Találkoztam Nemecsekkel

Az ELTE Füvészkertbe azért mentem, hogy megkeressem Nemecseket.

Zsigó András keramikus alkotása, amely tragikus "fürdetése" közben ábrázolja A Pál utcai fiúk főhősét. A szobor a Viktória-ház medencéjében található, így már nemcsak a gyönyörű amazonasi tündérrózsa, hanem, Molnár Ferenc regényének főhősét, Nemecsek Ernőt ábrázoló alkotás otthona is, 2019-óta.

Winterl Jakab – a vegytan és a botanika professzora – 1771-ben teremtette meg Magyarország első botanikus kertjét.

Winterl halála után, 1807-ben munkatársa, nagy hírű utóda, Kitaibel Pál, a nagy magyar polihisztor vette át a vezetést.

 

Az új Kert helyét az akkoriban lebontott városfalon túl jelölték ki, a mai Múzeum krt. környékén.

1847-ben József nádor támogatásával az Egyetem 80 ezer Ft-ért megvásárolta a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát. A Polláck Mihály által tervezett, 1802-ben barokk stílusban épült földszintes vadászkastélyt kibővítették, amely azóta is az Egyetem kezelésében álló Botanikus Kert otthona.

Egy rövid ideig a kert vezetője volt Gönczy Pál is.

 

Mesés bonszai fák

Üvegházak világa

1864-65-ben felépült az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház. 

Ekkor kaptak emlékoszlopot a kertben az első Magyar Füvészkönyv szerzői, a növénytan magyar szaknyelvének megteremtői, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály

1893-ban felépült az országban máig is egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonaszi tündérrózsának vagy a Paraguayból származó rokonának ad otthont, ahol Nemecseket is megtaláltam.

A kert eredetileg 10 hektáros volt, ám az egyetemi klinikák építése miatt többször is egy-egy területet leválasztottak belőle. Azok a tavak sincsenek már meg, amelyek A Pál utcai fiúk című regényben szerepelnek.

Martsa István Ülő nő című, 1968-ban készült kőszobra eredetileg a Józsefvárosi Rendőrkapitányság előtt állt. 

Fények és hangulatok

Csodálkoztam mit keresnek a Hupikék törpikék a kertben? Tavaly nagy tetszést aratott a Füvészkertben megrendezett Garden of Ligths, ahol varázslatos fények segítségével keltették életre az Alice Csodaországban szürreális világát. Idén újra megtelik fényekkel a több mint 250 éves botanikus kert, ezúttal Aprajafalva törplakóival. Október 18-tól multimédia- és fénykiállításon elevenednek meg a Hupikék törpikék szereplői.

Visszakerestem, 2015-ben jártam itt. Huuu, jó régen! Még teljesen frissen élt bennem az élmény, valójában most is ugyanazokat tartottam érdekesnek, mint akkor..... :))

Itt írtam róla>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/05/regeny-helyszin.html

Japánkertben

A Kulturális Világörökség napján, Magyarország és Budapest első, közel 100 éves japánkertje miatt mentem a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium  tankertjébe,  a XIV. kerületbe, Zuglóba. Így vezetéssel járhattam be, sőt még teakóstolás és japán harcművészeti bemutatóban is részem volt.

Az iskola nevét a híres kertész, tanár, iskolaigazgató, Varga Márton után kapta. Szobrát 2000-ben állították a japánkertben, Szathmáry Gyöngyi alkotása.

A technikum több, mint 110 éves, Magyarország egyik legrégibb szakképzést nyújtó középiskolája, 1906-ban jött létre.

A japánkertet Varga Márton tervezte és építette 1928-ban. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és családja 1931-ben felkeresték a kertet. Növényeket is ajándékoztak a kertnek, melyekből mai is látható néhány. Most van a Momiji, őszi juharünnep, lombszíneződés fesztiválja. Sajnos nem lehettem ott.

Teaház, ahol finom Ginkgo biloba (páfrányfenyő) teát ittunk. Láthattunk itt több, mint százéves példányokat, megtudtam, hogy külön van nőivarú és hímivarú. Érdekesség, hogy csak 25-30 éves kora után fordul termőre, viszont legalább ezer évig él. Hirosimai atomtámadást is túlélte. Csonthéjas termése vajsav-tartalma miatt kellemetlen szagú. Mondták, hogy ilyenkor nehéz a kertben elviselni az illatot :))

A kert különleges fái közül kiemelendő a Kínai mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides). Miután már kihaltnak vélték, 1944-ben Kínában találtak néhány példányt, és Magyarország is kapott magcsere révén továbbszaporításra a magjából. A magoncokból az 1950-es évek elején az iskola is kapott két magoncot, melyből egy maradt meg. 28 méteres magasságával az ország legidősebb és legöregebb példányát gondozzák az iskolában.

A másik különlegesség a himalájai selyemfenyő (Pinus wallichiana), melyet 1960-ban telepítettek, különleges alakjával és hatalmas méretével szintén egyedülálló az országban.

 

Csüngő japánakác (Sophora japonica)

Az üvegház és gyönyörűséges kaktuszok

Jó lenne tavasszal, ősszel is ellátogatni ebbe a szép kertbe! Úgy látom sokszor szerveznek különféle programokat. Még egy kis múzeum is van itt.