Barokk szépség

A veszprémi Püspöki Palotától elámultunk tavaly, így kíváncsian vártuk vajon milyen lesz a sümegi. Sajnos jelenleg csak egy része látogatható, de bőven tartogatott így is csemegézni valót.

 Sümegi Püspöki Palota a várból :))

1748-1755 között épült a ma látható barokk püspöki rezidencia, előtte már  állt itt egy szerény püspöki kúria. Építtetője Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, aki százezer forintot fordított rá. Nem sokáig élvezhette, mivel 1762-ben meghalt. Ezután ismét Veszprém lett a püspökség székhelye.

 A sírja Veszprémben a Szent Mihály Székesegyházban van

1770 körül copf stílusban átépítették a nyugati szárnyat, ekkor már csak vadászatra, nyaralásra használták. 1830-40-es években újabb átalakítások zajlottak. A II. Világháború után államosították és iskola, diákotthon működött benne

Belső udvarról gyönyörű panoráma nyílik a várra

 Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a jelenlegi vagyonkezelő

 Atlasz-szobrok tartják a virágfüzérekkel díszített erkélyt

Imádatos boltíves belső kapuzat

A palotában eredetileg 31 lakószoba volt, az emeleten volt a díszterem, könyvtárszoba, ennek bútorzatát az Iparművészeti Múzeumba szállították. Sajnos az emeleti részt nem láthattuk, bár a leírások szerint, mindent elhurcoltak és csak kevés eredeti alkotás maradt, de mivel a földszinten inkább kiszolgálóhelyiségek voltak, így a reprezentatívabb emeletre is kíváncsi lettem volna.

Szent Márton-kápolna márvány hatású falfestéssel, kétszintes belmagassággal, állítólag befalazták, ezért maradt meg érintetlenül.

Az oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar Szent Koronát Máriának ajánlja, Vogl Gergely óbudai festőmester alkotásának tekintik, a mennyezeti festménnyel együtt

 A kápolna mennyezetét Antonio Orsatti barokk stukkói díszítik

Padányi Bíró Márton portréja

A másik szárnyban a sümegi születésű Horváth Béla művészettörténész, Nyolcak gyűjteménye (Kernstok Károly, Berény Róbert, Márffy Ödön, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Orbán Dezső, Tihanyi Lajos és Pór Bertalan)

Csodahely

Hát, a szó szoros értelmében. Csak ott derült ki számomra, hogy egy híres Mária-kegyhelyen és zarándokhelyen járunk, ami már 1696 óta kegyhely, ekkor történt ugyanis az első csodás gyógyulás.

 Sümegi ferences templom

Széchenyi György püspök telepítette le a ferences rendet Sümegen 1649-ben és építtetett számukra templomot és kolostort

 Oldalkápolnák, a bejárat mellett, mesés kovácsoltvas kapukkal

 Lenyűgöző barokk belső

A főoltár Richter Ferenc karmelita szobrász műve. Az oszlopokkal szegélyezett, szobrokkal és faragványokkal díszített baldachinos oltár középpontjában a szent királyok szobraitól közrefogott, középkori Pieta-kegyszobor. Valószínű, hogy a felvidéki Szakolcáról hozták az 1649-ben idetelepített ferences szerzetesek.

Kontuly Béla festőművész készítette a falfestményeket, a hajóban 1950-56 között, a szentélyben 1970-ben.

 Szent Kereszt oltár

Szent Mihály arkangyal és a négy evangélista szobrával díszített szószéket Bíró Márton püspök faragtatta.

1950-ben a szerzetesrendek feloszlatása miatt, a ferenceseknek el kellett hagyni a kolostort. A búcsújárások nem szűntek meg, az egyik sekrestyés mindvégig kitartott. Majd 1989-ben a híres sümegi bevonulás, azért lett nagy ünnep, mert az első kolostor volt, amit a ferencesek újból birtokba vehettek.

"Két csodálatos esemény, egyik a század közepéről, a másik a közelmúltból.
A fenti freskó beszámol arról, hogy 1944-ben, Budapest ostroma alatt egyik óvóhelyen az ott tartózkodók válságos helyzetbe jutottak. Egy bombatalálat ugyanis betemette az óvóhely kijáratát, méghozzá karácsony estéjén. A csatorna szennyvize is elárasztással fenyegette a bennrekedteket. Az óvóhely parancsnoka régi tisztelője volt a Sümegi Szűzanyának, a kegyképet is elhelyezte az óvóhely falán s mécsest gyújtott előtte. Felszólította a sikertelen falbontásokban már kifáradt és elcsüggedt embereket: „Kérjük a csodatevő Szűzanyát, mentsen meg bennünket." Ima közben fényes kör jelent meg a falon, a kép közelében. „Ott kell bontani!" - kiáltott fel az óvóhelyparancsnok. Rövid bontás után meg is nyílt előttük a szabadulás útja."

"A másik esemény:
Három, 17 év körüli középiskolás fiú jött kirándulásra Budapestről Sümegre 1987-ben. Közülük az egyik csak mankóval tudott járni, mert béna volt a lába. A kegytemplom melletti Hotel Várban szálltak meg. Nem tudtak arról, hogy itt Mária-kegyhely van. Nézegették Sümeg nevezetességeit, közben betértek a ferences templomba is. Amikor az oltár mögé értek, olvasgatták a hálatáblák felírásait. Többek közt: Köszönöm Szűzanyám, hogy meggyógyítottál! Valakitől megkérdezték, mit jelentenek ezek a táblák. Az illető megmagyarázta, hogy azok, akik meggyógyultak Sümegen, hozták ide a hálatáblákat. Este, amikor a turistaszállóban beszélgettek, megkérdezte a béna fiú társait: Mit gondoltok, mennyit kéne nekem imádkozni, hogy meggyógyuljak? Azok azt mondták: Biztos, hogy sokat. Hozzá is láttak mindjárt imádkozni mind a hárman. A két egészséges is, hogy segítse beteg barátját... Imádkoztak jó sokáig, de akkor este nem történt semmi. Másnap indultak haza vonattal. Amikor a Déli pályaudvaron a két egészséges fiú leszállt és segíteni akart a mankós fiúnak, nagy csodálkozással látták, hogy társuk mankó nélkül igyekszik leszállni. „A mankóidat miért nem hozod?" - kérdezték. Azt mondta: „Tudok járni! Nem fáj már a lábam!" Elmondta, hogy amikor a vonat megállt és ő fölkelt az ülésről, úgy érezte, mintha áram szaladt volna végig a lábán. Érezte, hogy elbírja a lába, tud járni"

A történetek forrása: http://bucsujaras.hu/sumeg/tortenet.htm

Középkori várunk

Sümeg hatalmas meglepetés volt, gyönyörű templomai vannak,  mesés püspöki palotája, Kisfaludy Múzeum tele érdekességgel, mindezek felett pedig a vár őrködik.

Középkori erőd a kopár hegytetőn, hazánk egyik legnagyobb és legrégebbi megmaradt vára. Területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és a fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható.

Az 1260-as években IV. Béla parancsára a veszprémi püspök építtette. A vár legrégebbi része, a fellegvár. A 14. században az Anjou-királyok idején került sor a vár erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére.

 245 m tengerszint feletti magasság

Külső várkapu

A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán végezték. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült.

 Jelenlegi várvédők :))

 

1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon.

Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a kuruc katonaság. Épületeit 1713-ban egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság.  Ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 

1957-ben láttak hozzá a feltáráshoz és helyreállításhoz. Üzemeltetését 1989- óta magánvállalkozás végzi.

A vár mellé egy komplex idegenforgalmi infrastruktúra épült, történelmi élményparkkal, vendéglátóhelyekkel, egy wellness szálloda is várja a vendégeket.

 Szőlő lugas a kedvencem

 Hotel Kapitány Szálló

 Sümeg madártávlatból

 Öregtorony - tanácsterem

 Püspöki lakószoba

  A kápolna kialakítása Vitéz János püspök nevéhez fűződik.

 Kinzókamra

Szeretettel

 Boldog házassági évfordulót!

"Az életet véges végig együtt kell leélni,
Úgy válik el mit ér a nő és a férfi.
Jót és rosszat megosztani, kacagni és sírni,
a szerelem dal, melyet együtt kell megírni."

Végh Mária

Balaton festője

Egry József (1883-1951)

Badacsonyban a kikötővel szemben áll a szobor, Marton László szobrászművész alkotása (1980)

Az Egry József Emlékmúzeum közel a parthoz, a festő születésének kilencvenedik évfordulóján, 1973-ban nyílt meg, a hajdani műteremlakásban - a festőnek és családjának 1941 óta otthont adó kis villaépületben - és a hozzá épített galériás, kétszintes kiállítóteremben

A művész az első világháborúban szerzett betegségével 1916-ban a badacsonyi hadikórházba került gyógyulni, ahol megismerte későbbi feleségét, Pauler Juliskát.

“Én nem a Balatont, hanem annak világát festem” – vallotta, miután megtalálta egyéni stílusát, számtalan helyen és módon festette meg a Balatont.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

“Én nem a Balatont, hanem annak világát festem” – vallotta, miután megtalálta egyéni stílusát, számtalan helyen és módon festette meg a Balatont.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

A modern magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselője, művészetének középpontjába az 1920-as végétől került a Balaton.

A táj állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett sajátos technikával, az olaj és a pasztell keverésével ragadta meg