Kádár vitéz

Berettyóújfaluba vitt az utam. Gondoltam egy kicsit körülnézek. 

Kádár Vitéz alakja a bihari mondavilág része. Ő az a bihari hős, akit a történelemkönyvek nem említenek. Alakja, népmesei hősként szerepel az emberek emlékezetében.

Győrfi Lajos - Kádár vitéz szobra (2011)

Kádár Mihályt és fiát, Istvánt II. Rákóczi György erdélyi fejedelem rendelte a törökdúlás idején a borosjenői végvár védelmére. Mindketten helytálltak, és 1651-ben a fejedelem Gyulafehérvárott címeres nemesi levelet adományozott nekik a „borosjenői” előnévvel. A legenda szerint az apa egyetlen kardcsapással szelte le egy török pasa karját. A családi címerben ezért szerepel egy vállban levágott, kardot tartó kar. 

1658-ban a fejedelem a Berettyó hídjához, Berettyóújfalu közelébe rendelte Kádár Istvánt és csapatát, hogy a Nagyvárad felől közeledő tatár csapat ne juthasson át a folyón. Kétszáz emberével Kádár vitéz napokig védekezett a tízszeres túlerő ellen a malomgáton. A tatárok távolabb átkeltek a folyón, és bekerítették a védőket. Kádár Istvánt a fején találta két nyílvessző, és a hagyomány szerint a lova egészen Bakonszeg határáig, a kórógypusztai hármas kunhalomig vitte, a helyi hagyomány azt tartja: alatta nyugszik Kádár vitéz.

Háttérben a Bihari Múzeum