Nishiki Piac

Kiotó leghíresebb piacának helyén már ezer évvel ezelőtt is rendszeresen árultak halat és különböző tengeri herkentyűket. A Kiotó konyhájaként is ismert Nishiki Piac a Gion negyeddel szemben a Kamo folyó túlpartján terül el és körülbelül egy 1×1 km-es blokkot ölel fel, ahol több száz étterem és üzlet sorakozik. A piac összes utcája fedett.

Szaké kóstolás

Szaké a japánok ősi alkoholos itala, amely rizs erjesztésével készül. A szakét és a hozzá hasonló távol-keleti italokat a nyugati kultúrában rizsborként ismerik. Az áztatással és főzéssel előkészített rizshez enzimtermelő gombákat és élesztőt adnak.

Rizsgombóc

 

1 JPY (japán jen) =  2, 50 Ft

 

Sintó-szentély a piacon

Kicune (róka)

A Japán mitológiában Tendzsin a tudás sintó istene, aki Szugavara no Micsizane tudós, költő és politikus istenítéséből jött létre.

Szugavara no Micsizane az ország kormányzásának élére tört a késő IX. században, de a X. század elején áldozatául esett a rivális Fudzsivara család egyik tagjának a ténykedéseinek. Emiatt lefokozták és száműzték Kjúsúra. 903-ban halt meg, száműzetésében. Rögtön ezután a fővárosra egy hatalmas vihar csapott le erős esőzéssel és villámlással, melyben sokan meghaltak a Fudzsivarák vezetői közül, miközben villámok okozta tűz és árvíz rombolta le a rezidenciáikat. 

A császári udvar azt a következtetést vonta le, hogy a történteket Micsizane dühös szelleme okozta és, hogy megbékítsék, a császár visszaadta Micsizane tisztségét, elégette a hivatalos száműzetési parancsot és elrendelte, hogy a költőt Tendzsin neve alatt imádják. 

Tendzsin befolyását manapság főként a vizsgák sikeres teljesítésének hiszik, ezért sok diák imádkozik a Tendzsin szentélyénél egy fontos felvételi vizsga előtt, és tér vissza később, hogy hálát adjon a sikerért, ők fényesítik ilyen szép aranyosra a bika fejét.:))

Tendzsin jelképes állata a bika, mert a legendák szerint Micsizane temetése során a bika, amely az ő maradványait tartalmazó kocsit húzta egy bizonyos pontnál megállt, és nem volt hajlandó tovább menni. Erre a helyre építették fel később Tendzsin szentélyét. 

Folyt.köv......

Sagano bambuszerdő

A szigetországban egyszerre találunk hatalmas metropoliszokat és igazi természeti gyöngyszemet, sőt a kettő fúzióját is tökélyre fejlesztették. Jó példa erre az Arashiyama bambuszerdő, amely Kiotó nyugati részén található és egy pillanat alatt repít minket az egykori főváros utcáiról egy igazi elvarázsolt erdőbe. 

A szigetország egyik jelképe, a zöldellő Sagano bambuszliget. A város 17 Unesco világörökségi helyszíneinek egyike és kétségtelenül Kiotó egyik leggyakrabban fotózott pontja. A bambuszerdőn keresztül egy körülbelül 1,5 km hosszú ösvény vezet. A területe 16 km². A bambusz szimbólumvilága évszázadokkal ezelőttre nyúlik vissza. Azért ültették ezt az erdőt, hogy a templomokat megvédjék a gonosztól, mivel a bambusz az erő és kitartás szimbóluma,

Több mint ezerféle bambuszfajta létezik. Átlagban 5-10 méter a magasságuk, de van közöttük 20 méteres is, tizenöt centinél is vastagabb lehet a törzse.

Az üreges felépítésű, kis súlyú és nagyon hajlékony, rugalmas száraknak köszönhetően az élet szinte minden területén hasznosítható növény, készíthető belőle többek között ékszer, kerítés, horgászbot, bútor. A textilipar fölhasználja a szálasanyagukat, ami a lenhez és a kenderhez teszi hasonlatossá. A japánok annak idején könyvet és íjat is készítettek bambuszból,  de az első ágyúcsövek anyaga, az úgynevezett HUCSONGOK is belőlük készültek.

A bambuszrügy a japánkonyha kedvelt alapanyaga.

Riksa túrán is részt lehet venni

A Togetsukyo híd egy 155 méter hosszú és 11 méter széles híd, amely a Katsura folyón ível át Kiotóban.

A híd története a korai Heian-korszakba nyúlik vissza, a Jowa-korszakba (834–848), amikor Dosho szerzetes megépítette a "Horinji hidat", hogy megkönnyítse a Horinji-templom elérését. A Kamakura-korszak közepén Kameyama császár megcsodálta a hidat, és megjegyezte: "Olyan, mintha a hold átkelne a hídon", ami ihlette a "Togetsukyo" nevet, ami "Hídon áthaladó Hold".

Kimonó és a divatos cipő

Folyt.köv...

Fusimi Inari-nagyszentély

Az egyik legnagyobb sintó szentély a kiotói Inari-hegy lábánál.

Az emberek azért gyűlnek itt össze, hogy bőséges termésért, üzleti jólétért, otthonuk és családjuk biztonságáért és minden más kívánság teljesüléséért imádkozzanak.

Az országban több mint 30 000, Inarinak, a gabonaistennek ajánlott szentély van, Inari szentélyek a japánok legismertebb szentélyei, a Fusimi Inarit ezek központjának tekintik. 

Az „Inari” (rizs aratása) rövidítése. Ez egy ősi japán szó, amelyben a rizs, a japánok fő tápláléka, az ég és a föld csodáit szimbolizálja.

 

Imacsarnokához két út vezet, összesen körülbelül 10 000, cinóbervörösre festett torii vagyis szentélykapu alatt. A vörös torii átjárók az inari szentélyek híres jellemzői. Az Edo-korszak (1603-1868) óta a hívők torii-kapukat adományoztak, a toriik mind kereskedők, üzleti szférákban dolgozók ajándékai, és jókívánságaikat is rájuk írták.

A vörös utalhat a színen kívül a hajnalra és a fényre is. Ezek a jelentések a fényesség és a remény érzését közvetítik, a szín pedig az Inari Okami lelkébe vetett erős hittel, az élet, a föld és a termelés áldásaival kapcsolatos.

 

Inari Okamit, Fushimi Inari Taisha istenségét 711-ben a Nara-korszakban iktatták be. Eredetileg ekkor épült a szentély, többször leégett, jelenlegi főépülete 15. század végi.

 

Kicune (róka)

A kicunék Inari Okami szolgái, hírvivői és szentélyőrzők. A szentélyekben mindig elhelyeznek rókaszobrokat az északi bejárathoz, hogy védjék a szent helyet a démoni erőktől. A fengsui szerint ugyanis az egy balszerencsés irány, mivel gonosz szellemek laknak arrafelé. Ezek a kapuőrzők mindig párban vannak, hogy az egységet szimbolizálják. Mindegyik szobor tart a szájában, vagy az elülső mancsában egy szimbolikus tárgyat, kulcsot, ékszert, egy köteg rizst, vagy rókagömböt. A rókaszobrokra az Inari-hívők gyakran vörös előkét helyeznek, kifejezve tiszteletüket.

Számtalan feltevés született, hogy miért is váltak a rókák Inari alakjának elengedhetetlen részeivé. Egy régi hiedelem szerint egy napon egy rókacsalád érkezett az Inari-hegy lábához, hogy felajánlják az ott élő istenségnek szolgálataikat, amit Inari készséggel elfogadott, és kinevezte a rókákat a hegyen lévő szentély védelmezőivé. 

Egy másik feltételezés szerint, gyakran látni rókákat az aratási területeken, amint rágcsálókat esznek, melyek egyébként károsítanák termést. Szóval a rókák Inarihoz hasonlóan óvják a földeket. 

A japánok természetfeletti erővel rendelkező lényeknek tartják a rókákat. Szerintük ugyanis a rókák képesek alakot váltani. (ezáltal akár emberi alakot is felvenni) valamint eltűnni egy szempillantás alatt. Leggyakrabban fiatal nők képét öltik magukra, és ilyen formában szokták elcsábítani az óvatlan férfiakat. :))

Otsuka

Azok az emberek, akik különböző néven imádták Inari Okamit, ezeket a neveket kövekbe vésték, és felajánlották őket a szent hegynek. Ezeket a köveket otsukának hívják.

A kegyhely 2011-ben ünnepelte 1300. évfordulóját

Nagyon örülök, hogy eljuthattam ebbe a szentélybe, mindig is csodáltam a vörös kapukat. Minden egyes sintó szentélyt általában egy-egy piros torii-kapu jelöl. A kiotói Fushimi Inari-szentélyben azonban több mint 10 000 van belőlük, és minden évben újakkal bővül.

Sajnos a térképen látható egész utat nem járhattuk be. A szentélytől a 233 méter magas Inariuyama szent hegyig lehet eljutni. A csúcsra vezető út körülbelül 2 km hosszú, és a szintemelkedés körülbelül 200 méter.

Ez is egy olyan helyszín, amit ha maszek úton vagyunk biztos végigjárunk, viszont valószínű, hogy nem látunk ennyi mindent egy nap alatt. 

A japánok kis torii-kapukat vesznek, melyre ráírják kívánságaikat és kiakasztják.

Folyt.köv....

Áldott Karácsony

Kívánok mindenkinek áldott, boldog karácsonyi ünnepeket!