A Kulturális Örökség Napokon most csak egyetlen épületet néztem meg. A Budai Várnegyed szívében található, egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épületét, amely jelenleg a Belügyminisztériumnak ad helyet.
Sokszor fotóztam már kívülről, ámulattal csodáltam ezt a díszes épületet, csipkés tornyait, Zsolnay cserepeit, rézvitézeit. Most bejuthattam és végigjárhattam pompás csarnokait, lépcsőházait, termeit, mindezt egy nagyon tájékozott idegenvezetővel.
Az épület 1901–1904-ben épült Fellner Sándor tervei nyomán, neogótikus stílusban, hogy igazodjon a Mátyás-templomhoz.
A második világháborúban súlyosan megsérült, 1948 és 1962 között Rados Jenő tervei szerint újították fel. Az átépítés után csak néhány olyan tere maradt a palotának, amely
megőrizte eredeti kialakítását, a földszinti előcsarnok, díszcsarnok, a díszlépcső és az első emeleti díszterem
előtere. Minden más elpusztult, illetve a reprezentatív szobákat a
felismerhetetlenségig átalakították. Két helyiségben is födémmel
osztották ketté az eredetileg két emelet magasságú teret, a díszítéséket
elbontották.
A 2021-ben kezdődött az újjáépítés, archív fotók, tervrajzok, fellelt töredékek alapján folyt, de a legtöbbet az a díszalbum segített, amelyet maga Fellner
Sándor írt a palota építéséről 1908-ban, ez jó minőségű
fekete-fehér képeket és tervrajzokat is tartalmazott.
Előcsarnok
A századfordulón a nemzeti érzés áthatotta az építészetet, erről rengeteg magyaros, szecessziós részlet árulkodik. 
A bordák által sűrűn tagolt mennyezetek felületén növényi motívumos díszítés. A gránátalma, az egyik
legszívesebben alkalmazott díszítőelem volt a magyaros szecessziós
művészetben. Leegyszerűsítve jelent meg a tulipánbimbó vagy a pávaszem (a madár tollazatának jellegzetes dísze). A
stilizálás azonban nem Fellner műve, azt a népi mesterek végezték
évszázadokkal korábban. Az előcsarnok pilléreit virágokat formázó kovácsoltvas gyűrű ékesíti.
Főlépcsősor, pihenővel
Az előcsarnok és a díszlépcsőház oldalfalait olyan Zsolnay
kerámialapokkal burkolták, melyek felületét a gyarapodáshoz, a
gazdagodáshoz, vagyis a pénzhez kapcsolódó növényi ornamentika
hálózta be: szőlőlevelek, cserfalevelek, babérlevelek, gránátalmák. A nyolc apród és nemes kisasszony pirogránit szobor szintén a Zsolnay-gyár terméke.
Az első emelet adott helyet a legnagyobb méretű tereknek, a két szint
belmagasságú díszteremnek és az abból jobbra és balra is szimmetrikusan
nyíló miniszteri váróknak, tanácstermeknek és fogadószobáknak.
Tanácsterem
Díszterem előcsarnoka
Szomorú és nevető arc. Valójában ezt a formát inkább színházaknál szokták alkalmazni, dráma és vígjáték vonatkozásában. Hogyan kapcsolódhat ez a Pénzügyminisztériumhoz, mindenkinek a fantáziájára bízom.....
Hálóboltozatos díszterem, régi stílushoz illő kortárs csillárokkal
Szentháromság térre néző díszes ablaksor, Ligeti Sándor munkái.
Lukács László, a palotát építtető pénzügyminiszter.
Miniszteri váróterem
A Magyar Királyi Kamara (a Pénzügyminisztérium elődje) elnökeinek – a
korábbi minisztériumi épületből áthozott, több mint harminc darabból
álló portrésorozata.
Miniszteri fogadóterem
Bordákkal tagolt mennyezet tölcséres alátámasztással
Régen miniszteri dolgozószoba, a szekrény az egyetlen eredeti bútordarab, mely megmaradt, de nem ebben a szobában volt.
Az épületegyüttes telkén tucatnyi ház állt, anno a Fortuna-házat nem sikerült lebontatni, így szervesen beépült a Pénzügyminisztérium épületébe. Jobbra a Fortuna-ház belső homlokzata.
