A magyar kultúra felbecsülhetetlen értékű emlékei, mely folytatása az elmúlt napokban közzétett akadémiai látogatásomnak
A Magyar Tudományos Akadémia első, hegyikristály pecsétnyomója
Carbo-kódex. Ludovicus Carbo: Dialogus de Matthiae regis laudibus, Ferrara, Itália, 1473-1475 körül
Vörösmarty Mihály íróasztala
Vörösmarty Mihály elefántcsont sakk-készlete, akadémiai ezüstserlege
Kisfaludy Károly, az első akadémikus
II. Rákóczi Ferenc és a szövetkezett rendek szécsényi szövetséglevele
Körösi Csoma Sándor
Kőrösi Csoma Sándor síremléke Dardzsilingben
Olajfestmény Széchenyi István soraival, 1858
A kis, ovális alakú festményt Széchenyi István Béla nevű fia vásárolta
1858-ban Londonban, és ajándékozta apjának. A kép keretén körbefutó
szöveget maga Széchenyi írta.
„Egy szegény árva magyar, pénz
és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtul lelkesítve – Kőrösi
Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a Magyarnak, és végre összeroskadt
fáradalmai alatt. Távul a hazátul alussza örök álmát, de él minden jobb
magyarnak lelkében. Az itt ábrázolt sírkő nyugszik hamvain. Britt
Társaság emelte tudományos érdemeiért. Nem magas helyzet, nem kincs a
nemzetek védőre, hanem törhetlen honszeretet, zarándoki önmegtagadás, és
vasakarat. Vegyetek példát, hazánk nagyai és gazdagai, egy árva fiún,
és legyetek hű magyarok tettel nem puszta szóval, áldozati készséggel és
nem olcsó fitogatással!”
Kőrösi Csomát akkor érte a halál, amikor
1842-ben Kalkuttából Lhászába tartott. Egy mocsáron próbált meg
gyalogosan átkelni, és maláriát kapott. Dardzsilingbe még eljutott, de
április 11-én elhunyt. Sírhelyétől látszik a Himalája harmadik
legmagasabb csúcsa, a Kancsendzönga. Síremlékét a brit Royal Society
emeltette, hálából a Kőrösi által írt első angol–tibeti szótárért.
Joseph Kreutzinger - Kazinczy Ferenc, 1808
A történelem egyik
legtitokzatosabb emlékét az Akadémia könyvtárában őrzik. A világ egyik leghíresebb érthetetlen kódexe. Megfejtésén több száz éven át hiába ügyködött kutatók
garmadája, mind a mai napig nem tudják, milyen nyelven íródott és miről
szól. 1838-ban került a Batthyányiak könyvtárából az Akadémiához. A papír a vizsgálatok alapján a 16.
században készült, az első nyom, ami a könyv létezésére utal, a
Batthyány család rohonci könyvtárának 1743-as katalógusában egy
szűkszavú bejegyzés: „Magyar imádságok, volumen I. in 12.”
Roskovics Ignác - Madách Imre, 1889–1890
Az ember tragédiája drámai költemény eredeti kézirataArany János fotelja
Arany János: A walesi bárdok
Petőfi kokárdái, karszalagja, katonaruhájának gombja, amelyeket Arany Jánosnak ajándékozott,
Az első 1848-as ezüstmáriás (20 krajcáros) pénzérméből készült fűszerkanál, Petőfi Sándor ajándéka komaasszonyának, Arany Jánosnénak
Radnóti Miklós: Bori notesz
A Bori notesz Radnóti Miklós 1944-ben íródott, utolsó verseit tartalmazó notesz. 1946. június 23-án az abdai exhumálásnál, a 22 kihantolt férfitest között megtalálták Radnóti Miklós holttestét, egy ceruzával teleírt notesszel a viharkabátja zsebében. A jegyzetfüzet első oldalán, öt nyelven a következő sorok álltak:
„Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére, Budapest VII., Horánszky u. 1. I.”
Radnóti Miklós: Erőltetett menet, Bor, 1944. szeptember 15., Szalai Sándornak Borban átadott kézirat
Balló Ede: Eötvös Loránd, 1925
Eötvös Loránd, az MTA első természettudós elnöke
Eötvös Loránd által tervezett Eötvös-inga (torziós inga)
egy érzékeny műszer, ami az alatta lévő kőzetrétegek sűrűségének
mérésére szolgál. A készülék nemcsak a gravitációs erő irányát méri,
hanem a gravitációs erő mértékének változását is a vízszintes síkban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése