A múlt

 Mirkovszky Géza vízfestménye a Kollégiumról (1896)

A Nagytemplom helyén Debrecen kialakulása óta mindig templom állt. A tatárdúlás idején leégett első templom helyén I. Imre váradi püspök építtette a gótikus Szent András templomot 1297-1311 között. A hatalmas templom 50x17 méteres volt. 1564-ben leégett; 1628-ban újabbat építettek. A Veres torony az András-templom körüli erődfal mentén épült 1640-1642 között abból a célból, hogy elhelyezzék benne a Rákóczi György által 1636-ban adományozott több mint 5,5 tonnás nagyharangot, amelyet az András-templom tornya (Fehér torony) nem bírt volna el. 1802-ben tűzvész pusztította el mindkét épületet.
Egyetlen emlék maradt belőle, a zárókő, rajta Debrecen címerének alapmotívuma, a zászlós bárány.

 Szent András templom makettje

 Kenderesi egyházközség jegyzőkönyve (18. század)

"A kiközösített személy három vasárnapon keresztül fekete posztóval a fején külön álljon, negyedik vasárnap a szószék előtt térden állva tegyen nyilvános bűnvallást"

Szent András templom szégyenköve

A református egyház 1563-ban bevezette a megszégyenítő eklézsiakövetés büntetést – ennek kiegészítő eszköze volt a szégyenkő, melyre az elítélt személy felállt.

Huszár Gál 1561-ben Debrecenben létesített nyomdájának makettje, Medgyessy Ferenc - Huszár Gál szobra (1931)

 Debrecen címere