vonultak..

 A kripta az 1920-as években épült, 20 sírhely található benne, 4 üres

Itt nyugszanak

• vitéz nagybányai Horthy Miklós
• vitéz nagybányai Horthy Miklósné aradi Purgly Magdolna gyermekeik:
• Horthy Magdolna
• gróf Károlyi Gyuláné Horthy Paulette
• Horthy István
• Ifj. Horthy Miklós 
• Horthy Paulette férje Gróf Károlyi Gyula
• a Kormányzó nagyszülei Horthy István és Puky Amália
• a Kormányzó édesapja nagybányai Horthy István
• a Kormányzó  édesanyja dévaványai Halassy Paula
• a Kormányzó öt testvére (István, Zoltán, Szabolcs, Jenő és Béla)
• a Kormányzó István nevű testvérének felesége Latinovits Margit 
• William Guy Bowden angol ezredes, özvegy Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona asszony második férje

"Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három;

ezek között pedig legnagyobb a szeretet."

I. Korintus 13:13

"Isten áldása legyen a hazán!"

Horthy Miklós Tengerészeti Kiállítóterem

A gyűjteményt 2003-ban nyugalmazott tengerészek hozták létre, azzal a céllal, hogy Horthy Miklós tengerészeti, kormányzói, illetve emigrációs múltját megőrizzék az utókor számára.
A kiállítás Horthy idejében épült Kultúrházban található. A képek alapján különösképpen kíváncsi lettem Horthy Istvánra és feleségére, így olvasgattam róluk, hogy hiányos tudásomat kiegészítsem, melyet megosztok veletek is. Vajon ti hallottatok- e róluk?

          

Horthy Miklós és idősebb fia Horthy István (1904-1942)

Horthy István, 1928-ban szerzett gépészmérnök diplomát, majd a Weiss Manfréd gyár repülőmotor osztályán helyezkedett el. A következő évben amerikai útra indult, a Ford gyárban szerzett tapasztalatokat, először egyszerű munkásként, később tervezőmérnökként. Hazatérte után a MÁVAG gyárban dolgozott. 1934-től 1938-ig cégvezetője, 1938-tól haláláig vezérigazgatója volt a cégnek. 1940-től a MÁV elnöke. 
1940-ben házasodtak össze gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával. 1941-ben megszületett fiuk ifj. vitéz nagybányai Horthy István. 1941-től államtitkár. 1942-ben tartalékos vadászpilótaként a keleti frontra került. 

A magyar politikai vezetés döntése értelmében augusztus 20-át követően Horthy István vadászpilóta-beosztása megszűnt volna, és kormányzóhelyettesi minőségében először protokolláris feladatokat látott volna el a keleti fronton, majd visszatért volna Magyarországra. A visszahívó parancs késéssel érkezett a frontra, de megkapta még 19-én. Emiatt másnap nem vehetett volna részt bevetésen – de felettese nem tudott róla, ő meg nem jelentette. Feltehetően befejezésnek szánta az aznapi bevetést, mivel az a 25. bevetése lett volna. Az utolsó bevetésén Alekszejevka város közelében, 1942. augusztus 20-án, röviddel a felszállás után Héja típusú vadászgépével lezuhant.
Balesete után amiatt a tény miatt, hogy náciellenes volt, mely véleményét időnként nem is rejtette véka alá, a halálának okához sok legendát és találgatást fűztek, melyekre mind a mai napig nem sikerült megerősítő bizonyítékot felmutatni. Még felesége sem hitte el a német merénylet lehetőségét annak ellenére, hogy tudott arról, a németek lehallgatták a férjével folytatott utolsó beszélgetését, amelyben a kiugrási lehetőségekről beszéltek. A marxista történetírás szerint részegen szállt fel a névnapi ünnepsége után, azonban István reformátusként nem augusztus 20-án ünnepelte névnapját, valamint frontszolgálat alatt sohasem ivott. Ismert volt a Héja vadászgép rossz repülési tulajdonsága. A gépek nehéz motorjához és légcsavarjához rövid törzs tartozott, utólag kaptak kiegészítő páncélozást, emiatt farnehezek voltak, szűk fordulóból gyakran dugóhúzóba estek. Horthy István sokat repült, tapasztalt, jó pilóta volt, de tapasztalatait más, a Héjától nagymértékben eltérő konstrukciójú gépeken szerezte. A katasztrófát követő vizsgálat után holttestét hazahozták és Kenderesen temették el.

gróf Edelsheim-Gyulai Ilona, (1918-2013)

II. Világháborúban önkéntes ápolónő. Szerepet vállalt a zsidók megmentésében, ő juttatta el Horthy Miklóshoz az Auschwitz-jegyzőkönyvet, amelyből világossá vált, hogy a magyarországi zsidókat nem munkaszolgálatra, hanem kiirtásra viszik. Ennek hatására szüntette be a deportálásokat a kormányzó. 1944-ben közreműködött a kiugrási kísérletben.

Követte a kormányzót a német fogságba, az amerikai hadifogságba, majd a portugáliai emigrációba is, ahol a levelezését intézte. (Jártunk Estorilban, egy régebbi írásomban, a linkre kattintva olvashattok róla) .http://nora-bora-nora.blogspot.hu/search?q=Estoril 

Második férje Guy Bowden brit ezredes volt. A magyarországi rendszerváltozást követően többször járt Magyarországon, ahol Horthy Miklós végakaratának megfelelően intézte a kormányzó és felesége kenderesi újratemetését. 2013-ban hunyt el angliai otthonában. Földi maradványait a kenderesi temetőben lévő családi mauzóleumban helyezték örök nyugalomra.

2010-től a kiállítóteremben kialakításra került egy Trianon terem, mely Magyarország fájdalmát tükrözi, az 1920-as döntést követően.

Bizony mi egész más nézőpontból egy meghamisított történelmet tanultunk. Mennyi érdekesség, aminek még hírét sem hallottam. Ezért is szeretek utazgatni, mert úgy látom van még mit látni és megcsodálni kis hazánkban.