2016. október 5., szerda

A múlt

 Mirkovszky Géza vízfestménye a Kollégiumról (1896)
A Nagytemplom helyén Debrecen kialakulása óta mindig templom állt. A tatárdúlás idején leégett első templom helyén I. Imre váradi püspök építtette a gótikus Szent András templomot 1297-1311 között. A hatalmas templom 50x17 méteres volt. 1564-ben leégett; 1628-ban újabbat építettek. A Veres torony az András-templom körüli erődfal mentén épült 1640-1642 között abból a célból, hogy elhelyezzék benne a Rákóczi György által 1636-ban adományozott több mint 5,5 tonnás nagyharangot, amelyet az András-templom tornya (Fehér torony) nem bírt volna el. 1802-ben tűzvész pusztította el mindkét épületet.
Egyetlen emlék maradt belőle, a zárókő, rajta Debrecen címerének alapmotívuma, a zászlós bárány.
 Szent András templom makettje
 Kenderesi egyházközség jegyzőkönyve (18. század)
"A kiközösített személy három vasárnapon keresztül fekete posztóval a fején külön álljon, negyedik vasárnap a szószék előtt térden állva tegyen nyilvános bűnvallást"
Szent András templom szégyenköve
A református egyház 1563-ban bevezette a megszégyenítő eklézsiakövetés büntetést – ennek kiegészítő eszköze volt a szégyenkő, melyre az elítélt személy felállt.
Huszár Gál 1561-ben Debrecenben létesített nyomdájának makettje, Medgyessy Ferenc - Huszár Gál szobra (1931)
 Debrecen címere

2016. október 4., kedd

Bölcsőtől a koporsóig

A Debreceni Református Kollégiumban van egy csodaszép Egyházművészeti Kiállítás. Bölcsőtől a koporsóig tartó út református szertartásai, templomi tárgyakon keresztül. Olyan sok gyönyörűség volt itt. Lenyűgöztek a festett, faragott szószékek. Micsoda színek! Ez egy 18. századi szószék-korona Kispaládról.
Olyan csodákat is lehet látni, mint Csók István - Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre (Úrvacsora 1890) festménye. Nézzétek azt a hímzést és csipkét festve!
Csók István - Keresztelő (1902)
Különleges török hímzésű úrasztala terítő, melyet a hívek adományoztak a templomoknak. Az 1600-as években a debreceni vásárokban jelen voltak a török kereskedők, fegyverekkel, szőnyegekkel, textilekkel. Az oszmán iparművészet hatással volt a magyar hímzésre is, ekkor terjedt el a gránátalma, szegfű, tulipán, citrusfa motívuma.
Hazánk legszegényebb református községeiben is mesés bútorokkal, tárgyakkal díszítették az egyszerű és pici templomokat.
A kiállításon megcsodálhatóak a falusi asztalos mesterek remekei, a színes virágos bútorok, festett virágos kazettás mennyezet. A tákosi templom padjának másolata, amibe be is ülhettem. (Egy újabb hely Szabolcs-Szatmár-Beregben ahová el kell menni, hogy megnézhessem ezt a mezítlábas Notre Dame-nak is nevezett szépséget)
 Augsburgi bortartó kanna
Bánffy György, Erdély főkormányzója és felesége, Bethlen Klára ajándékozta a debreceni Kistemplomnak 1691-ben. A meseszép kannát csak addig használták, míg az adományozók éltek, mert a meztelen női alak ábrázolásától idegenkedtek. Az ezüst aranyozott kanna egy római mondát "A Szabin nők elrablását" jeleníti meg.
 
A híres debreceni oszlopos kannák első példányait Zólyomi Dávid, erdélyi főkapitány készíttette a seregeit élelmező cívis közösségnek. Az oszlopok a jeruzsálemi templomra utalnak.
A Nagytemplom régi orgonája (1868)
 Mózes-szék (19. század)
 Hűűűű, pont ilyen színekben képzelném el a hálószoba bútoromat!
A faragott fejfák formája, díszítése vidékenként változott. A fejfáról felismerhető volt az elhunyt neme, kora, vallása, foglalkozása, még a vagyoni helyzete is. A legismertebb a szatmárcsekei, csónakra emlékeztet. (balról a harmadik)
 Faragott sírfelirat, sírvers (epitáfium)
A debreceni Kistemplom skófiummal hímzett úrasztali terítője, patyolat, arany, ezüst hímzéssel és csipkével (1744) (Skófium jelentése arany vagy ezüst szál, patyolat a hímzés alapanyaga) Meseszép!
Kölcsey Ferenc 14 évig volt a kollégium diákja, a Himnusz első rézmetszetes kiadása, végrendelete, halotti leple is látható itt.
 
Folyt. köv....annyi, de annyi szépet láttam, sok minden újdonság volt számomra. Teljesen elmélyedhettem a nézelődésben, mivel egyedül voltam, egy látogató sem volt a turizmus világnapján!

2016. október 3., hétfő

Orando et laborando

A turizmus világnapján nem mentem túl messzire, egy 478 éve alapított épületben jártam, nem máshol, mit a Debreceni Református Kollégiumban.
Enyingi Török János mint főbirtokos örökölte Debrecent (1550–1562), és hogy megbosszulja apja, Török Bálint halálát Martinuzzi Fráter Györgyön, keresztülvitte Debrecenben a hitújítást. Ennek első lépéseként meghívta Pápáról Debrecenbe Bálint papot, az első debreceni prédikátort.
Ő még a lutheri reformáció híve volt, működése következménye, hogy az eredetileg ferences rendű zárdaiskola, majd városi iskola, 1538-ban reformátori befolyás alá került. Ekkortól számítják a Kollégium alapítását. Az intézmény többször leégett és több átépítésen is átesett.
A mai épület klasszicista stílusban 1803-1816-ig épült, Péchy Mihály tervei szerint.
1870-1874 években a Péchy-féle főfrontot körbeépítették Vasél Alajos tervei szerint.
1938-ban, a 400 éves évfordulón felújították. Az udvari homlokzat timpanonján a kollégium jelmondata: Orando et laborando (Imádkozva és dolgozva).
Az elemi iskolától az akadémiai szintig folyt itt az oktatás. A teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is rendelkezett. A Kollégium küldetése nem változott az évszázadok során: ma is a legalacsonyabb foktól – óvoda – a legmagasabb szintig – egyetem – folyik az oktató-nevelő munka.
Győrfi Sándor - A Debreceni Református Kollégium diákjainak I. Világtalálkozója emlékére állított domborműve (2000) Az előtérben álló három debreceni tógás diák hosszú szárú pipát szív, a képzeletbeli magaslaton a Kollégium épülete, felette kiterjesztett szárnyakkal a Főnix madár, Debrecen jelképe, kifejezve, hogy a város védőszárnyai alatt működött mindig az iskola.
Medgyessy Ferenc alkotása, az I. Világháborúban hősi halált halt tanároknak és tanulóknak állít emléket (1933)
Hitújítók - Ulrich Zwingli (1484-1531) és Kálvin János (1509-1564)
A Debreceni Kollégiumban országunk számos nagy alakja töltötte diákéveit
Folyt. köv.......