A
sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a
század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. A sírkert gondolatát, először Széchenyi István vetette fel 1843-ban. A temető nemzetünk nagyjainak emlékezete mellett az 1849 óta egymást
váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi, valójában egy nyitott szabadtéri történelemkönyv.
Pátzay Pál - Női szobor
Itt nyugszanak
legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai, a síremlékek
jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok
alkotása. Külön parcellát kaptak a művészek, a jakobinusok,
az 1848-as és 1956-os forradalmak hősei, és hatalmas mauzóleum
emlékeztet a pártállami idők halottkultuszára is. A gazdag növény- és
állatvilágáról is ismert, arborétumnak is beillő nagy temetőkert 56
hektáron terül el. A páratlan sírkert, nemzeti emlékhely, az itt található sírhelyek védettek és nem felszámolhatóak. Egy bizottság dönt arról, hogy kik temethetőek ide. Ha valaki az itt eltemetett őse sírhelyébe szeretne temetkezni, azt dokumentumokkal alaposan alá kell támasztania, hogy valóban jogosult rá. 2016 óta áll a Nemzeti Örökség
Intézete kezelésében, és fogadja látogatóit.
A Művész parcellában található sírok, és az útközben érintett sírok, amelyeket ezen a vezetett sétán láttam.
Jókai Mór
(1825-1904)
Az író kívánsága szerint fejfáját a saját háza kapujának anyagából
készítették. Kérése volt, hogy sírhantja felett ne legyen sírkő. Bár kiemelt helyre, a Nemzeti Sírkert árkádsorának végébe
temették, méltó síremléket hosszú ideig nem kapott. 1924-ben tervpályázatot hirdettek egy valódi síremlék elkészítésére. A győztes Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrász közös műve lett. 
A művészek alapkoncepciója egy körben futó oszlopsor volt, amely egy
rózsakertet foglal magába. Az író szenvedélyesen szerette a rózsákat. A pillérek közé helyezett, ősmagyar életfadíszekre emlékeztető kőbokrok, az író mesés fantáziájára is rímelnek.
A felirat, Jókai, Negyven év visszhangja című írásából származik, és a halhatatlanságról szól.
„Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig.
Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben,
mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor
megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.”
Laborfalvi Róza (1817-1886)
sírja távol Jókai Mórtól
Ady Endre (1877-1919)
1930-ban felavatott síremlékét Csorba Géza tervezte
Blaha Lujza (1850-1926)
A nemzet csalogánya, Jókai Mór nevezte el így. A Nemzeti
Színház első örökös tagja. 1929-ben felavatott síremlékét Fülöp Elemér
tervezte.
Szabó Lőrinc (1900-1957)
Eredetileg fából készült, 1995-ben avatták fel, Csóti Gábor alkotás. Az időjárásnak ellenálló műkőből készítették el újra 2011-ben.
Babits Mihály (1883-1941)
Síremlékét Ferenczy Béni: Apolló (1954) c. domborműve díszíti.
Sírverse.
„Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét.” /Babits Mihály/.
Vele nyugszik felesége, Török Sophie (Tanner Ilona: 1895-1955), költő és
írónő.
Móricz Zsigmond (1879-1942)
Jó barátja, Medgyessy Ferenc készítette (1952). Az emlékművön Móricz Zsigmond portrészobra körül regényeinek fontos
alakjait, Nyilas Misit, Rózsa Sándort, a Tündérkert szereplőit,
valamint az Úri muri jellegzetes szereplőit megjelenítő fríz található.
Várnai Zseni (1890-1981)
Zala György (1858-1937) szobrász
Ligeti Miklós alkotása
Munkácsy Mihály (1844-1900)
Bonn melletti szanatóriumban hunyt el. A magyar állam saját halottjának tekintette a világhírű festőt. Földi
maradványait különvonat szállította Budapestre, a temetés ünnepélyes külsőségek között zajlott. A szóban forgó
szobor 1911-ben került a festő sírja fölé. Alkotója, Telcs Ede
elsősorban a fővárosi Vörösmarty téren látható szoborcsoportról ismert. A magyar géniusz, amint örökzöld babérkoszorút, az el nem múló dicsőség jelképét, tart Munkácsy sírhelye fölé. A sírt 2023-ban újították fel, Pákh Imre finanszírozásával.
Csontváry Koszta Tivadar (1853-1919)
Kerényi Jenő alkotása, 1967-ben került a helyére. Az alkotás másik példánya Pécsen került felállításra 1979-ben.
Krúdy Gyula (1878-1933)
Borsos Miklós alkotás (1963)
Kisfaludy Strobl Zsigmond (1884-1975)
Sírjára végrendelete szerint saját művének másolata került. 1978-ban került felállításra. A szobor eredetije 1927-ben készült. Az emlékmű, két egymás után eltávozott fiúgyermek sírjára
készült, az anyagtól való elszakadást, a titokzatos, ismeretlen világba
való eltávozást fejezi ki. "A csillagok felé"
Heltai Jenő (1871-1957)
Borsos Miklós alkotás (1969)
Kertész Imre (1929-2016)
A síremlék egy bronz oszlop, melyen egy nyitott ajtó látható. A síremléket a 2016-ban meghalt Kertész Magda elképzelései alapján Czakó
Rita és Takács Máté szobrászművészek készítették (2019). A síremlék hátoldalán
a „A szeretet megvált” idézet olvasható Kertész Imre egy feljegyzéséből.
Makk Károly (1925-2017)
Kerényi Imre (1943-2018)
Karinthy család
Karinthy Frigyes (1887-1938), Karinthy Ferenc (1921-1992), Karinthy Gábor (1914-1974)
Borsos Miklós alkotás
Faludy György (1910-2006)
Dr. Kuzsinszky Bálint (1864-1938)
Az aquincum szerelmese, a római kor kutatója, a Fóvárosi Múzeum megszervezője és első igazgatója. Sírhelye egy római kori szarkofág.
Radnóti Miklós (1909-1944)
Kosztolányi Dezső (1885-1936)
Ősze András alkotás (1986)
"Én nem tudom, mi történt vélem akkor,
de úgy rémlett, egy szárny suhant felettem,
s felém hajolt az, amit eltemettem
rég, a gyerekkor."
(Hajnali részegség)
de úgy rémlett, egy szárny suhant felettem,
s felém hajolt az, amit eltemettem
rég, a gyerekkor."
(Hajnali részegség)
József Attila (1905-1937)
Akit négyszer temettek.
A költőt először Balatonszárszón temették el 1937. december 5-én,
1942-ben került a Fiumei úti temető 35. parcellájába. 1959-ben
áthelyezték a Munkásmozgami Pantheonba, majd 1994-ben került vissza
korábbi nyughelyébe, ahol családja tagjaival együtt fekszik. A síron utolsó verse: Íme hát megleltem hazámat...
Brüll Adél, Léda (1872-1934)
"Hirdetni fogod: te akartad
S mindent, mi történt, te akartál
S hogy nálam is hatalmasabb vagy
S a Halálnál."
Ady Endre: Az asszony jussa
Csók István (1865-1961)
Csók István korán elveszített felesége számára készíttetett síremléket, ahová több, mint 30 év múlva követte őt. A síremlék gyönyörű nőalakja Csók egyik festményének (Thámár) vonásait idézi. Alkotója Szentgyörgyi István (1930)
Gerbeaud Emil (1854-1919)
A Gerbeaud család sírboltjának szobrán: Horvay János Krisztus
ábrázolása, a fáradtan töprengő Krisztus látható.
Zsidó hagyomány, hogy a zsidó sírokra nem virágot tesznek, hanem
kavicsot. A kő nem
hervad el, nem úgy, mint a virág. Ezzel kifejezik, hogy a lélek örök.
