Ebédlőpalota

Nyírbátorban a Báthori várkastély maradványa, melyet magtárnak alakítottak át, végül 2006-ban újjáépítettek.

A Báthori család a 14-15. században épített itt udvarházat, így nézhetett ki.

Báthori-címer

Kenyérmezei csata (1479) Báthori István, Kinizsi Pállal együtt legyőzte a törököket. A csata utáni győztes pillanat.

 

és a foglyul ejtett törökök

Nyírbátorban kötötték meg 1549. szeptember 8-án Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, az Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését kimondó szerződést, amelyet bátori egyezménynek neveznek. A magyar politikai közélet egyik legfontosabb célja ekkor, a három részre szakadt ország egyesítése volt.

Lovagi terem

A 16. század közepén a két Báthory ág egyesült az ecsedi Báthori György feleségül vette a somlyai Báthory Annát. Ebből a házasságból született 1560-ban Báthory Erzsébet

Báthori Erzsébet grófnő alakját rémséges tettek és legendák övezik. Tizennégy éves korában jegyezte el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróf.

Erzsébetről furcsa pletykák terjedtek: azt beszélték, hogy okkult tudományokkal foglalkozott, megkínozta a szolgálólányokat. A legenda szerint, amikor megütötte az egyik szolgálólányát, és annak vére a kezére fröccsent, úgy érezte, hogy a bőre megszépül, megtalálta a fiatalság receptjét. Innentől kezdve a fiatal szűz lányokat megkorbácsolta, megcsonkította, lábuknál fogva felakasztotta őket, majd vérükben fürdött. (???)

1604 elején megözvegyült. Két lánya és fia nevelése, továbbá az ország egyik leghatalmasabb birtokrendszerének igazgatása maradt rá.

Erzsébetet 1610-ben tartóztatta le Thurzó György nádor. Eljárást indítottak ellene, mely során a cselédek kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek ellene. Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban tartották halála napjáig, egészen 1614-ig.

Egy különlegesen szép lépcsősor, feljárat a tetőtéri konferenciaterembe.