Nora-bora

2026. január 14., szerda

Metrómegállóban

3-as metró Arany János utcai megállójában

2026. január 13., kedd

A Magyar Tudományos Akadémián, az újévben kezdődött a Matematikai Tudományok Osztályának ünnepi programsorozata. Most zajlik a matematikai osztályhónap, előadásokkal, konferenciákkal, filmvetítésekkel, beszélgetésekkel várják a szervezők az érdeklődőket.

Az előcsarnokban a hónap végéig látható, a magyar matematikusok világraszóló eredményeit bemutató tárlat, mely felvillantja, mi minden történt a matematikában Magyarországon az elmúlt 200 évben.

Vetettem rá egy pillantást, bár a tudományos matematika nem áll hozzám közel. Egy-két tárgyon azért megakadt a szemem.

Tompa László - Cube Illusion

Hézagmentesen illeszkedő fából esztergált forgástestekből összeállított doboz.

Fejes Tóth László írógépe

A tér gömbökkel való legsűrűbb kitöltésének problémáját véges számú esetre redukálta. Ebből a stratégiából kiindulva bizonyította Thomas Hales a 400 évig megoldatlan Kepler-sejtést. A kiállított Lagerungen című könyv japán nyelvű kiadásában szereplő fotón, az itt látható biliárdgolyók szerepelnek.

A Bolyai János Matematikai Társulat 2021-ben elnyert Prima Primissima díja

Bolyai-díj

2021-ben Karikó Katalin kutatóbiológusnak ítélték oda.

Bolyai János másfélszeres életnagyságú szobra a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar földszinti előterében található, Kiss István szobrászművész alkotása, melyet 1964-ben avattak fel.

2026. január 12., hétfő

Az Akadémia kincsestára

A magyar kultúra felbecsülhetetlen értékű emlékei, mely folytatása az elmúlt napokban közzétett akadémiai látogatásomnak

A Magyar Tudományos Akadémia első, hegyikristály pecsétnyomója

Széchenyi István aranyórája

Carbo-kódex. Ludovicus Carbo: Dialogus de Matthiae regis laudibus, Ferrara, Itália, 1473-1475 körül

Vörösmarty Mihály íróasztala

Vörösmarty Mihály elefántcsont sakk-készlete, akadémiai ezüstserlege

A Szózat első kézirata

Kisfaludy Károly, az első akadémikus

Kisfaludy Károly kézfejcsontja 19. századi, kézzel festett perzsa tolltartójában

II. Rákóczi Ferenc és a szövetkezett rendek szécsényi szövetséglevele

Körösi Csoma Sándor

Kőrösi Csoma Sándor síremléke Dardzsilingben

Olajfestmény Széchenyi István soraival, 1858

A kis, ovális alakú festményt Széchenyi István Béla nevű fia vásárolta 1858-ban Londonban, és ajándékozta apjának. A kép keretén körbefutó szöveget maga Széchenyi írta.

„Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtul lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a Magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távul a hazátul alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében. Az itt ábrázolt sírkő nyugszik hamvain. Britt Társaság emelte tudományos érdemeiért. Nem magas helyzet, nem kincs a nemzetek védőre, hanem törhetlen honszeretet, zarándoki önmegtagadás, és vasakarat. Vegyetek példát, hazánk nagyai és gazdagai, egy árva fiún, és legyetek hű magyarok tettel nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogatással!”

Kőrösi Csomát akkor érte a halál, amikor 1842-ben Kalkuttából Lhászába tartott. Egy mocsáron próbált meg gyalogosan átkelni, és maláriát kapott. Dardzsilingbe még eljutott, de április 11-én elhunyt. Sírhelyétől látszik a Himalája harmadik legmagasabb csúcsa, a Kancsendzönga. Síremlékét a brit Royal Society emeltette, hálából a Kőrösi által írt első angol–tibeti szótárért.

Joseph Kreutzinger - Kazinczy Ferenc, 1808

Rohonci-kódex

A történelem egyik legtitokzatosabb emlékét az Akadémia könyvtárában őrzik. A világ egyik leghíresebb érthetetlen kódexe. Megfejtésén több száz éven át hiába ügyködött kutatók garmadája, mind a mai napig nem tudják, milyen nyelven íródott és miről szól. 1838-ban került a Batthyányiak könyvtárából az Akadémiához. A papír a vizsgálatok alapján a 16. században készült, az első nyom, ami a könyv létezésére utal, a Batthyány család rohonci könyvtárának 1743-as katalógusában egy szűkszavú bejegyzés: „Magyar imádságok, volumen I. in 12.”

Roskovics Ignác - Madách Imre, 1889–1890

Az ember tragédiája drámai költemény eredeti kézirata

Arany János fotelja

Arany János: A walesi bárdok

Petőfi Sándor berakásos útidoboza

Petőfi kokárdái, karszalagja, katonaruhájának gombja, amelyeket Arany Jánosnak ajándékozott,

Az első 1848-as ezüstmáriás (20 krajcáros) pénzérméből készült fűszerkanál, Petőfi Sándor ajándéka komaasszonyának, Arany Jánosnénak

Radnóti Miklós: Bori notesz

A Bori notesz Radnóti Miklós 1944-ben íródott, utolsó verseit tartalmazó notesz. 1946. június 23-án az abdai exhumálásnál, a 22 kihantolt férfitest között megtalálták Radnóti Miklós holttestét, egy ceruzával teleírt notesszel a viharkabátja zsebében. A jegyzetfüzet első oldalán, öt nyelven a következő sorok álltak:

„Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére, Budapest VII., Horánszky u. 1. I.”

Radnóti Miklós: Hetedik ecloga. [Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben, 1944. július], Szalai Sándornak Borban átadott kézirat

Radnóti Miklós: Erőltetett menet, Bor, 1944. szeptember 15., Szalai Sándornak Borban átadott kézirat

Balló Ede: Eötvös Loránd, 1925

Eötvös Loránd, az MTA első természettudós elnöke

Eötvös Loránd által tervezett Eötvös-inga (torziós inga) egy érzékeny műszer, ami az alatta lévő kőzetrétegek sűrűségének mérésére szolgál. A készülék nemcsak a gravitációs erő irányát méri, hanem a gravitációs erő mértékének változását is a vízszintes síkban.

Az MTA kortárs nagyjai

Szemerédi Endre, Karikó Katalin, Krausz Ferenc, Kondorosi Éva, Lovász László,

Nagyon tanulságos látogatás volt ez számomra. Az általam kiemelteken kívül még számtalan érdekes kincset lehet itt felfedezni.

2026. január 11., vasárnap

Borúra derű

A Magyar Tudományos Akadémia 200 év kincsei című kiállítás, ritkán látható kéziratokkal, képekkel és műtárgyakkal

Az Akadémia palotájának harmadik emeleti termeiben, ahol eredetileg a Szépművészeti Múzeum elődintézménye, az Országos Képtár kapott helyet, az intézmény legkiemelkedőbb tagjainak portréit láthatjuk. Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Eötvös József, Arany János és az Akadémia további jelentős szereplőinek jól ismert arcképei sorakoznak a falakon. A kiállított festmények és szobrok a 19. századi hazai és osztrák művészet legkiválóbb művészeinek alkotásai.

Johann Nepomuk Ender - Az MTA címerképe, 1834

A kép témáját Széchenyi István ötlete adta, legyen a tudomány jelképe, apoteózisa, felmagasztalása. Középpontban Minerva, a bölcsesség, műveltség és a tudomány istennője, kezében a tudományt jelképező csésze, amelyből egy sas készül inni. A sas Magyarország jelképe. Minerva pajzsán a magyar címer és Szent Leó pápa és Attila találkozásának jelenete 452-ben. Attila befejezte itáliai hadjáratát, lemondott Róma bevételéről. A háttérben sötét felhő és világoskék ég, a Magyar Tudományos Akadémia jelszavára utal: Borúra derű.

A kép mellett olvastam, kérdés, hogy a női alak Minerva, Pallasz Athéné, Kübelé, Hébé vagy Hungária alakja? (A legenda szerint Minerva élethű mása Széchenyi gróf feleségének, Seilern-Aspang Mária Crescence grófnőnek.)