Mezopotámia Kr.e. 1000-500 Istenek és Démonok királysága
Ez az első hazánkban megrendezett kiállítás, amely az ókori Mezopotámia kultúráját mutatja be. Jelentős európai közgyűjtemények, több mint 150 kölcsönzött műtárgyán keresztül nyújt betekintést
a Biblia és közvetve az európai kultúra eredetének, a civilizáció
bölcsőjének letűnt világába, amikor az Újasszír és az Újbabiloni Birodalom létezett.
Babiloni Istár-kapu, az Eufrátesz egyik ágánál fekvő fővárost nyolc
kilométer hosszúságú városfallal vették körül, valamint 15 kilométeres
külső fallal, amelyet széles vizesárok határolt. A városban volt Marduk,
a babiloni főisten hatalmas templomkomplexuma is, ahol több isten is
élt a templomokban és kisebb kápolnákban, de itt állt az Etemenanki is,
egy lépcsőzetes toronytemplom (zikkurat), amelyet a Biblia Bábel
tornyának nevez.
Oroszlán és sárkánykígyó mázastégla díszítés az Istár-kapuhoz vezető babiloni Felvonulási útról, a bibliai Nabukodonozor kr.e. 602-562 uralkodása idején. A Felvonulási utat oldalanként 60 oroszlán szegélyezte, nem csupán díszek voltak, hanem bajelhárító kapuőrzőként szolgáltak. (Bécsi múzeumból)
A pecséthengerek Kr.e. 3300 körül jelentek meg Mezopotámiában. Különféle kövekből készültek, felületére figurális jeleneteket véstek, néha feliratokkal is kiegészítették. Ezek negatív minták voltak, a sík agyagfelületen végiggörgetve kapták meg a lenyomatot. A pecséteket dokumentumok hitelesítésére, a hordozójuk lezárására használták. Rang vagy beosztás jelölésére, utasítások vagy megbízások rögzítésére is használták. A tulajdonosuk ékszerként, amulettként viselte, legtöbbször csuklóra kötve vagy nyakba akasztva.
Babilon kormányzójának kudurruja. Templomokban a tulajdonjog őrzésére helyezték el. A király és alattvalójuk és Istenek szövevényes kapcsolatába nyújt betekintést. Egy Babilon környéki 800 hektárnyi föld adományozását örökíti meg.
Mázastégla I. Dareiosz, óperzsa uralkodó, szúzai palotájából, valószínűleg Dareiosz idejéből (Kr.e. 522-486) A két emberfejű oroszlánt a perzsák főistenével Ahura Mazdával ábrázolták. (Louvre, Párizs)
Szitula, két oldalán álló emberarcú szárnyas vadkecskékkel Kr.e. 1100-800 (Nemzeti Múzeum Koppenhága)
Adad, a Viharisten
A meteorológiai jelenségeket az Istenek megnyilvánulásának értelmezték. A Viharistent különösen tisztelték, hiszen akkoriban is főszempont volt a mezőgazdaságban a csapadék. Babilóniában a Tigris és Eufrátesz biztosította a vízutánpótlást, itt az esőhozás helyett a pusztító vihar uraként jelenítették meg.
Démonok
Ellentétben az Istenek emberi külsejével, a démonokat hibrid testtel és alacsonyabb státusszal ábrázolták. Épületek padozatába rejtett démonok a gonosz elűzése miatt.
Lamastu és Pazuzu küzdelme
Lamastu a legfélelmetesebb, a várandós nőt, születendő gyermekét veszélyeztette. Az emberi világ védelmére is felhasználták. Pazuzut a pusztító természeti erőt Lamastu elűzésére szólították fel.
A Pazuzu ábrázolásokat kőből, bronzból, terrakottából amulettek formájában magukon viselték bajelhárító célból.
"Pokolplakett"
Lamastu-plakett a démon alvilágba űzésének ábrázolásával. Kr.e. 8.sz.vége-7.sz. A regiszterek a világ különböző szféráit jelenítik meg. Felső regiszterben az Istenek, alatta a démonok, harmadikban betegágyban fekvő ember, a plakett tulajdonosa, a negyedik regiszterben Lamastu és Pazuzu küzdelme, majd a gonosz Lamastu megkötözve egy csónakban a tenger felé halad.
Asszír palotadombormű, ragadozó-fejű apkallu
Az apkalluk mágikus hatalommal bíró, bölcsességgel felruházott mitológiai lények
II. Assur-nászir-apli asszír király által építtetett kalhui
Északnyugati-palotából származó palotadomborművek, közöttük a
tárlat legnagyobb tárgyával, amely a maga több mint 2 x 2 méteres
kiterjedésével 1600 kilogrammot nyom. (Drezdai Múzeum)
Az Asszír paloták egyszerre voltak a királyi család rezidenciái és a diplomáciai események terei. (Kr.e. 883-859)
Dér város lakosának kudurruja
Egy gazdag és befolyásos ember ingatlanszerzéseit foglalja össze Kr.e. 726-705 közötti időszakban. Felső részén istenszimbólumok szerepelnek. (Berlini múzeumból)
A bibliai Bábel tornya a múzeum gyűjteményében
őrzött németalföldi festmények révén.
