Láperdőben jártunk.

Tatán felkerestük a Fényes Tanösvényt. Hát, mondhatom fantasztikus élmény volt, egy láperdőben 1350 méteren keresztül bolyongani, cölöpökre épített fapallókon csodálni egy olyan világot, amit egyébként sosem járhatnánk be. 2015-től látogatható. A fürdőn belül van a bejárata, többszöri kérdezősködés után találtuk meg.

 

A láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból enyhén szénsavas, 20-22°C hőmérsékletű víz tör fel, így nagy része télen sem fagy be. Felszálló buborékok jelzik a forrásokat. Olyan érzésünk volt, mintha egy trópusi esőerdőben járnánk.

A felső forrást a grófné használta fürdésre. A kerítésen belül kis ház szolgált az öltözésre, és homokföveny a napozásra. A területet a gróf erdészei őrizték.

A „Katona-forrás”, amely nevét onnan kapta, hogy a laktanyából kivezényelt katonák csak ebben a forrásban fürödhettek.

A legalsó a legszebb, hiszen az öregek elmondása szerint erről nevezték el a fürdőt és a tanösvényt Fényesnek. Ebből a három méter mély forráskráterből a tiszta vízben szabad szemmel is jól látható fehér kvarchomokréteg bugyogott föl, s ezernyi buborék szállt fel a forrás felszínére.

A térség egyedülálló növénytársulásoknak és állatvilágnak ad otthont, megtalálható itt többek közt a a Fehér tündérrózsa, a Selymes boglárka, a fokozottan veszélyeztetett Pókbangó. Ezenkívül jelentős a helyi madárfauna: az Erdei fülesbagoly és a Pettyes vízicsibe mellett megfigyelhető a védett Cigányréce is.

 Még kilátó is van, ahonnan felülről csodálhatjuk a lápvilágot

  Bakcsó (Nycticorax nycticorax)

A bakcsó hazánkban a leggyakoribb gémféle, Magyarországra március végén érkeznek és többségük októberben vonul el. Áprilistól júliusig költ. Táplálékának nagy részét az éjszakai órákban szerzi. Zsákmányának jelentős részét a békák képezik, kisebb mértékben halakat, vízi rovarokat és azok lárváit, ritkábban kisemlősöket zsákmányol

 Éger láperdő

egyre magasabb vízállás miatt kipusztulóban

Kötélhídon lehet átmenni a tavirózsákkal borított tavon,

de csónakkal is áthúzhatjuk magunkat a másik partra.

 A fehér tündérrózsa védett,

 a rózsaszín termesztett változat.

 Brekkencs

Mi

Vége a tatai beszámolónak!
Nagyon jó volt, sok szép élménnyel lettünk gazdagabbak.
😃😃

Volt benne vár, kastély, templom, tó, egy kis hegymászás, kilátó több is, erőd, határátlépés, séták, zárásnak pedig az ökoturisztikai tanösvény. Hogy mit is takar ez a fogalom?

"Az ökoturizmus, a környezetért felelősséget vállaló turista utazásának fő motivációja a védett természeti és kulturális értékek felkeresése. Gyönyörködni a táj szépségében, megismerni és megfigyelni az állat és növényvilágot, és mindeközben óvni azt".

Nos, hát ezt tettük!!!

Samu

Felkerestük Samut, a Gerecse lábánál, Vértesszőlősön.

Samu (latinul: Homo erectus seu sapiens paleohungaricus) néven ismert Európa egyik legidősebb – mintegy 350 ezer évvel ezelőtt élt – előembere, amelynek csontmaradványai a Vértesszőlős melletti mésztufabányából kerültek elő. Eredeti környezetükben kiállított másodpéldányokban tekinthetők meg Samu nyakszirtcsontja, lábnyoma, csont-, kvarcit- és kovakő eszközei, tűzhelye, valamint két ismeretlen eredetű zápfog, egy kardfogú tigris szemfogai és néhány ősnövényfaj.

A maradványok megtalálásakor, augusztus 21-én, Sámuel napja volt, ezért az itt élt embert „Sámuel”-nek keresztelték.

Az előemberi telephelynyomokat 1962-ben Pécsi Márton találta meg. 1965 nyarán, Vértes László ásatásai során került napvilágra.

 Levél nyomatok

Egy kicsit kételkedtünk....lehet, hogy Samu, kamu......???

Gerecse tetején

A Gerecse több mint 100 méteres sziklafalakkal szakad le Tatabánya közvetlen közelében, ezen a pompás helyen áll az óriási, impozáns Turul-emlékmű.

A turul ősi magyar jelkép. A legenda szerint Emesét, Álmos fejedelem anyját az álmában megjelent turul termékenyítette meg, és azt jósolta, hogy a születendő gyermek, királyok őse lesz. 
Egy másik legendánk szerint pedig őseink, a fejedelem álmától vezérelve, melyben a turul mentette meg állatainkat a sasoktól, addig követték a turult, míg az el nem vezette őket Magyarországra, a kerecsensólymok földjére.

Kézai Simon krónikája szerint Árpád vezér seregei a mai Tatabánya (akkor Bánhida) területén győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait 907-ben.

A 8 m magas, kövekből épült talapzaton álló, a karmai közt Árpád kardját tartó és a fején koronát viselő turul közel 15 méteres szárnyfesztávjával Európa legnagyobb fémből készült madara. Az emlékmű Donáth Gyula szobrászművész tervei alapján készült (aki egyébként a Budai Várban lévő turul madarat is tervezte) 1907-ben avatták fel.

Teraszáról páratlan kilátás nyílik Tatabánya hatalmas lakótelepeire, az autópályára, és a távoli Vértes hegységre.

Mi csak 1,5 km távot sétáltunk végig a Turul és a kilátó között, de eszünkbe jutott a fiunk, aki már kétszer is megtette a Gerecse 50 km-es túrát, hát.....nem semmi!

A turista út nagyon jól ki van építve, hiszen ezrek  trappolnak itt minden év április 3. szombatján.

Először mikor megláttam a kilátót, úgy gondoltam nem megyek fel, de egy kis pihenés után vállalkoztam rá. Nem is volt olyan megerőltető, mint a tatai kilátó, hiszen szellős volt, meg lehetett állni pihenni és gyönyörködni a tájban.

1978 februárjában huszonhat tatabányai szénbányász élete veszett oda egy súlytólég-robbanásban. Az ő emlékükre 1980-ban kilátót emeltek a 366 méter magas Csúcsos-hegyen, egy a tragédia miatt a forgalomból kivont aknatorony felállításával. A harminc méteres építmény eredetileg a kas fel- és leengedésére szolgált. (A kas egy ketrec-szerű szerkezet, amiben a bányászokat fel- és leengedik a föld alatti járatokba.)

A kilátót 2008-ban felújították. Ekkor nevezték el Ranzinger Vincéről, aki bányamérnök-bányaigazgató volt. Az aknatoronyban 156 lépcsőfok vezet fel a tetejére. Fent a remek kilátás mellett a bányászokat felhúzó kötelet tartó óriáskerekeket is megcsodálhatjuk.

Folyt.köv>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2017/08/laperdoben-jartunk.html

 

Hídon

Átruccantunk Szlovákiába Komáromnál, az Erzsébet hídon, mely az ország első nagy hídjai közé tartozik, 1892-ben adták át.

A Feketeházy János által tervezett híd 424 méter hosszú. Hegesztett vasból készült, 16 hónap alatt építették fel.

A bal parti városrészt az első világháborút lezáró, 1920-ban elfogadtatott trianoni békeszerződés elszakította Magyarországtól. Itt húzódott az új csehszlovák–magyar határvonal.

Csak egyet kerültünk az autóval, mivel Komárom eredetileg nem is volt betervezve, de nem jártunk még ezen a hídon.

Erőd látogatás

Másnap ellátogattunk Komáromba, hogy megnézzük a híres Monostori erődöt, nem nagy távolság Tatától kb. 21 km. Olyan szerencsénk volt, hogy azonnal csatlakozhattunk az óránként induló csoporthoz, idegenvezetéssel. Három éjszakás szállásfoglalásunk révén, kaptunk egy Vértes-Gerecse kártyát, ami sok helyen ingyenes vagy kedvezményes belépést biztosított számunkra, a környék látnivalóihoz.

Ilyen képet készíteni nem tudtam, a kép forrása: wikipedia

Komáromban, a jelenlegi szlovák oldalon az Öregvár, a török elleni küzdelmek fontos helyszíne. 1664 után építették az Újvárat, a császári csapatok jelentős támaszpontját, Bécs előretolt bástyáját. Az 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata.
Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd.

Monostori erőd

1809-ben Napóleon seregei elfoglalták Bécset, I. Ferenc császár pedig Komáromba menekült. A nagy ijedségben a császár elhatározta, hogy Komáromban a birodalom legerősebb erődrendszerét fogja megépíteni. Közép-Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer tagjaként. Korának legfejlettebb technikájával valósították meg, de mire befejezték haditechnikailag elavult.

Méretei tényleg lenyűgözőek. Az erőd 25 hektárt foglal el, 640 helyiség van benne, előfordult, hogy egyszerre nyolcezer katona állomásozott itt. Hatalmas faragott kövekből épített fal, a védműveket borító 3-4 méter vastag földtakaró és több kilométer hosszú földalatti folyosórendszer (kazamata-hálózat).

Harci eseményekre itt soha nem került sor, elsősorban kiképzőközpontként és fegyverraktárként használták. Az I. világháború alatt sorozó- és kiképzőközpontként funkcionált. A II. világháborúban a Monostori erődbe helyezték a 22-es gyalogezred parancsnokságát, és az I.-II. zászlóalj katonái innen indultak a Don menti ütközetekbe.

Hm....közös latrina :))

1945–1991 között a magyarországi oldalon a monostori erőd szovjet fegyverraktárként, a csehszlovákiai oldal várai pedig szovjet laktanyaként szolgáltak.

A rendszerváltás óta a magyar oldalon múzeum nyílt az erődrendszerben.

Az Északi bástya belső udvarának jó akusztikai hatása révén, szabadtéri színi előadások tartására alkalmas színpadot létesítettek.

Sajnos a Duna bástya teteje most nem volt látogatható, pedig onnan lehet jobb fotókat tudtam volna készíteni.