Mirkovszky Géza vízfestménye a Kollégiumról (1896)
A Nagytemplom helyén Debrecen kialakulása óta mindig templom állt. A
tatárdúlás idején leégett első templom helyén I. Imre váradi püspök
építtette a gótikus Szent András templomot 1297-1311 között. A hatalmas
templom 50x17 méteres volt. 1564-ben leégett; 1628-ban újabbat
építettek. A Veres torony az András-templom körüli erődfal
mentén épült 1640-1642 között abból a célból, hogy elhelyezzék benne a
Rákóczi György által 1636-ban adományozott több mint 5,5 tonnás
nagyharangot, amelyet az András-templom tornya (Fehér torony) nem bírt
volna el. 1802-ben tűzvész pusztította el mindkét épületet.Egyetlen emlék maradt belőle, a zárókő, rajta Debrecen címerének alapmotívuma, a zászlós bárány.
Szent András templom makettje
Kenderesi egyházközség jegyzőkönyve (18. század)
"A kiközösített személy három vasárnapon keresztül fekete posztóval a fején külön álljon, negyedik vasárnap a szószék előtt térden állva tegyen nyilvános bűnvallást"
Szent András templom szégyenköve
A református egyház 1563-ban bevezette a megszégyenítő eklézsiakövetés
büntetést – ennek kiegészítő eszköze volt a szégyenkő, melyre az
elítélt személy felállt.
Huszár Gál 1561-ben Debrecenben létesített nyomdájának makettje, Medgyessy Ferenc - Huszár Gál szobra (1931)
Debrecen címere