Szegedi séta 5.

Kiértem a Széchenyi térre, ami egy zöld oázis Szeged szívében. Öreg platánok alatt lehet hűsölni, szebbnél-szebb szobrok tövében.

 Kligl Sándor - Szent István és Gizella (1996)

 Stróbl Alajos - gr. Széchenyi István (1913)
"Magyarország nem volt, hanem lesz"

 Mátrai Lajos - Vásárhelyi Pál (1905)

Tisza szabályozását irányító mérnöknek állít emléket

A talapzat körül Pásztor János szobrai

A talapzaton megjelölték az 1970 (961 cm) és a 2006 (10 métert meghaladó) árvizek vízszintjét.

 Melocco Miklós - gr. Klebersberg Kunó (2000)

A szobor  Klebelsbergnek csak a fejét ábrázolja realistán, „teste” az életművét jelképezi: egy dór oszlopon papírlapok halmazára vannak felírva a nagy kultúrpolitikus tettei.

IV. Béla 

Szegedet 1247-ben városi rangra emelte

Tóth Béla és fia Tóth Dávid alkotása (2010)

 Zala György - Deák Ferenc (1914)

"Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz, és mindig kétséges." 

gr. Tisza Lajos, politikus, miniszter, a szegedi árvíz utáni újjáépítés királyi biztosa, Fadrusz János munkája (1904) Rollinger Gál Rezső a talapzaton lévő szobrok készítője 

 Városháza

Első formájában 1728-ban épült, majd Vedres István  tervei alapján 1801-ben átépítették. 1883-ban nyerte el végleges formáját Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján.

 Pásztor János - Romboló Tisza szobra

Egy pontyon száguldó haragos férfi, aki egy fiatal anyát ragad magával.

 Áldást hozó Tisza szobra (1930)

Najádok próbálják az elemi erőket megszelídíteni

Sóhajok hídja - Velencei mintára készült, a Bérpalotát és a Városházát köti össze. Ferencz József tiszteletére épült, a nagy árvíz utáni újjáépített város látogatása alkalmából, mivel a Bérpalotában lakott, így ezen keresztül sétálhatott át a Városházára.

 

 Víz alatt a szépséges tér

Folyt.köv....

Szegedi séta 4.

Kárász utca, Szeged korzója, rögtön a Dugonics tér felől, négy alakos utca szobor kompozíció fogadott. A zenebohóc és az őket hallgató, figyelő publikum, egy hölgy, kislány és pulikutyus.

Tényleg gitározott az utcán egy fiatal fiú, megalapozva a sétáló utca hangulatát. 

Kigl Sándor - Utcai zene (2002)

Ungár - Mayer ház, tervezője Magyar Ede (1911), földszintjén működött a párizsi stílusú Corso kávéház, mely József Attila és Juhász Gyula törzshelye is volt.

Egy kissé letérve a sétálóutcáról, már messziről észrevettem újabb célpontomat, a Reök palotát, melynek felfedezését nagy kíváncsisággal vártam. Regionális Összművészeti Központként üzemel, a 2008-ban gyönyörűen felújított, 1906-1907-ben épült szecessziós épület.
Tervezője Magyar Ede (1877-1912), építtetője Reök Iván, vízügyi mérnök. Ennek megfelelően a vízi világot és növényvilágot szimbolizálja. A florális szecesszió remeke.
Nem tudtam betelni ezzel a csodás épülettel, többször körbejártam, szerencsémre megnézhettem belülről is. Merő véletlenségből, ma van a szecesszió világnapja, így ennek örömére gyönyörködjünk ebben a szépségben!

 Nem véletlen, hogy tervezőjét magyar Gaudinak is nevezik....

A csodálatos kovácsoltvas lépcsőházat, Fekete Pál, szegedi díszkovácsmester készítette, Magyar Ede rajzai alapján

Magyar Ede 35 évesen szíven lőtte magát, szerelmi bánat miatt.........??? Mindig ez a fránya szerelem!! Ez a ház pedig meghozta számára a hírnevet, rengeteg megrendelője lett, és ő tervezte Kaposváron a Csiky Gergely Színházat is.

Klauzál térre vettem az irányt, amely kettészeli a Kárász utcát. 

A téren áll Kossuth Lajos szobra 

(Róna József - 1902)

Kárász ház, ennek erkélyéről szónokolt utoljára Kossuth 1849. július 11- én, 60 ezer ember előtt.

A tér másik oldalán Millenniumi díszkút, az Árpád-házi királyoknak állít emléket, Tóbiás Klára (2000)

Fagylaltozás a Klauzál téren a Cappella cukrászda teraszán, amely az idei fagylaltverseny nívódíját kapta. 2014. év fagylaltja a mézes-diós-hecsedli, na, ez nem az volt, de szintén valami díjnyertes fagyi :-))

A Kárász utca, Széchenyi tér felőli oldalának ún. köszöntő szobrai (Salve szobrok) Karneválherceg és hercegnő, Párkányi Raab Péter (2000)

Ilyen lett a 2001-ben felújított Kárász utca, egy csipetnyi mediterrán hangulattal. Nagyon tetszett....

Folyt. köv....hú még mennyi látnivaló van hátra, el sem hiszem, hogy egy nap alatt ennyi mindent bejártam.... :-))

Szegedi séta 3.

Ezek után a Somogyi út 7. számú ház keresésére indultam. Meg kell mondjam, hogy nagy segítségemre volt, hogy fiam az okos telefonomra letöltött egy alkalmazást, amin Szeged összes nevezetessége rajta van. Valójában ők ezt használják már a világ minden pontján. Csodálatos dolog! Egy kis vékony telefon helyettesíti az útikönyvet, fényképezőgépet. Sőt ha internetes előfizetői csomagom lenne, akkor az internet és navigáció is elérhető lenne bárhol. De sajna nem utazom annyit, hogy ez nekem megérje.....
Nos a bicikliző Einstein szoborra voltam kíváncsi, mely az Akadémia udvarán található.

Bánvölgyi László - Bicikliző Einstein (2008)

A zseni hétköznapi emberi mivoltában. Egy Californiában 1933-ban készült fotó adta az ötletet a szobrásznak.

 Nagyon szeretem ezeket az úgynevezett utca szobrokat...nocsak Einstein biciklin.....???

Nem messze ide a Somogyi utca 13. szám alatt található a Fekete-ház, mely nevét egykori megfeketedett festéséről kapta, ma múzeumként üzemel.
Mayer Ferdinánd vaskereskedő lakott itt családjával. Zárt erkélyén hímeztek a híresen szép Mayer lányok, akikről Mikszáth Kálmán is megjegyezte, hogy az óra is megáll, ha belépnek a szobába.
Milyen jó rálátásuk volt itt a városra...! Biztos mindenről tudtak, ami történt....!

Gerster Károly- Fekete ház (1856-57)

A Dugonics teret 2012-ben újították fel, itt található a Központi egyetemi épület, 1872-ben épült Főreáltanodaként

 De kit is látok éppen kijönni az egyetem épületéből, nem mást, mint Szeged Nobel díjas tudósát Szent-Györgyi Albertet. A szobrot tavaly 2013-ban avatták fel, a tudós születésének 120. évfordulója alkalmából. Szent- Györgyi Albert 1931-45 között a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora volt

 Bíró Lajos mátészalkai szobrász alkotása

József Attila 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakára, de Tiszta szívvel című verséért eltanácsolták. A szobra azért itt áll.....

 Árvíz szökőkút (1979) zenélő, fényeffektussal kísért vízjáték. Káváján Juhász Gyula sorai

" Állj boldogan és büszkén, ősi város

Simulj szerelmes szívvel a Tiszához."

1933. május 25-én felállított Délvidéki országzászló emlékére felállított, oldott kévére emlékeztető mű. Simor Márton munkája (2012)

 De kiről is kapta nevét a tér....?

Dugonics András (1740-1818) piarista pap, egyetemi tanár, nyelvújító, az első magyar regény írója, 1788-ban adták ki Etelka című regényét. Az első magyar nyelvű matematika tankönyv szerzője.

Izsó Miklós szobra (1876)

A tér régen gabonapiac volt, egy kis keresgélés után meg is találtam a Kenyérszegő című szobrot. Pátzay Pál szobra (1984) eredetije Kapuváron áll.

Szegedi séta 2.

A Dóm téren végigsétálva az Aradi vértanúk terére értem, szemben a Hősök kapuja, melyre nagyon kíváncsi voltam, ugyanis Aba-Novák Vilmos freskói láthatók itt, melyet 1946-ben bevakoltak és lemeszeltek, majd az Aba- Novák család támogatásával 1995-2001 között restaurálták.

Porta Heroum - Hősök kapuja

Pogány Móric (1937)

Több ezer első világháborús szegedi hősi halottnak állít emléket. (Fali táblákon a hősök nevei olvashatók) Halott katona és az élő katona szobrával. A halott katona szinte súlytalannak látszik, bakancsával alig érintve a földet.

Krisztus a főalak, aki hirdeti a feltámadást "Tett" allegóriája, két főangyal feliratos szalaggal lelkesíti a harcba induló katonákat, élükön Horthy Miklós

"Hit" allegóriája, háborús szenvedés látomása, vigasztaló lelkipásztorok, özvegyek, árvák, katonasírok. Az egyik kereszt helyén rohamsisak, az ismeretlen katona arca vörös felkiáltójellel.

 Halott katonák menetelnek a fakeresztes sírok felé

 A montellói fa, tövében katonákkal. A doberdói csatamezőn volt egy fa, mely a kilőtt puskagolyók ezreit fogta fel, megmentve ezzel sok szegedi katona életét. Ezt a szétlyuggatott fatörzset a katonák hazahozták, és mai is őrzik a múzeumban.

 Huszárroham

A téren található II. Rákóczi Ferenc szobra

ifj. Vastagh György (1912)

 "Istennel a hazáért és a szabadságért"

Szintén nagyon kiváncsi voltam a képek alapján az 1956-os emlékműre, alig találtam meg a Rerrich teret, ami szinte egy zárt tér, oktatási épületekkel körbevéve, ráadásul most teljesen beépítik, csarnokokkal, nagy valószínűséggel a színészek öltözőjeként fog szolgálni a szabadtéri játékok idejére. Meg kell mondjam, akit megkérdeztem a szoborról nem tudta megmondani hol van, pedig pár méterre voltam tőle. Hm...

A Kolozsvári testvérek sárkányölő Szent Györgyéhez egyáltalán nem lehet odaférni, teljesen körbeépítették. Igaz ez nem az eredeti szobor, hanem másolat...de azért sajgott a szívem. Valamit valamiért, de ezt az amúgy meghitt hangulatú teret most teljesen tönkretették, a lenti szoborhoz sem tudtam közel menni, hogy alaposabban megcsodáljam. :((

Melocco Miklós  - A szabadság pillangója (1997)

A szabadságvágyat szimbolizáló kérészéletű lepkét 19 fiatal hordozza a vállán. Az alakokat valóságos személyekről mintázta a szobrász, köztük van Latinovits Zoltán, Mansfeld Péter és maga szobrász is aki 1956-ban volt fiatal. A lepke szárnyain Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról című verse " Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van..."

"... nem az úgynevezett sztárokat, a forradalom arisztokráciáját, Nagy Imrét, Malétert akartam ‘56-ból megörökíteni, mert az másmilyen szobrot követelt volna, hanem az utca népét, akiket magam is ismertem,.....
A szoborcsoportoknak nevet, fejezetcímeket, mint a regényekben szokás, nem adtam. De van benne szerelmes pár, vagy ember pár; van bajtárs, ahogy Komondi Sándor megragadja Csűrös Zoltánt, aki összeesik. Egy-egy arc több típust is képvisel. Van ott egy elegáns úr, aki visszafordulna, de a tömeg nem engedi. Börtönben is ült valamikor, de ő csak győztes akart lenni, nem hősi halott. A szobor hátsó részen ott fekszik Danner János alakja, akin átlépnek, mert nem veszik észre, hogy meghalt. Észrevétlenül vált halott hőssé. Nem volt sem időm, sem pénzem arra, hogy szót ejtsek a pocsék emberről, a gyáváról, aki elbújva várta ki a fejleményeket. Én csak a szépet akartam megmutatni..."

Folyt. köv....