2016. július 23., szombat

Aratás

Végre sikerült befejeznünk az aratást. Ennyi nehézség talán sosem volt. Esők, gépek máshol dolgoztak, műszaki hibák tömkelege.
Ilyen felhők keringtek felettünk, állandó izgalomban voltam, hogy mikor szakad ránk az ég
A gólyák is arra várnak, hogy elinduljanak a kombájnok. A vágóasztalt erről a kerekekről emelik le.
Kedvenc területem a Berettyó part, szántók, legelők, erdőcskék váltják egymást. A gátról belátható az egész terület.
Egészen másfajta vadvirágokat fotóztam most, mint 2 héttel ezelőtt.
Gyanús volt, hogy ez a kaukázusi medvetalp, ami nagyon veszélyes, mert vakságot és súlyos égési sérüléseket okoz. Kerülni kell, ezért én sem mertem hozzáérni. De a lenti linken utána olvastam, így nagy valószínűséggel én a közönséges medvetalppal találkoztam. Nem árt ismerni! Itt olvashatsz róla te is!
Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)
A gát tetején, hátul a Berettyó
Elől a búzatábla, már majdnem learatva
A gát rézsűje a tarka-barka vadvirágokkal
Sajnos ezt a mesés természetet fogja felszabdalni az autópálya, pár év múlva már nem ez a látvány fog a szemünk elé tárulni. Biztos jó lesz, hogy fele idő alatt ki fogunk érni a földekhez, de azért ezt itt sajnálom, és az őzikékről, nyulakról, fácánokról ne is beszéljek !!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése