2017. április 4., kedd

Nosztalgia

Jaj, de szeretem ezeket a régi házakat!
Sóstón a Falumúzeumban jártunk, mely Magyarország második legnagyobb skanzenje, 1979-ben nyílt.  Északkelet-Magyarország sokszínű építészetét csodálhattuk.
Szatmári kisnemesi porta, tulipánfejes kapufélfával
 Az épületek nagyrészt eredetiek, egykori helyszínekről telepítették át.
Szatmár, Bereg, Rétköz, Nyírség, nyíri Mezőség 19. századvégi szegény- és középparaszti, kisnemesi házai.

 Csodaszép bútorok
 Még a galambdúc is míves
 Az édes rackákat a vadasparkból kapták kölcsön nyárra... :))
 Elbicsaklott templomtorony
 Tarpai porta - fűrészfogas vakolatdíszítéssel
 Kisnemesi berendezés, mely hasonló egy jobb-módú paraszt családéhoz
Anarcsi porta

 Legalább van valami fogalmam, hogy nézhetett ki őseim szikvíz üzeme
 Az elmaradhatatlan kovácsműhely
Egy egész faluközpont is van, templommal, harangtoronnyal, paplakkal, szatócsbolttal, iskolával
A kisbolt is érdekes volt számomra, ilyesmi lehetett nálunk is. Milyen kár, hogy nem maradtak fent róla fényképek!
 Csarodai paplak
 Az iskola tulipán motívumos tornáca mögött a fazsindelyes templom és harangtorony
 Populus alba - Fehér nyárfa
27 éves és 2013-ban az év döntős fái között szerepelt
A múzeumfalu makettje, mely a valóságban 7,5 hektáron terül el. Remek séta volt az áprilisi melegben és a vályogházak hűvösében. Szinte éreztem az orromban a múlt illatát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése