Vers a festészetben

A PIM-ben jártam.

Újdonság volt Orlai Petrich Soma - Szép Ilonka című nyolc darabból álló festmény sorozata, mely Vörösmarty Mihály „Szép Ilonka” című, 1833-ban született költeményéhez készült.

A képsorozat, közel 150 évig a megrendelő Peterdi-család tulajdonában volt, a költemény illusztrációjaként 1858-1866 között készült el. 1959-ben felajánlották a Petőfi irodalmi Múzeumnak megvételre, de anyagi fedezet hiányában nem jött létre a vásárlás. 2016-ban a Kieselbach Galéria aukcióján tűnt fel, de nem kelt el. Végül 2018-ban a Magyar Nemzeti Bank Értéktár program jóvoltából került a Petőfi Irodalmi Múzeumba letétként. A restaurálást nem igénylő nyolc darabból álló képciklus a magyar biedermeier festészet egyik egyedülálló remekműve.

Vörösmarty Mihály - Szép Ilonka

 

 A vadász ül hosszu méla lesben,
Vár felajzott nyílra gyors vadat,
S mind fölebb és mindig fényesebben
A serény nap dél felé mutat.
Hasztalan vár; Vértes belsejében
Nyugszik a vad hűs forrás tövében. 

 

  1. A les

 

A vadász még lesben ül sokáig,
Alkonyattól vár szerencsejelt:
Vár feszülten a nap áldoztáig,
S ím a várt szerencse megjelent:
Ah de nem vad, könnyü kis pillangó
S szép sugár lány, röpteként csapongó.
 

"Tarka lepke, szép arany pillangó!
Lepj meg engem, szállj rám, kis madár;
Vagy vezess el, merre vagy szállandó,
Ahol a nap nyúgodóba jár."
Szól s iramlik, s mint az őz futása,
Könnyü s játszi a lány illanása. 

 

"Istenemre!" szóla felszökelve
A vadász: "ez már királyi vad! "
És legottan, minden mást feledve,
Hévvel a lány nyomdokán halad.
Ő a lányért, lány a pillangóért,
Verseneznek tündér kedvtelésért. 

 

"Megvagy!" így szól a leány örömmel,
Elfogván a szállongó lepét;
"Megvagy!" így szól a vadász, gyönyörrel
A leányra nyújtva jobb kezét;
S rezzent kézből kis pillangó elszáll;
A leány rab szép szem sugaránál. 

 

2. A meglepetés

3. Beköszönés

 

Áll-e még az ősz Peterdi háza?
Él-e még a régi harc fia?
Áll a ház még, bár fogy gazdasága
S telt pohárnál űl az ősz maga.
A sugár lány körben és a vendég;
Lángszemében csábító varázs ég.
 

S Hunyadiért, a kidőlt dicsőért,
A kupák már felvillantanak,
Ősz vezére s a hon nagy nevéért
A vén bajnok könyei hulltanak;
Most könyűi, vére hajdanában
Bőven omlott Nándor ostromában. 

 

"Húnyt vezérem ifju szép sugára"
Szól az ősz most "éljen a király!"
A vadásznak vér tolúl arcára
S még kupája illetetlen áll.
"Illetetlen mért hagyod kupádat?
Fogd fel, gyermek, és kövesd apádat." 

 

"Mert apád én kétszer is lehetnék
És ha ittam, az nincs cenkekért;
Talpig ember, akit én említék,
Nem gyaláz meg ő oly hősi vért!"
S illetődve s méltóság szemében,
Kél az ifju, tölt pohár kezében:
 

"Éljen hát a hős vezér magzatja,
Addig éljen, míg a honnak él!
De szakadjon élte pillanatja,
Melyben attól elpártolni kél;
Egy király se inkább, mint hitetlen:
Nyűg a népen a rosz s tehetetlen."
 

S mind zajosban, mindig hevesebben
Víg beszéd közt a gyors óra ment.
A leányka híven és hivebben
Bámulá a lelkes idegent.
"Vajh ki ő, és merre van hazája? "
Gondolá, de nem mondotta szája. 

 

4. Felköszöntés 

 

 

Szól s bucsúzik a vadász, rivalva
Inti őt a kürthang: menni kell.
Semmi szóra, semmi biztatásra
Nem maradhat vendéglőivel.
"Emlekezzél visszatérni hozzánk,
Jó vadász, ha meg nem látogatnánk."
 

Mond szerényen szép Ilonka, állván
A kis csarnok végső lépcsején,
S homlokán az ifju megcsókolván,
Útnak indúl a hold éjjelén.
S csendes a ház, ah de nincs nyugalma:
Fölveré azt szerelem hatalma.

 

5. Búcsú

 

Föl Peterdi s bájos unokája
Látogatni mentenek Budát;
Minden lépten nő az agg csodája;
Mert sok újat meglepetve lát. . .
A leányka titkon édes óra
Jövetén vár szép találkozóra.
 

S van tolongás s új öröm Budában:
Győzelemből várják a királyt,
Aki Bécset vívó haragában
Vérboszút a rosz szomszédon állt.
Vágyva néz sok hű szem ellenébe:
Nem vidúl még szép Ilonka képe.
 

"Hol van ő, a nyájas ösmeretlen?
Mily szerencse fordúlt életén?
Honn-e, vagy tán messze költözötten
Jár az őzek hűvös rejtekén?"
Kérdi titkon aggó gondolattal,
S arca majd ég, majd szinében elhal.
 

S felrobognak hadvész-ülte képpel
Újlaki s a megbékült Garák.
S a király jő, fölség érzetével
Környékezvén őt a hős apák.
Ősz Peterdi ösmer vendégére,
A király az: "Áldás életére!"
 

"Fény nevére, áldás életére!"
Fenn kiáltja minden hű ajak;
Százszorozva visszazeng nevére
A hegy és völgy és a zárt falak.
Haloványan hófehér szobornál
Szép Ilonka némán és merőn áll.

 

6. Felismerés

"A vadászhoz Mátyás udvarában
Szép leánykám, elmenjünk-e hát?
Jobb nekünk a Vértes vadonában
Kis tanyánk ott nyúgodalmat ád."
Szól az ősz jól sejtő fájdalommal,
S a bús pár megy gond-sujtotta nyommal.
 

És ha láttál szépen nőtt virágot
Elhajolni belső baj miatt,
Úgy hajolt el, félvén a világot,
Szép Ilonka titkos bú alatt.
Társasága lángzó érzemények,
Kínos emlék, és kihalt remények.  

  

7. Búsongás

A rövid, de gyötrő élet elfolyt,
Szép Ilonka hervadt sír felé;
Hervadása líliomhullás volt:
Ártatlanság képe s bánaté.
A király jön s áll a puszta házban:
Ők nyugosznak örökös hazában. 

 

8. Gyász

A 7. kép a Búsongás jelenleg külön a Petőfi kiállításban tekinthető meg.

Cukrászda

 Geraldine Cukrászda 

Az Auguszt család legújabb cukrászdája a Múzeumkertben

A cukrászda a nevét, gróf Apponyi Geraldine-ról kapta, aki 1937-ben, mielőtt Albániában hozzáment volna I. Zogu albán királyhoz, a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott.

A könyvtári gyűjteményben végzett különböző munkákat, valamint kiadványokat, képeslapokat árult és a külföldi látogatók idegen nyelvű tájékoztatásában segédkezett.

A Kertészházban 2021 nyarától cukrászda működik, 1852-ben épült id. Wagner János tervei alapján a főépület klasszicista stílusához igazodva. Eredetileg talán őrház volt, később a múzeum kertészei lakták. Utolsó lakójának, Bezdek Ferenc kertész lányának 1978-ban kellett kiköltöznie a házból, mert a Szent Korona múzeumi elhelyezése miatt a Kertészházban a biztonsági őrség kapott szállást. Később volt vendégház is, majd a Műszaki Osztály irodahelységei foglalták el. 2019-ben bővítették dél felé a Múzeumkert nagyrekonstrukciójának befejezésekor. 

Pár éve itt láttam a Rotschild Klára kiállítást.

Petőfi-kő

A Múzeumkertben március 15-én kiállították azt a követ, ahonnan Petőfi szavalta a Nemzeti dalt. Vagy mégsem.....?

Test-lélek-szellem

A Múzeumkertben is találtam újdonságot

Majoros Áron Zsolt - Katekézis című alkotását

(2023)

  

A szobrász számára Hamvas Béla hármas rendszere jelenti a kiindulást: test-lélek-szellem megfogalmazása.

Nagy örömmel tölt el, ha ilyen különlegességekre bukkanok, mint ez az alkotás. Csak jártam körbe-körbe, néztem, hogyan hatol át rajta a fény, minden oldalról másként hatott.

Gyönyörű!!

Újdonságok a múzeumban

2022-ben a Nemzeti Múzeum a közönség elől eddig elzárt helyeket nyitott meg. Ilyen a csodálatosan felújított Széchényi-terem és a látványtár. Most láttam először.

A Magyar Nemzeti Múzeumot 1802-ben megalapító gróf Széchényi Ferencről elnevezett termet Bohus Jánosné Szőgyén Antónia 1859. évi kezdeményezésére alakították ki, aki felhívásban fordult a magyar asszonyokhoz, gyűjtést indítva egy Széchényi Ferenc emlékének kialakítandó díszterem költségeire. 

A termet, Johann Ender olajfestménye, Gróf Széchényi Ferenc alapítói portréja díszíti. (1823) A képet az alapító fiai, Széchenyi István és testvérei, Lajos és Pál rendelték meg a múzeum számára apjuk halála után.

Bútorzatát Ybl Miklós tervei alapján Szabó József budai asztalosmester készítette el szlavón tölgyből. Falát a főpárkányig felnyúló, üvegezett könyvszekrények borítják, amelyben a Herzog-gyűjtemény legszebb darabjait képező ezüstök láthatók. Az egykor Herzog Mór Lipót gyűjteményébe tartozó ezüstöket 2011-ben aukción vásárolta meg a magyar állam.

A  mennyezeten magyar és a vármegyei címerek sora jelenik meg. 53 vármegyei címer mellett szerepel 4 partiumi megye, Fiume és a Hajdúkerület, valamint a főváros 1873-as egyesítését megelőlegezve Pest-Buda egyesített címere is.

A mennyezet közepére, babér és tölgyfaágak között a Szentkoronával fedett, magyar címer került. Köré a négy sarok irányában Dalmácia, Horvátország, Szlavónia és Erdély címerét festették. 

Az elkészült termet 1865-ben nyitották meg. 1985-ös budai várba költözéséig az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében volt. Jelenleg kiállítások, ünnepségek, konferenciák, és könyvbemutatók helyszínéül szolgál. A nagyközönség számára látogatható a Seuso-kincsek melletti terem.

Látványraktár

Földszinti bútorzata a 19. század 60-as éveiben készült egyszerre a Széchényi-teremmel, az emeleti rész pedig 1907-ben. 

Benne 4500 darab üveg, porcelán és kerámia tárgyak valamint patikaedényeket tartalmazó kiállítás.

Múzeumkertben Széchenyi Ferenc szobra

A képek 2024. március 15-16-án készültek. Nemzeti ünnepeken a múzeumok ingyenesen megtekinthetőek. Itt hatalmas az érdeklődés, 15-én sorakoznom kellett, de már 16-án kellemes volt, könnyen bejutottam, és a tömeg is elviselhetőbb volt.

Ezüst kincsek

Március 16-án elmentem megint a Nemzeti Múzeumba a férjemmel, ő még nem látta a Seuso-kincseket. Én is szívesen megnéztem vele újból, mert fantasztikusak ezek a tárgyak. Anno nem is engedték a fotózást.

A kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy és Polgárdi környékén. A megtalálónak a szerencséje az életébe került. A kincsnek egy időre nyoma veszett, majd a nemzetközi műkincspiacon bukkant fel. Egy angol befektetőcsoport vásárolta meg 15 darabját, de a hamis eredetpapírok miatt nem tudták értékesíteni a leletet. Hosszas pereskedések következtek.

A magyar államnak végül sikerült megállapodnia az angolokkal és a kincs, mind a 15 jelenleg ismert darabja visszakerült Magyarországra. 

A Római Birodalom, Pannonia Valeria nevű provinciájából származó díszes ezüst lakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz), 14 ezüstedény és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késő szakaszából (350-450 körüli) származik.

Az edényeket díszítő görög mitológiai történetek a szerelem és a vadászat témáját járják körül.

A kincslelet nevét a tálalókészlet egyik darabjának, a vadásztálnak, a latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki egy gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő volt. A tál vésetei között szerepel a Pelso felirat is, ami latinul a Balaton elnevezése. Jelenleg ez a tál restaurálás alatt áll.

A latin felirat 

"H(a)ec Sevso tibi durent per saecula multa Posteris ut prosint vascula digna tuis"

magyarul 

"Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, és utódaidnak is méltón a hasznára váljanak"

A kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve.  Az ezüstedényeket egy rézüstben helyezték el úgy, hogy a nagy tálakat az üst aljába, majd a kisebb edényeket a tetejükre fektették.

Hippolütosz-készlet

Az 1878-ban megtalált ezüstállvány (kvadripusz) nem tartozik a Seuso-kincsekhez, (bár ki tudja....) de ugyanonnan a Kőszárhegyről származik. Egy gazda a kertjében egy fa tuskóját fordította ki és akkor találta, ő bevitte akkoriban a Nemzeti Múzeumba. Csodás, minden apró részlete.

Kíváncsi vagyok fog-e felbukkanni még más tárgy a Seuso-kincsekből, mivel a kutatók feltételezik, hogy több tárgy is létezhetett, melynek nyoma veszett. Kész krimi az egész történet......