Arte et Marte

A Széchenyi téren megnéztem közelebbről is Széchenyi István (1791-1867) szobrát. Engel József szobrász és Weber Antal építész alkotását, melyet 1880-ban állítottak fel. 

A szobrász tipikus Arte et Marte (tudománnyal és fegyverrel) testtartásban ábrázolta, a bal kezét a kardja markolatán nyugtató, jobb kezében pedig irattekercset tartó alakot. Olyan embernek állított emléket ily módon, aki fegyverrel és szellemmel is tenni, hatni kívánt.

A Lánchíd pesti hídfőjénél elhelyezkedő Roosevelt teret 2011-ben keresztelték Széchenyi térre. A Pestet Budával összekötő Lánchíd, valamint a Tudományos Akadémia megalapítása közismert tény Széchenyi életében.

A szobor mitológiai mellékalakjai, Széchényi munkálkodásait jelképezik. 

Ceres,

a földművelést szimbolizálja, Széchenyinek a korszerű gazdálkodás és annak finanszírozása érdekében tett erőfeszítéseire utal.

Neptunus, 

utal a Dunát átívelő Lánchídra, a Duna alsó folyásának szabályozására, hajózhatóvá tételére, és ezzel a magyar kereskedelem számára a tengeri összeköttetés megteremtésére. 

Minerva,

a tudományt és a művészetet személyesíti meg, amelyek a bőség, a gazdagság, az uralkodói hatalom forrásai.

Vulcanus,

 a magyar gyáripar elindítójaként emlékeztet Széchenyire.

Engel József szobrász (1815-1901)

Hosszú külföldi tartózkodás után, 1866-ban tért haza, miután számos neves vetélytársa előtt megnyerte az Magyar Tudományos Akadémia épülete előtti Széchenyi-szobor elkészítésére kiírt pályázatot. 1873-ban a szobor talapzatának ülő alakjaival újabb pályázatot nyert. Művét sokan kritizálták, inkább Izsó Miklós szobortervét támogatták. Engel sorscsapásként élte meg a támadásokat, amelyek után itthon már csak mellőzésben volt része. Külföldön ugyanakkor szép sikereket könyvelhetett el. 1880 után alig dolgozott, félig elfeledve halt meg Budapesten 85 éves korában.

 

Hosszú külföldi tartózkodás után 1866-ban tért haza, miután számos neves vetélytársa előtt megnyerte a Széchenyi-szoborra kiírt pályázatot. 1873-ban a szobor talapzatának ülő alakjaival (Minerva, Neptun, Vulcan és Ceres) újabb pályázatot nyert, de az 1880-ban elkészült, sokszor támadott Széchenyi-szobor, az emlékműszobrászat e késői klasszicizáló alkotása lett élete tragikuma és későbbi mellőztetésének oka. A közvélemény ugyanis gyengének tartotta a szobrot, és Izsó Miklós tervét pártolta.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Hosszú külföldi tartózkodás után 1866-ban tért haza, miután számos neves vetélytársa előtt megnyerte a Széchenyi-szoborra kiírt pályázatot. 1873-ban a szobor talapzatának ülő alakjaival (Minerva, Neptun, Vulcan és Ceres) újabb pályázatot nyert, de az 1880-ban elkészült, sokszor támadott Széchenyi-szobor, az emlékműszobrászat e késői klasszicizáló alkotása lett élete tragikuma és későbbi mellőztetésének oka. A közvélemény ugyanis gyengének tartotta a szobrot, és Izsó Miklós tervét pártolta.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Hosszú külföldi tartózkodás után 1866-ban tért haza, miután számos neves vetélytársa előtt megnyerte a Széchenyi-szoborra kiírt pályázatot. 1873-ban a szobor talapzatának ülő alakjaival (Minerva, Neptun, Vulcan és Ceres) újabb pályázatot nyert, de az 1880-ban elkészült, sokszor támadott Széchenyi-szobor, az emlékműszobrászat e késői klasszicizáló alkotása lett élete tragikuma és későbbi mellőztetésének oka. A közvélemény ugyanis gyengének tartotta a szobrot, és Izsó Miklós tervét pártolta.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Hosszú külföldi tartózkodás után 1866-ban tért haza, miután számos neves vetélytársa előtt megnyerte a Széchenyi-szoborra kiírt pályázatot. 1873-ban a szobor talapzatának ülő alakjaival (Minerva, Neptun, Vulcan és Ceres) újabb pályázatot nyert, de az 1880-ban elkészült, sokszor támadott Széchenyi-szobor, az emlékműszobrászat e késői klasszicizáló alkotása lett élete tragikuma és későbbi mellőztetésének oka. A közvélemény ugyanis gyengének tartotta a szobrot, és Izsó Miklós tervét pártolta.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Izsó Miklós

a Széchenyi-emlékmű pályázatán monumentális, garabonciás hatású tervével Engel József mögött a második helyet érte el.

Izsó Miklós szoborterve

Vasárnapi Ujság, 1866. április 15.