2014. szeptember 11., csütörtök

Kabóca zene (Kréta 2.)

Ahogy bejártam a szállodát egyre jobban beleszerettem. Jó volt itt sétálgatni, nappal a kis kalapomban, a tűző napon, a hangos kabóca zene ütemére lépegetni, rácsodálkozni egy-egy épületre, növényre, az itt-ott előbukkanó égszínkék tengerre, leülni egy kicsit, vagy megmártózni a medencékben. Eleinte labirintusnak tűnt...végül már egész jól kiismertem magam. Egy kis ízelítő a kék-fehér szépségből...Görögország dióhéjban életérzésem volt itt, majd meglátjátok miért....

Folyt.köv......

2014. szeptember 10., szerda

Utazás ( Kréta 1.)

Budapestre már előző nap felmentünk. Kicsit még fájdogált a vállam, reméltem, hogy a pihenés jót tesz majd neki. A hajnali két órás kelés nem volt valami kellemes. A repülőtérre zuhogó esőben kocsikáztunk még sötétben, boldogságban úsztunk, hogy magunk mögött hagyjuk a rossz időt. Négy órakor már útban voltunk Krétára, kissé döcögősen a viharos időben....Mivel egy órás időeltolódás van, hét óra után nem sokkal érkeztünk meg, ahol már sorakoztak a buszok és a sorban leszálló gépekről  beszippantották az utasokat, hogy mindenkit elvigyenek a megfelelő helyre. A szobánkra várni kellett, így rögtön reggelizni küldtek bennünket. A fiúk a fáradtságtól majd összeestek, egyik legénybúcsú után, másik esküvő után. Így ők mindenütt és minden helyzetben csak aludtak. :)) Szerencsére ebéd előtt megkaptuk szobáinkat.
Ezen a térképen délen Kréta szigete, és fölötte látszik Santorini is az Égei tenger által övezve. 
Ide is eljutottam. :))
Kréta a görög szárazföldtől mintegy 160 km-re fekszik, északról a Krétai-tenger, míg délről a Líbiai-tenger határolja. Változatos domborzata főként szurdokok és völgyek által tarkított, hegyekben gazdag részekből áll, de több fennsík is található itt. A 260 km hosszú sziget szélessége 13 és 60 km között változik. Területe 8336 km2. A szigeten 650.000-en laknak. Tehát nem is olyan picike, a körültekintő turista kétszer is elmegy a szigetre, így külön bejárható a nyugati és a keleti rész. Mi most Chersonissosban voltunk (vagyis keleten) Herakliontól, a fővárostól kb. 30 km-re
 
Izgalommal vártam, hogy mennyi szépségben lesz itt részem. Hát lett is, bár nem volt alkalmam jobban megismerni ezt a szép szigetet, mert a fiúk pihenésre vágytak és sajnos nem béreltünk kocsit, hogy utazgassunk. Kárpótolt a szálloda, ami remek választásnak bizonyult, és sok látnivalóval szolgált. (Creta Maris Beach Hotel) Mintha egy kis görög faluban laktunk volna, volt emeletes épület, kis bungalók, saját tengerpart, apró kavicsos és sziklás szakasszal, több medence, finom ételek és italok, este műsorok. Eddig mi nem élveztük ezt a fajta all inclusiv ellátást, de mondhatom remek. A medencék és a part mellett bárok voltak, ahol bármit lehetett inni.
Mi a főépület egyik oldalsó szárnyában voltunk, ezeken a szép folyosókon és udvarokon keresztül jutottunk a szobánkba.
 Folyt. köv.......

2014. augusztus 31., vasárnap

Juhé :))

Végre indulhatunk nyaralni!!
Igaz egy kicsit nyomi vagyok és pont ezt nem csinálhatom, de azért bízom benne, hogy jó lesz!

2014. augusztus 27., szerda

Cigoda

Kolozsvárra tartva, a lenti képeken látható házakra lettünk figyelmesek és azonnal beugrott, hogy ezekről már láttam egy pps-t. Csak tátottuk a szánkat. Mi csak az út melletti házakat kaptuk lencsevégre, de láttuk, hogy beljebb még cifrább paloták sorakoznak. Meg is néztük a település nevét, ami magyarul is ki volt írva - Bánffyhunyad. (Micsoda régi, szép településnév!) Kalotaszeg fővárosa. Akkor mi is ez....? Temérdek roma-villa, ismertebb gúnynevén "cigoda".  A gúnynév a cigány és a pagoda szóból tevődik össze. Egyesek szerint Nyugat-Európában dolgozó romák palotái.  
Más források szerint, a szigorúan hagyományőrző gábor-cigányok házai ezek. Jellemzőjük a nagy széles kalap, a bajusz és a fekete öltözet (nőknél pedig színes népviselet). Annyira hagyományőrzők, hogy nem házasodnak magyarral, románnal vagy más cigánnyal, sőt: csak az lehet gábor, akinek szülei, rokonai és házastársa is gábor-cigány. Általában jómódúak, tipikus foglalkozásuk a tetőfedés, bádogozás - írják ezt a huszadik század közepéig.
Napjainkban szinte kizárólag színesfém-csempészettel és kereskedelemmel foglalkoznak.
A legtöbbjük  nincs bevakolva, esetenként hiányoznak az ajtók és az ablakok is, lakatlanok. De két dolog minden épületre jellemző: több emeletes és a tetejét ragyogó fém borítja.

2014. augusztus 26., kedd

Kincsek nyomában

Valamikori kincses Kolozsváron tettünk egy röpke sétát.
Szent Mihály templom (1350-1437)
Ebben a templomban iktatták be az erdélyi fejedelmeket. Szent Mihály a város védőszentje, és Zsigmond király hármas címere a bejárat felett.
 
Az épület előbb az evangélikus, majd kálvinista, végül 150 éven keresztül az unitárius egyházat szolgálta. Ekkor számolták fel a templom régi berendezését, falképeit fehérre meszelték.
15.sz.-i  falfestmények restaurálás során bukkantak elő
Beszűrődő fények
A templom legdíszesebb és egyik legfiatalabb műalkotása, a barokk korból fennmaradó szószék (1740-50)
A toronyaljban Fadrusz János feszülete áll, mellyel fiatalkorában első pályadíját nyerte.
 A Bánffy család empire stílusú, fekete márvány síremléke
A Mátyás szobor 1902 óta áll ezen a helyen, Fadrusz János alkotása. A király alakján kívül legelszántabb híveit is ábrázolja: Magyar Balázst (hadvezér), Kinizsi Pált (hadvezér és temesi bán), Szapolyai Jánost (nádor) és Báthory Istvánt (erdélyi vajda). Valamikor a magyar címer is látható volt a talapzaton. A címer helyét egy MATHIAS REX felirat foglalja el.
 Corvin Mátyás szülőháza. 
A ház az egyik legrégebbi középkori lakóház Kolozsvár belvárosában.  A 15. század közepén  valamelyik vendégeknek berendezett szobában látta meg a napvilágot Hunyadi Mátyás.
Ferenc József 1887. évi látogatása során méltatlannak tartotta, hogy még egy emléktábla sem őrzi Mátyás emlékét. Adott 400 forintot a városnak, hogy emléktáblát készíttessenek a ház falára. Az emléktáblát Zala György készítette Pákai Lajos tervei szerint.
 Ferences templom
"barátok temploma" és a Lorettói kápolna
Feltűnt, hogy a betérő hívők egy-egy vekni kenyeret helyeztek a középen lévő asztalra, a szegények megsegítésére.
A kolozsvári piarista templom szintén nagyon nevezetes, hiszen a város és egyben Erdély első barokk temploma. 1718 és1724 kötött épült. Eredetileg a jezsuita rend használta. A rend eltörlése után Mária Terézia a piaristákat hívta be helyükbe. Itt őrzik a Szűzanya kegyképét, aminek érdekessége, hogy 1699. február 15-től, 26 napon át könnyezett.
 
Babes-Bólyai Egyetem
A Farkas utcai református templom előtt áll a Szent György szobor egyik másolata. Az eredeti mű 1373-ban a kolozsvári testvérpár, Márton és György által készült. I. Ferenc József király a szoborról két másolatot készíttetett. Az eredeti Prágában a Hradzsin téren áll. A református templom épp felújítás alatt.
Ez a szobor fogadott bennünket, miután leparkoltunk. nem is értettem, hogy került ide? Az anyafarkas szobrot Róma városa adta ajándékba Romániának 1921 szeptemberében. (Ezt találtam magyarázatként)
Próbáltam megtalálni kincses Kolozsvárt, de a magyar csodálatos emlékeken kívül, számomra  lehangoló volt, a városba vezető út nagyon lepusztult benyomást tett rám, elhanyagolt lakótelepi házaival....