Kalotaszegtől Afrikáig

A Néprajzi Múzeum új gyűjteményi kiállításán jártam. (Legalábbis számomra új, mert 2024. októberében nyílt) Tudtam, hogy megint egy "formabontó, szemnyitogató, meghökkentő" kiállításban lesz részem. Fantasztikus szakemberek dolgoznak itt.

A kiállítás az intézmény több mint 150 éve gyarapodó gyűjteményéből láthatunk válogatást, több mint 3000 négyzetméteren.

Csak mentem a hatalmas labirintus szerű térben és gyönyörködtem a tárgyakban. 3600 tárgy van kiállítva! Nyolc témára bontva láthatjuk a magyar hagyományainkat és más népek kultúráját. Egy kis szemezgetés ebből a hatalmas gyűjteményből.

Inaktelki kelengye

A 161 tárgyból álló gyűjtemény a kutató és a család jó barátságának köszönhető az 1990-es években. A Néprajzi Múzeum a kelengyéből a tiszta szoba berendezését vásárolta meg.

Négynemzedékes ebédlőbútor

Jungfer Gyula pesti német iparosból vált elismert díszműkováccsá, vasárugyárossá. (Az általam városszerte csodált kovácsoltvas kapuk az ő nevéhez köthetőek.) 

 

Jungfer Gyula csináltatta az ebédlőgarnitúrát hozományként lánya, Jungfer Matild számára a 19. század végén. Ő a jégtánc egyik első hazai virtuóza. Matildot Csákány József mérnök vette feleségül, Szalócon, egy felvidéki kúriában éltek. 

Lányuk, Csákány Éva aztán férjhez ment Dálnoki Miklós Bélához, aki idővel az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke lett. A családi ebédlő Felvidékről a Miklós család révfülöpi nyaralójába került, gyermekeik Lajos és Marianna, akiknek nehéz sors jutott a történelem viharos éveiben.

 

A mesés ebédlőbútor 1999-ben került a Néprajzi Múzeumba

Malonyai Dezső író, újságíró Kalotaszegről szóló kötetével indult útjára A magyar nép művészete című könyvsorozat 1907-ben.

 

Debreceni István Malom plakátja, Mallász Gitta grafikus alkotása

"Magyar veti, magyar veszi, magyar főzi, magyar eszi" buris, búzagyöngy 

Mallász Gittáról egy figyelemreméltó cikk

>>> https://welovebudapest.com/cikk/2024/09/29/latnivalok-es-kultura-mallasz-gitta-elete-grafikus-vilag-igaza-spiritualitas/

A maszkok különösképpen vonzanak

gróf Zichy Jenő

magyar szakíró, politikus, Ázsia-kutató, a MTA tiszteletbeli tagja (1899).

Saját költségén több tudományos expedíciót szervezett és vezetett Oroszországba, Ázsiába, a Kaukázusba a magyarság eredetének felkutatására, neves tudósok részvételével.

Megragadtam a lehetőséget a nemzeti ünnepünkön, hogy múzeumaink ingyenesen látogathatóak. Örülök, hogy ilyen sokan voltak, családok, fiatal párok, idősebbek. A gyerekek élvezték, hogy mindenütt van valami interaktív tábla, láthatólag otthonosan mozogtak ebben a közegben.

Egy csöppnyi Japán

A Néprajzi Múzeumban Xántus János 1868-as kelet-ázsiai expedíciója révén kerültek kiállításra ezek a szép háziipari, műipari tárgyak Japánból.

Japán hosszú ideig tartó elszigeteltsége miatt, a legkevésbé ismert ázsiai országnak számított. Xántus két hónapig tartózkodott Japánban és harminc ládányi anyagot küldött haza. 

Meglepetés volt számára a japán kézműipar fejlettsége, gyűjtötte a kerámiákat és papírmunkákat, kiegészítve a mesterségek szerszámaival, valamint a hétköznapi élet szokatlan darabjaival, például legyezők, lampionok.

A japán gyűjtemény, mint a kelet-ázsiai gyűjtés legfejlettebb régiójának anyaga, az 1871-es 1874-es pesti kiállításon is szerepelt.

Nagy élvezettel nézegettem a kiállításnak ezt a szegletét, visszaemlékezve a csodás japán utazásunkra.

A kelet-ázsiai expedíció anyaga alapozta meg a múzeum nemzetközi gyűjteményét. Döntő többsége természettudományi jellegű volt, kevesebb a néprajzi tárgy.

Térképen a hatalmas expedíció útvonala

Gabriel arkangyal

A Néprajzi Múzeumban kiállították Gábriel arkangyal másolatát, az eredetit a Hősök teréről jelenleg restaurálják, melyet 120 év után először emeltek le helyéről.

A Millenniumi emlékmű az 1896-os magyar honfoglalás ezeréves jubileumára készült el. Schickedanz Albert építész álmodta meg az oszlopcsarnokot és a Zala György szobrász a szoborcsoportot. Az emlékmű központi eleme a 36 méter magas kőoszlopon álló, ötméteres Gábriel arkangyal szobor, amely a magyar apostoli kettős keresztet és a Szent Koronát tartja.

Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Zala György szobrászművész alkotását 1901-ben avatták fel.

2026 tavaszára kerülhet vissza a szobor a Hősök terére.

Magyar írásbeliség múltja

Magyar Nemzeti Levéltár

A Bécsi kapu téri épületben őrzik az államhatalom, a jogszolgáltatás, a központi kormányszervek és intézmények, az egyesületek 1945 előtt keletkezett iratanyagát, valamint számos híres család iratait. A hatalmas iratanyag legértékesebb része a több mint százezer, 1526 előtt keletkezett oklevelet magában foglaló középkori gyűjtemény, amelynek legrégebbi darabja a veszprémvölgyi apácamonostor 1109-ből származó alapítólevele.

Pauler Gyula volt, aki szorgalmazta egy önálló levéltári épület felépítését. 1912-ben Pecz Samu műegyetemi tanár kapott erre megbízást, aki  egy romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. (Legismertebb alkotása a Vámház körúti vásárcsarnok.) 1913-ban indult meg az építkezés, azonban az első világháború megakadályozta a befejezést. Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején fordulat állt be. 1923-ban, Csánki Dezső főigazgatósága alatt költözhetett be a levéltár ebbe a csodás palotába. Ezek a bejárat melletti táblák rájuk emlékeznek.

 

A díszes tetőcserepek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A várfal felőli oldalra egy torony került, mely a központi fűtés kéményét rejtette magában. 1945 telén, Budapest ostromakor az épület és a torony súlyos sérüléseket szenvedett, így utóbbit már nem állították helyre. Talán a Hauszmann program keretében helyreállítják a toronnyal együtt az épületet, bár ez nem biztos még, mert több beruházás halasztva lett.

Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki a gazdag belső díszítést.

Körben a falakon fontos történelmi jeleneteket ábrázoló freskók három emeleten keresztül, Dudits Andor festőművész munkái.

Szent Koronát tartó angyal

 

Az első emeleti freskók a független magyar állam középkori történetének fontos pillanatait jelenítik meg.

Tanácsterem

 

Mátyás király budai könyvtárában

 

Grassalkovich Antal, a Magyar Kamara elnöke, aki az európai hírű gödöllői kastély építtetője volt. A képen Johann Lukas von Hildebrandt építésszel beszélget a kastély előtti kertben.

A második emeleten található többi freskón a 17–18. század politikai és kulturális életének további jelentős személyiségei láthatók.

A történelmi Magyarország városainak címerével díszített színes üvegablakok Róth Miksa művészetét dicsérik. A második világháborúban a főigazgató levitette a pincébe, így megmenekültek a pusztulástól. Róth Miksa közreműködött a falak és mennyezetek ornamentális díszítésében, illetve egyes fém díszítőelemek tervezésében is. Ez utóbbi kivitelezését Jungfer Gyula végezte.

 Debrecen címere :))

 

A harmadik emeleti freskók a nemzet történelmében jelentős szerepet játszó 19. századi alkotásokat mutatják be, a Lánchidat, a Nemzeti Múzeumot, az Operát vagy az Üllői úti klinikát. 

Kutatóterem

A folyosókon kisebb méretű szoborcsoportokat csodálhatunk meg.

Még most jártam itt először március 15-én. Mesés az épület. 

Fantasztikus, hogy itt a gyerekeket, felnőtteket milyen sok érdekes programmal várják város szerte a nemzeti ünnepen. Mennyivel több élmény, információ ér egy fővárosi gyereket!