Nora-bora

2024. április 3., szerda

Ezüst kincsek

Március 16-án elmentem megint a Nemzeti Múzeumba a férjemmel, ő még nem látta a Seuso-kincseket. Én is szívesen megnéztem vele újból, mert fantasztikusak ezek a tárgyak. Anno nem is engedték a fotózást.

A kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy és Polgárdi környékén. A megtalálónak a szerencséje az életébe került. A kincsnek egy időre nyoma veszett, majd a nemzetközi műkincspiacon bukkant fel. Egy angol befektetőcsoport vásárolta meg 15 darabját, de a hamis eredetpapírok miatt nem tudták értékesíteni a leletet. Hosszas pereskedések következtek.

A magyar államnak végül sikerült megállapodnia az angolokkal és a kincs, mind a 15 jelenleg ismert darabja visszakerült Magyarországra.

A Római Birodalom, Pannonia Valeria nevű provinciájából származó díszes ezüst lakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz), 14 ezüstedény és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késő szakaszából (350-450 körüli) származik.

Az edényeket díszítő görög mitológiai történetek a szerelem és a vadászat témáját járják körül.

A kincslelet nevét a tálalókészlet egyik darabjának, a vadásztálnak, a latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki egy gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő volt. A tál vésetei között szerepel a Pelso felirat is, ami latinul a Balaton elnevezése. Jelenleg ez a tál restaurálás alatt áll.

A latin felirat

"H(a)ec Sevso tibi durent per saecula multa Posteris ut prosint vascula digna tuis"

magyarul

"Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, és utódaidnak is méltón a hasznára váljanak"

A kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve. Az ezüstedényeket egy rézüstben helyezték el úgy, hogy a nagy tálakat az üst aljába, majd a kisebb edényeket a tetejükre fektették.

Hippolütosz-készlet

Az 1878-ban megtalált ezüstállvány (kvadripusz) nem tartozik a Seuso-kincsekhez, (bár ki tudja....) de ugyanonnan a Kőszárhegyről származik. Egy gazda a kertjében egy fa tuskóját fordította ki és akkor találta, ő bevitte akkoriban a Nemzeti Múzeumba. Csodás, minden apró részlete.

Kíváncsi vagyok fog-e felbukkanni még más tárgy a Seuso-kincsekből, mivel a kutatók feltételezik, hogy több tárgy is létezhetett, melynek nyoma veszett. Kész krimi az egész történet......

2024. április 2., kedd

500 év házasodástörténete

Magyar Menyasszony kiállítás a Nemzeti Múzeum saját gyűjteményére és a közösségi gyűjtés nyomán érkezett felajánlások révén jött létre.

Több száz ismert és ismeretlen nő történetét nézhetjük itt végig, hogyan változott az elmúlt öt évszázadban a nők társadalmi szerepe és harcolták ki maguknak saját sorsuk alakulását. Olvashatunk itt sok-sok történelmileg híres személy házasságáról, mely jól vagy rosszul alakult.

Középen Rúzsa Magdi menyasszonyi ruhája

Habsburg Mária és II. Lajos frigye (1522)

Mária 17 évesen ment hozzá az akkor 16 éves uralkodóhoz. A mohácsi csatában elvesztette férjét és gyermektelen özvegy lett.

Habsburg Mária Krisztierna

és Báthory Zsigmond házassága (1595) nem volt szerencsés

Nászajándékok sora

Kelengyés ládák

Thököly Éva és Esterházy Pál (1682)

Vagyoni ellentétek miatt különváltak. Itáliai bársony, magyar szabás és hímzés, selyem, fémszál, korallgyöngy, aranyozott, ezüstözött ötvösmunka. Thököly Éva viselte az esküvőjén, szoknya és vállfűző.

Windischgratz Mária Magdolna és Károlyi István (1930)

Mária a sárospataki uradalomban nevelkedett, szomszédos birtokon éltek a Károlyiakkal. Sárospatakon esküdtek. Argentinába emigráltak.

Gyöngyös főkötő

Menyasszonyi ruhából szabott vecsernyepalást (1854). Erzsébet királyné adományozta a Mátyás templomnak.

Esterházy Orsolya és Esterházy Pál (1652)

A férj a menyasszony apjának féltestvére, és egyben anyjának mostohatestvére. A fraknói vár kápolnájában, titokban adták össze a két gyermeket, tizenegy éves volt a menyasszony ekkor. 18 gyermekük született.

Ejtőernyőselyemből készült menyasszonyi ruha (1945)

Almássy Zsuzsi műkorcsolyázó kűrruhája, édesanyja menyasszonyi ruhájának csipkéjéből készült. (1964)

Genersich Dávid - Menyasszonypohár, vagy leánypohár, a menyasszonyi felköszöntő áldomás elfogyasztására készült. 16-17- században Magyarországon is kedvelt volt,