Vásárcsarnok piac nélkül

Batthyány téri Vásárcsarnok, Buda első vásárcsarnoka, 1900–1901-ben építették fel Klunzinger Pál tervei szerint. 

Nagy csalódás ért. Gondoltam veszek egy kis zöldséget, de sajnos itt nincs már piac. Már csak a bejáratán virít az egykori piacra utaló „VI. Vásárcsarnok” elnevezés, mivel az épület műemléki védettséget élvez, a régi felirattal együtt.

Az 1936-ra elnéptelenedő csarnokot fedett teniszcsarnokká tervezték átalakítani sikertelenül. Az 1970-es évekig az épület galériáján a nagy budapesti virágpiac foglalt helyet. 1977-re átalakították. A földszintjén élelmiszer áruházat, az emeletén pedig kisebb üzleteket alakítottak ki. 2003-ban felújították az épületet.

Két oroszlán tartja a főváros címerét

Mackó testvérek

Emlékeztem rá, hogy Medgyessy Ferenc Mackós-kútját már láttam itt Budán. Most megtaláltam megint a Nagy Imre téren. 1957-ben avatták fel, a Fő utca melletti parkban állt, de 1966-ban az építkezések miatt átkerült ide. 

Most gyönyörűen felújították, akárcsak a debreceni öccsét.

A budapesti és a debreceni mackó teljesen egyforma, mindkettőt ugyanannak a gipszszobornak az alapján készítették a kőfaragók. Debrecenben a városháza mögött felállított szobor azonban már nem viselhette az alkotó keze nyomát, hiszen a mackó jóval a művész 1958-ban bekövetkezett halála után készült, és 1990-ben került a Sas utcai parkba, ami itt is áthelyezésre került a tér átépítése miatt.

Kovácsoltvas

Már régóta nézegettem a Kossuth tér 13-15. sz. alatt ezt a gyönyörű kovácsoltvas kaput, Jungfer Gyula munkája. Most alkalmam volt be is lépni rajta.

Az 1927-1928-as években épült. Tulajdonosa egykor a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat Alkalmazottainak Nyugdíjintézete volt, tervező építész Málnai Béla. 

Előtér

Lépcsőház

"Csak egy nap a világ"

Jó kis könyvet kaptam karácsonyra, Bán Mór - Karády Anna: Lillafüredi karácsony című regényét.

Nem lehet letenni típusú könyv, tele izgalommal, humorral, szerelemmel, egy csöppnyi magyar történelemmel. Kedvenc kategória számomra.

Karády Annától már olvastam a Zserbó című regényeit. 

Itt írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/01/szerelem-szazadelon.html 

Ráadásul gyönyörű kiadásban jelent meg, jó kézbe venni, a lapok élfestése sötétkék színű, meseszép. Lillafüred, amúgy is a szívem csücske, nemrégiben a Palotaszállóban is jártunk, így különösképpen élveztem a regény izgalmas történetét.

A könyvben felsejlik Karády Katalin, és egy dal amelyet ő énekelt, de sajnos nem található az interneten az ő előadásában, mivel a dal csak 1943-ban lett sláger, amikor a Vaszary-darabból magyar filmet forgattak, és nem Karády Katalin, hanem Rácz Vali vitte sikerre.

https://www.youtube.com/watch?v=reXlvpWUUAc 

Ajánlom annak, aki szereti a krimit. Nekem a Vaszary-könyvek könnyed humoros stílusa jutott eszembe, sok izgalommal fűszerezve. Talán nem véletlen, hogy ez a dal a könyvben is elhangzik. A történet 1939-1940-ben játszódik.

 

 "Csak egy nap a világ,
csak egyetlenegy csók az életünk.
Ki tudja, mi vár ránk,
ki tudja, holnap mire ébredünk?"

Részletek a Pesti Broadway-n

 A Pesti Broadway-n, a Nagymező utcában

Operettszínház

Somossy Orfeumként nyílt meg 1894-ben, a Fellner és Helmer híres bécsi építészekkel átalakított mulató. A mulató a harmincas években Moulin Rouge néven fénykorát élte kabarékkal, revüműsorokkal. Amikor az amerikai Ben Blumenthal átvette az épületet, átépítették a nézőterét és színpadát. Ekkor kerültek az asztalok helyére széksorok. 1999-2001 között zajlott az épület legutóbbi teljes rekonstrukciója.

Most egy hintó is áll előtte, a Hamupipőke előadás apropójaként

Thália Színház

Az épületet Wabitsch Lujza építtette. Bérházának alsó traktusában 1913-ban nyitott meg Jardin d'Hiver nevű lokálja – melyet később Télikertre magyarítottak. Később hol moziként, hol színházként működött.

 

Veres Gábor: Kálmán Imre szobra (2007)

Magánemberek, cégek, a színház művészei, és a Pesti Broadway Alapítvány támogatásával készült el. A kompozíció része egy számítógép is, amellyel a színház honlapján lehetett böngészni. Sajnos ez már nem működik a vandálok miatt.

Stremeny Géza: Hofi-szobor (2004)

A Mikroszkóp Színpad előtt, ahol Hofi Géza fellépett. Egy fordított hamleti kép, ahol a halálfejes alak tartja kezében a művész fejét.

A gyönyörű Mai Manó Ház

 Itt írtam róla>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/10/fenykepesz-haza.html

"Csodák nincsenek, csak az van amit te magad létrehozol."

Tamara Lempicka-kiállítás nyílt a Lengyel Intézetben.

Az 1920-as '30-as évek fordulójának leghíresebb portréfestője, az art deco királynője. Elsőként mutatta be a független, erős, elragadó, provokatív nőt.  

Sajnos a kiállított művek csak reprodukciók.

 Fiatal lány kesztyűben (1930)

Az egyik leghíresebb, legtöbbször reprodukált alkotása

Lempicka, a lengyel Frida Kahlo, sok a párhuzam a két életsors között. 1894-ben vagy 1898-ban született orosz-lengyel arisztokrata családban, Varsóban, ami akkor még az Orosz Birodalom része volt. 16 évesen már feleségül ment, egy varsói ügyvédhez, Tadeusz Lempickihez, és 17 évesen már anya lett, megszületett a megannyi festményen megörökített Kizette. Kizette-et a nagynéni, Stefa és a dadus nevelte, cserébe Lempicka rengeteg képet festett a látens módon imádott lányáról. Kizette egyszer szemére hányta, hogy ridegen bánik vele. "Hiszen megfestelek. Portréid a világ legnagyobb múzeumaiban lógnak majd és halhatatlanná tesznek."

1917-ben, röviddel az októberi forradalom kitörése után, a vöröskatonák megerőszakolták Lempickát, és attól kezdve a nő hatalmas gyűlöletet táplált az oroszok/szovjetek iránt.

Fénykora a húszas évekre esett. Amikor a német Dame magazin felkérésére 1929-ben megfestette ikonikus képét, az Önarckép zöld Bugattival címűt, egy csapásra világhíres lett. (A festőnőnek valójában sárga Renault-ja volt) Magas áron keltek el festményei, milliomosoknak festett, többnyire portrékat. 

Varsóból Norvégián keresztül először Párizsba emigrált, majd a nácizmus térhódításával egy időben átköltözött az Egyesült Államokba. (Képeinek nagy része itt található)

Ira P. portréja (1930)

Tamara közeli barátnője, habzsolta az életet, ezzel szemben egy csokor fehér kálával, az ártatlanság jelképével ábrázolta. Ez volt a festő kedvenc virága.

Párizsban Lempicka szintén zajos életet élt. Amikor állítólag összefeküdt Gabriele D'Annunzióval, a nála harminc évvel idősebb olasz költőóriással, egy paparazzo lefényképezte őket félreérthető pózban, és amikor másnap az egyik újság a címlapján hozta a fotót, Tadeusz, az amúgy gátlástalan nőcsábász férj otthagyta a zokogó Lempickát. 

Férfi portréja - Tadeusz Lempicki (1928)

Sosem fejezte be a férje portréját, 1928-ban válásuk évében abbahagyta a kép festését, kimaradt a bal kézfej, amelyre a jegygyűrűt festette volna.

Saint Moritz (1929)

Ennek a képnek köszönhetően vált a modernizmus egyik legkeresettebb női alkotójává. Feltételezhető, hogy barátnőjét ábrázolja.

Zenész (1929)

A festőnő legjobb festményének tartják. A képet 2009-ben ellopták egy holland magánmúzeumból, egy műkincs nyomozó találta meg.  2018-ban 9 millió dollárért kelt el New Yorkban. A kép feltűnik Madonna Vogue című dalának videóklipjében is. 

Londonban 2009-ben 21,1 millió dollárért kelt el a Marjorie Ferryt, Párizs egyik kabaréénekesnőjét ábrázoló képe (1932) Ezáltal a világ három legdrágább női festője közé került.

Ádám és Éva (1931)

Egykor Barbra Streisand tulajdonában állt.

Miután szakított Tadeusszal, 1934-ben összeházasodott egy magyar báróval, Diószeghi Kuffner Raoullal, akivel utóbbi haláláig együtt élt, előbb Beverly Hillsben, majd New Yorkban. 

Absztrakt kompozíció feketében és szürkében (1956 körül)

Az 1950-es években Lempicka lemondott az absztrakció javára a figuratív festészetről.

Velence esőben (1961)

A 60-as éveiben a spaklival készített festmények domináltak.

A festőnő élete utolsó éveiben, miközben képtelen volt megbékélni az öregedéssel, a mexikói Popocatépetl vulkán lábához költözött, Cuernavaca városába, ahol egy híres japán építész fényűző házat épített neki Tres Bambus (Három bambusz) néven. 1980-ban hunyt el, 82 (vagy 86...) éves korában, fantasztikus életművet hátrahagyva, jobbára amerikai és francia múzeumokban, magángyűjteményekben.

Tamara lilában 1975 körül

 " Az élet utazás. Csak a legszükségesebbeket csomagold el, mert helyet kell hagynod annak, amit majd út közben gyűjtesz."

Lengyel Intézet Nagymező utcai kiállítóterme, ahol a kiállítás megtekinthető