Apokalipszis

Szépművészeti Múzeum - Grafikai kiállítótér

Apokalipszis - Bibliai jövendölések Dürertől Kondor Béláig

A tárlat gerincét Albrecht Dürer és id. Lucas Cranach fametszetsorozatai, Jean Duvet rézmetszetei, valamint Odilon Redon előbbieknél jóval későbbi litográfiái alkotják.

Az Apokalipszis az Újszövetséget lezáró Jelenések könyvének görög címe, és szó szerint kinyilatkoztatást jelent. A János evangélistának tulajdonított írás, amely a szent Patmosz szigetén, égi üzenetként kapott látomásait rögzíti, mely víziók sorában jövendöli meg a világvége eseményeit.

Domenico Ghirlandaio - Szent János evangelista Patmosz szigetén

Szent János a tizenkét apostol egyike. A korai egyházatyák szerint ő volt a legfiatalabb tanítvány, túlélte a többi apostolt és az egyetlen közülük, aki természetes halált halt. Domitianus császár (81–96) keresztényüldözése Jánost sem kímélte, elfogták és bírói ítélet alapján Rómába vitték. A bírák a kivégzés módjaként azt jelölték meg, hogy testét élve, egy forró olajjal teli üstbe kell vetni.

A kínzást csodálatos módon túlélte, azután Patmosz szigetére száműzték, ahol megírta a Jelenések könyvét.

A kiállítás Albrecht Dürer (1471-1528) 1498-ban megjelent fametszetsorozatára épül, amelyet a művészettörténet a grafikai művészet egyik korszakos teljesítményeként tart számon. Dürer munkái jelentős szerepet játszottak abban, hogy a fametszet önálló művészi kifejezőeszközzé váljon. 

Dürer, huszonhét évesen, könyv alakban jelentette meg ezt a ciklust, egész oldalt betöltő fametszetekkel, külön német és latin nyelvű kiadásban. A mű keletkezése az 1500-ra jövendölt világvége elképzeléshez kötődik. Hitviták, paraszt lázongások, pestisjárványok időszaka volt. 

A kiállítás középpontjában a jelenéseket bemutató apokalipszisciklusok állnak. János látomásainak szövege a középkor óta számos művészt megihletett: az Apokalipszis jelenetei illuminált kódexek lapjain, freskókon, kárpitciklusokon és templomi üvegablakokon elevenedtek meg. A sokszorosított grafika feltalálása és a könyvnyomtatás 15. századi térnyerése pedig új lehetőségeket is hozott: a metszetek széles körben terjedtek és szuggesztív erővel hatottak a közönségre.

 

Szent János evangélista mártíromsága (1480 körüli) 

Szent János evangélista látomása, A napba öltözött asszony (1510-1520)

 Szárnyas oltár részletek

Albrecht Dürer Apokalipszis sorozatának második latin kiadásához készült címlap 1511-ből. A fametszeten Szent János látomása látható, amint a Szűzanya megjelenik neki a holdsarlón. "Apocalipsis cum figuris", jelentése: Apokalipszis képekkel

  Odilon Redon 

 Én, János, láttam és hallottam ezeket a dolgokat 

című litográfiája, amely 1899-ben készült. 

 Kondor Béla - A végítélet harsonája (1960)

Georg Baselitz - Asger Jorntól ellágyulok (2011)

A monumentális (300 × 390 cm) festmény a groteszk torzításokat, a torzókat és a nyújtott végtagokat helyezi fókuszba.  

Bár a festmény konkrét címe a dán expresszionista Asger Jornra utal, Baselitz teljes életművét – így ezt a kései korszakát is – mélyen áthatja a háború utáni német trauma, a rombolás és a torz alakok apokaliptikus víziója. Ez a nyomasztó, feszült képi világ szellemi rokonságban áll a Dürer-féle világvégevárás és a Jelenések könyve zaklatott látomásaival. 

Georg Baselitz, a világ egyik legismertebb kortárs német képzőművésze. 2020-ban harminc nagyméretű grafikai alkotását adományozta a Szépművészeti Múzeumnak. 

A világvégevárás éppúgy jellemző volt az első évezred végén, 1500 körül és a 20–21. század fordulóján is, a korszakhatárokhoz közeledve mindig felerősödött az emberekben a végső pusztulástól való félelem. Korunk fenyegető kihívásai – háborúk, járványok, klímaválság, társadalmi feszültségek – pedig ismét időszerűvé teszik az apokalipszis témáját.