2017. szeptember 25., hétfő

Kápolnák a hegy aljában

Gondoltuk autózgatunk egy kicsit a szőlők között, a Római úton (rz a rész ténylegesen lakott volt már a római korban is) hogy ismerkedjünk Badacsonnyal. Először is van a hegy és még öt település viseli a nevét, Badacsonytördemic, Badacsonylábdihegy, Badacsony, Badacsonytomaj, Badacsonyörs.
 Szent Anna-kápolna (1789)
Építtetője az a Szentgyörgyi Horváth Zsigmond, Vas megyei és balatonfüredi földbirtokos, akinek a nevéhez fűződik az 1825-ben megrendezett első Anna-bál.
Mindkét felesége és két unokája is Anna-névre hallgatott, így nem csoda, hogy az általa építtetett kápolnát is Szent Anna nevére szenteltette fel.
 Szent Ignác-kápolna
A tördemici Római úton a házak között található kápolnát 1847-50 között építette gr. Eszterházy Károly pápai földesúr a szőlőbirtokosok hozzájárulásával.

A kápolnával szemben felfedeztem Herczeg Ferenc emléktábláját (sajnos csak ilyen bugyuta képet tudtam róla készíteni, annyira tükröződött)
Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog) sziléziai német családból származó író, színműíró, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és másodelnöke, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga elnöke, a vajdasági Versec-en született 1863-ban. Élete nagy részét a badacsonyi birtokán töltötte, ahol számos szép alkotása született. Az írófejedelem Budapesten hunyt el 1954-ben. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Betekintve, ez a szép ház tárult elém, úgy gondoltam múzeum van benne, a kapu kinyitva, így bemerészkedtem.
Utamat egy kutyus mély, öblös ugatása szakította félbe, ekkor már egy kicsit megijedtem, de szerencsére egy kedves női hang is társult mellé, akivel szóba elegyedtem. Megtudtam, hogy egy Svájcban élő orvos tulajdonában van a ház, és nincs benne múzeum. A hölgy nagybácsija lakott benne miután megvette Herczeg Ferenctől, aki Szita József volt, és két Női ruhaszalonja is volt Budapesten.
A hölgy beinvitált a lakásába is, ami anno a cselédház volt. Az édesanyja főzött a házban sűrűn megforduló híres vendégseregnek. Annyi érdekes dolgot mesélt, hogy alig győztem követni. Kérte, hogy próbáljam ki a fenékpadot is, milyen kényelmes, ami eredeti Herczeg relikvia. Tényleg a fenéknek egy kis mélyedés volt faragva.
A ház eredetileg így nézett ki, a szoba falán lógó kép szerint.
A Nagybátyja vendégkönyvét is végignézhettem, amiben híres színészeink, irodalmáraink bejegyzései, rajzai, pl. Tolnay Klári, Turay Ida, Páger Antal...... felsorolni sem tudom.
Szent Imre-templom, Badacsonytomaj (1930-1932)
Európában csak Franciaországban és itt van bazaltkőből épült, háromhajós templom. A templom plébánosa volt dr. Lékai László, a későbbi esztergomi érsek.
 
 Kikötő
 Szemben Fonyód ikerhegyei
 Balatoni vitorlás

2017. szeptember 23., szombat

Esti borozgatás

"Az italhordó elhozta a bort, Szindbád színültig töltötte a kis, talpatlan, vastag és kemény fogású zöldüveg poharat, magasba emelte az italt és a világosság felé tartotta. Aztán megízlelte a bort, elgondolkozva forgatta szájában az első, langyos kortyot, összehúzott szemöldjei alól gondterhesen nézett a mennyezetre s fejét hátraszegve, kortyolni kezdett. A kis, vastag üvegből öntött pohárnak olyan kellemes fogása volt, hogy pontosan elfért Szindbád öklében, mint egy falusi hajadon tenyere. A boros kimeresztett szemekkel, aggódva követte Szindbád nyeldeklőjének mozdulatait.
Szindbád lenyelte a bort, s egy pillanatig így maradt, csukott szemekkel, mint aki a lélek legmélyebb tárnáiba szállott alá s nem akar idő előtt elsietetten nyilatkozni. Még az idegenek is átérezték a teremben e pillanat fontosságát, mikor Szindbád, ebéd és sörital elfogyasztása után, leengedi sokat ízlelt, sokat próbált torkán az első korty bort. - Iható! - mondta aztán Szindbád óvatosan, s felnyitotta szemeit."

Márai Sándor: Szindbád hazamegy (részlet)

2017. szeptember 22., péntek

Régi híres présházakban

Leereszkedtünk a Badacsony hegyről és meglátogattuk a népi barokk stílusú Szegedy Róza házat, amiben irodalmi múzeum is található.
Ha távolabbról felnéztünk a hegyre, mindig ez a jellegzetes boltíves ablakú épület volt a támpont. Az ívesen kiugró árkádjával még építészeti ritkaságnak is számít.
Ilyen érdekes a ház, míg a völgy felé emeletes, a hegyoldalában csak egy kis földszintes épület.
A tornác árkádjairól csodás kilátás a szőlőkre és a Balatonra. Állandó puska dörrenése verte fel a csendet, mely a seregélyeket tartotta távol a szőlőtől, akik tényleg hatalmas rajokban próbálkoztak megdézsmálni a termést.
A Szegedy-ek jómódú földbirtokosok voltak, ez a présház a nyári, szüreti lakhelyük volt, valamikor az 1750-es években épült.
Kisfaludy Sándor jó kiállású császári testőr és huszártiszt volt, társasági ember, tehetős földbirtokos, ráadásul kiváló költő. Nem csoda, ha szerették a nők. Nevezhetnénk nőcsábásznak is, egész életében kitartóan és őszintén szerelmes volt. Egy badacsonyi szüreten megismerkedett a zalai alispán lányával, a 18 éves Szegedy Rózával, akibe beleszeretett.
 
„Édes, kínos emlékezet,
Ott tudtam meg, ki légyen ő,
 Oh Badacsony szürete! 
S mi légyen a szerelem; 
Múlatságos gyülekezet, 
Amor nyila miként sebző, 
Te rabságom kezdete! 
S mi az édes gyötrelem.”
                                                                      Himfy-strófák
1800-ban kötöttek házasságot. Ettől kezdve más nőre rá sem nézett, boldog szerelemben, 32 évet éltek együtt. Amikor Róza 1832-ben meghalt, néhány hónap búskomorság után visszatért előző életéhez. Az idős gavallér újabb asszonyokkal vagy fiatal lányokkal esett szerelembe, de verseit továbbra is Szegedy Rózához írta.
Tatay Sándor (1910-1991) emlékszoba
(Puskák és galambok írója, Ház a sziklák alatt szerzője) 
Badacsonyban élt nyaranta, itt írta műveit is.
A puskák és galambokra nem nagyon emlékszem, pedig kötelező olvasmány volt, lehet előveszem megint. A Ház a sziklák alatt című filmet filmesztétikai órán megnéztük anno a moziban.
Borászati kiállítás
Révfülöptől Szigligetig a Badacsonyi Borvidékhez tartoznak, a parti települések és hegyek szőlőterületei. 4800 ha, ebből kb. 1800 ha, a szőlővel betelepített terület.
 A tornácon az alábbi domborművek és mese.
A regét itt olvashatod el 
A házhoz kötődik az is, hogy itt forgatták Szigligeti Ede Liliomfi című darabjából Makk Károly által rendezett film egyes jeleneteit is 1953-ban.
Kisfaludy-ház, a költő présháza volt, napjainkban étteremként és borteraszként funkcionál.
A legmagasabban fekvő, így a legszebb panorámával rendelkező badacsonyi étterem teraszán felfedeztem újból a Badacsonyi szürkebarátot.... :))
 Üldögélhetünk akár egy óriás gesztenyefa árnyékában is.
Mivel Kisfaludy Sümegen született, ahol egy másik Kisfaludy-házat is bebarangoltam, folytatás még  következik! :))

2017. szeptember 20., szerda

Megmásztuk a Badacsonyt

Pár éve elhatároztuk, hogy a Balaton-felvidék  összes tanúhegyét megmásszuk. A Szent György-hegy után, most az északi-part legmagasabb hegyére, a Badacsony-hegyre esett a választásunk. Itt működött az ország legnagyobb bazaltkő bányája. Szerencsére 1954-ben a bányászatot leállították és tájvédelmi körzetté nyilvánították. A szállodánk falán ilyen térkép-tapéta volt, ahol minden nap megálltunk egy percre, hogy beazonosítsuk a bejárt vagy meg nem talált útvonalat. 😅
Ez a kép pont a kedvenc Szent György-hegyen készült, ide is ellátogattunk megint, csak most egy másik oldalával ismerkedtünk meg. (Erről később!)
A kocsit Szegedy Róza háza fölötti parkolóban hagytuk. Minden elismerésünk azoké, akik a faluból idáig is gyalog jönnek a hegy szoknyáján, ez egy hosszabb, enyhébb kaptató szőlőskertek között. Nekünk éppen elég volt a meredekebb rész, ami már teljesen az erdőben kanyarog.
Első megállónk a Rózsakő, egy lapos bazalttömb. Kisfaludy Sándor feleségével, Szegedy Rózával szívesen üldögélt ezen a kövön, a Balaton szépségében gyönyörködve. A kő nevét Szegedy Rózáról kapta (Róza-Rózsa).
A helyiek szerint a Rózsakő varázserővel bír. "Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni." Hát.....ezt mi már kihagytuk. :))
 Tovább a kaptatón, nem volt könnyű menet.......
Páholy nevű sziklaképződmény mellett a Hertelendy-emlékhely.
Hertelendy Károly, a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét.
Kisfaludy-kilátó
Badacsony legmagasabb pontján 438 méteren, fából és acélból épült újjá 2011-ben, 16 m magas, legfelső szintjéről pazar kilátás nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a Balatonra, a Bakony és a Keszthelyi-hegység vonulataira.
Egry József-kilátóhely
A bazaltból épített, bástyaszerű építményről rálátunk a badacsonyi szőlőkre, a hajóállomásra, és szemben kirajzolódik a jellegzetes kettős kúpú fonyódi hegy.
Ranolder-kereszt
1857-ben állíttatta Ranolder János veszprémi püspök. A súlyos, hatalmas kőkereszt köveit a Kőkapun keresztül negyven pár bivallyal vontatták fel. (Állítólag a bivalyok mind lezuhantak a hegyről a szakadékba)
A kereszt alatt pár lépcső vezet egy, a bazaltorgonák felső, sima lapjain álló kilátóteraszra, melyről  csodás a panoráma.
Harangozó Börc , a kereszt alatt fekvő sziklapad egy részét jelöli, ami szabadon nyúlik ki a levegőbe. Ha kalapáccsal, vagy kődarabbal megütik, a harang kondulásához hasonló hangot ad, amely messze elhallatszik a magasból. (A börc kifejezés bércet, vagyis sziklaszirtet jelent.)
Voltak kemény szakaszok, fújtatás, lihegés, de csodás érzés, hogy egy újabb tanúhegyet sikerült birtokba venni :))
Ráadásul feltámadt a szél is, így mire leértünk kidőlt fák keresztezték utunkat. Szerencse, hogy éppen akkor nem jártunk ott.