Nézem a borítót, de valahogy nem érzem, hogy bármi köze lenne a történethez. Először arra gondoltam, hogy vajon érdemes-e elolvasnom, ma már mindenki könyvet ír? D.Tóth Kriszta nem, mint író vált közismertté, ezért fenntartásaim voltak, viszont a könyv tetszett. Csak egy kicsit elszomorított.
Az élet, amiben egy nő mindig csak elvágyódik és sosem érzi otthon magát benne. Válás, csalódás.Végül már késő mindenhez, mert a tüdőrák utolsó stádiumában van. Végiggondolja életét, az elmulasztott nagy lehetőséget, ami kiderül egy ábránd volt csupán. Háttérben azok az évek amiben én is felnőttem, a Kádár-rendszer. Vidéki város életritmusa. Elkeserített...rádöbbentett az élet milyen rövid....
D. Tóth Kriszta édesanyja történetét írta meg ebben a regényben.
Valahogy éreztem végig, hogy van személyes indíttatása, elektronikus formában olvastam, ezt az információt csak utólag tudtam meg.
Kíváncsian várom a második könyvét, ami most jelenik meg Húszezer éjszaka címmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése