Édesanyám emlékére!

Séta a tavaszi szigeten

A Margitsziget, mindig szép, egy oázis a nyüzsgő városban....most a virágzó fák, nyíló tavaszi virágok okoznak örömöt. 

Láttál már ennyi virágot egy magnólia fán?

Meseszépek az árvácska ágyások

Van aki napozik, leülök egy kicsit egy napsütötte padra, milyen melengetőek már a nap sugarai! Aztán indulok tovább, hogy szívjam magamba a látványt, színeket, a jó levegőt....

Izzó színek

Festői.... százszorszép és salátaboglárkával tarkított rét. Vajon otthon a kertben virágzik már a salátaboglárka? Egyszer Apa a kórházban volt és ott ástál ki egy kis tövet, hazahoztad, elültetted és ellepte az egész kertet mára. Hasonlóan mint itt.

A hófehér cseresznye

Madárbirs

Kivárom míg lánykák pózolgatnak előtte.....

Hunyor özön

 

Sokan jönnek ide friss, finom levegőt szívni, családok, párok, kutyások, fiatalok, öregek. Jólesik a séta, nyugtatólag hat rám. Próbálom kikapcsolni az agyam és csak a természetben gyönyörködöm, meg rád gondolok.

Nyáron majd jövök, megnézem milyen virág beültetést találtak ki idén a kertészek, körben az ágyásban.

Mindenesetre a talaj már szépen előkészítve számukra, salátaboglárkák jelölik a szélét. :))

Odvas keltike (Corydalis cava)

Itthon rá kellett keresnem erre a szépségre, nem ismertem eddig.

Benézek a kis állatkertbe, félig le van zárva, csak a gólyákat sajnálom, aztán a szemem láttára elrepült egy a Duna felé. Lehet ő csak jött meglátogatni a rab társait, vagy idejár a finom falatokért, vagy mindegyik kedvére jöhet-mehet?

A kolostor romjainál újabb, virágba borult cseresznyefa. Sokan jönnek, fotózgatják egymást előtte. 

 

Szeretem, ahogy a szirmok között átszűrődik a fény, próbálom megörökíteni a látványt.

Felmegyek az acél lépcsőkön, szétnézek fentről. Elképzelem, amikor még Szent Margit sétálgatott a falak között. Vajon te jártál itt?

Megkeresem a nemrég felfedezett szobrát, kezében a liliom és kereszt. Valaki egy nemzeti szín szalaggal gondolt rá. Most is szemből süt a nap, nem sikerül jó fotót készítenem.

Tovább megyek, itt már sok szép szobor, már messziről találgatom, hogy kit ábrázol. Most nem írom, hogy ki készítette, mikor, miért, hogyan, csak sétálok és élvezem a nyugalmat, csendet....figyelem az újabb színfoltokat, csitítom a zakatoló lelkem.

Petőfi megkapta a kellő tiszteletet. Meg kellene nézni a "Most vagy soha!" filmet. Utálom ezt az acsarkodást körülötte, ismerősök írják, hogy SOHA nem nézik meg. Politika mindenütt.....Szeretném eldönteni magam, hogy tetszik vagy sem.....

Munkácsyt felismerem már messziről. Lefotózom, hiszen 180 éve született, 1844-ben, ez az év róla fog szólni, kiállítások várnak majd mindenütt, ahol a festményeiben gyönyörködhetem.

Egy újabb dús virágú magnólia fogad a régi szálló előtt

Na, nézd már itt egy pálma is van!

Kedvenc - a japán kert, mindig felüdülés tavasszal, nyáron, ősszel micsoda színkavalkád volt itt!

Itt is van sok szép hunyor, de jó lenne nekem is egy-két tő!

Nem lehet megunni, mindig más.......Milyen kár, hogy együtt nem sétáltunk itt. Bár, mintha jártunk volna a Margitszigeti Szállóban, rémlik valami emlékfoszlány.

Nagyon szeretlek, sosem feledlek, köszönök mindent neked!

💓Isten áldjon drága Édesanyám!💓

Élet

Születés és halál, között egy kis élet, 

mily rövid......

Nyugodj békében!

Háromszori temetés

Batthyány Lajost 1849. október 6-án végezték ki Pesten golyó általi halállal, a mai Batthyány-örökmécses helyén álló Újépület udvarán. A halál azért változott kötél helyett golyó általira, mert a miniszterelnök az utolsó éjszakáján a feleségétől, Zichy Antóniától kapott tollkéssel megsebesítette magát, hogy ne tudják megalázni a bitófával. 

Az első temetéskor egy józsefvárosi plébános kérte a Rókus kórház igazgatóját, hogy a tetemet a ferencesek templomába vihesse. Az igazgatónak a test kiadatását szigorúan megtiltották, mert az osztrák hatalom terve az volt, hogy jeltelen sírba temessék Batthyányt. Ezért a városon kívüli, józsefvárosi temetőbe szállították a holttestet, de nem temették az újonnan kiásott sírgödörbe, hanem a halottaskocsival visszafordultak a városba. A ferencesek templomában már várták a szerzetesek, és az altemplom egyik kriptájába temették. Sírfülkéjét felirat nélküli márványlappal zárták le, de a kőlap belső felére a házfőnök rávésette a gróf azonosítására alkalmas szöveget: „1849 október 6-án az Úrban elhunyt G. B. L. Áldás és béke hamvaira.”

A kiegyezést követően lehetőség nyílt Batthyány újratemetésére. 1870-ben ünnepélyes keretek között átszállították a Fiumei Úti Sírkertbe, és újratemették egy egyszerű sírboltba. A temetőt 1849-ben nyitották meg, a miniszterelnöké volt az első igazán nagy síremlék.

A sír tervezésére kiírt pályázatot Schickedanz Albert nyerte meg. Az ő tervei alapján épült fel 1872 és 1874 között a mauzóleum neoreneszánsz stílusban. A síremlék anyagi források hiányában befejezetlen maradt. A síremléken az eredeti tervek szerint szobor is lett volna, sajnos ez sem valósult meg. Máig sincs köztéri szobra Batthyány Lajosnak Budapesten.

Az 1980 és 1990 években a sírboltot kétszer kirabolták

2000-ben restaurálták a mauzóleumot

A síremlékben helyezték el a Batthyány család több más tagját is.

Batthyány Lajos hároméves unokáját, Beniczky Leát (†1888)

feleségét, Zichy Antóniát (†1888)

leányát, Beniczkyné Batthyány Ilonát (†1929)

végül fiát, Batthyány Elemért (†1932).

„Kockáztathatunk mindent a Hazáért, de a Hazát kockáztatni semmiért nem szabad.”

 A  „haza bölcse”, Deák Ferenc (1803−1876) a Fiumei Úti Sírkert egyik mauzóleumában nyugszik.

A Magyar Tudományos Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel, ahol Erzsébet királyné is lerótta kegyeletét, a kiegyezést ellenző Kossuth Lajos pedig békéltető mirtuszágat küldött. Innen indult a több ezer fős gyászmenet.

A síremléket Gerster Kálmán tervezte eklektikus stílusban, akárcsak a Kossuth Lajos mauzóleumot húsz évvel később. 1879 és 1882 között készült el, és 1887-ben avatták fel.

Kiss György - Gyászoló Géniusz (1881)

Ez volt az első egyben kiöntött nagy magyarországi ércöntvény, amelyet a Schlick-gyár Váci úti telepén készítettek, ami azt is jelentette, hogy ilyen volumenű szobrok öntésével már nem kellett külföldi műhelyt megbízni.

Deák Ferenc szarkofágját Stróbl Alajos készítette, azonban 1945-ben megsemmisült, a helyén jelenleg egy egyszerű mészkőkoporsó áll.

 

Székely Bertalan kapott megbízást a mauzóleum freskóinak elkészítésére. Az elkészült freskók tönkrementek. Az ő tervei alapján készült Róth Miksa mozaikképek kerültek a freskók helyére.

Fortitudo: Erő, bátorság

Prudentia: Ismeret, tudás

Justitia: Igazságosság, méltányosság. 

Ezen a képen maga Deák Ferenc is látható.

Temperantia: Mértékletesség, önuralom

 

Consolatio

Ónix szarkofág

 Kossuth-mauzóleum (1909)

Magyarország legnagyobb síremléke, a Fiumei Úti sírkertben, tervezte Gerster Kálmán építész. A Géniusz bronz alkotás, és a bejárat fölött elhelyezett, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak Stróbl Alajos szobrász munkája. 

A síremlék a második világháború és az 1956-os harcok során is megsérült, átfogó felújítását 2015-ben a Nemzeti Örökség Intézete végezte.

Tetején a szabadságharcot szimbolizáló Géniusz bronz szobor. A rabláncára vert oroszlán a leigázott nemzetet jelképezi, mellette áll az öröklétet kifejező, lobogó fáklyát magasba emelő, az Erő, a Szabadság és a Világosság szimbolikus géniusza, aki megszabadítja bilincseitől az oroszlánt.

A bejárat felett Hungária allegorikus nőalakja ül, fejét lehajtva bal kezére támasztja, arcán szomorúság, a nemzet nagy halottjának elvesztése felett érzett bánat. A fején lévő korona, amelyet III. Béla király 1848-ban felfedezett, épen maradt sírjában talált korona alapján faragott a művész.  Trónusát turul díszíti, fegyverei a trón oldalához támasztott pajzs és Szent István kardja. A bejáratot párducok védelmezik.

A dór oszlopos baldachin alatt elhelyezett kőszarkofág jelképes síremlék, Kossuth a mauzóleum belsejében nyugszik.

Kossuth Lajos (1802-1894), az 1848-49. évi szabadságharc szellemi vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke, a világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Előbb Angliában, majd 1861-től Olaszországban, leghosszabb ideig Torinóban élt, és ott is érte a halál 1894. március 20-án, 91 éves korában. Holttestét március 30-án hazahozták Budapestre, és április 1-jén országos - nem hivatalos - gyász keretében temették el. Csaknem félmillió ember kísérte utolsó útjára. (Ferenc József uralkodó az állami gyászt megtiltotta.)

Zöld ónix szarkofág

A belső térben kivételes szépségű mozaikdekoráció, a szarkofág felett aranyszegélyű fehér köntöst viselő angyalok tartanak koszorút. 

 

A mennyezetet díszítő mozaikok Róth Miksa műhelyében készültek, Kölber Dezső tervei szerint, muránói üveg felhasználásával és aranyozással.

 Tisztaság és Hatalom

Jog és Törvény

Itt nyugszik felesége, Meszlényi Terézia, két fia, Kossuth Ferenc és Kossuth Lajos Tivadar, lánya, Kossuth Vilma valamint menye, Kossuth Ferencné Kvassay Mária és testvére, Ruttkayné Kossuth Lujza.

1900-ban kiírták a tervpályázatot, de az 1902 márciusában lezárt pályázat nem várt fordulatot vett. Az eredményhirdetés előtt hat voks Gerster Kálmán építész és Stróbl Alajos szobrászművész alkotását támogatta, de öt zsűritag - köztük Lotz Károly festőművész, Zala György szobrászművész és Lechner Ödön építész - a Bálint Zoltán-Jámbor Lajos tervezőpáros és Kallós Ede szecessziós alkotását hozta ki első helyezettnek. A döntés miatt három zsűritag visszaadta mandátumát és távozott, mondván, "művészietlen" tervet választott ki a testület.

Kossuth Ferenc, a forradalmár fia akarva-akaratlanul is beavatkozhatott a döntésbe, amikor az eredményhirdetés előtt kifejezte, neki is a Gerster-Stróbl-féle terv tetszik.

Síremlék

A Fiumei úti sírkertben jártam, többek között felkerestem az aktualitása kapcsán a Petőfi család síremlékét.

A Petőfi Társaság 1908-ban egy sírba gyűjtötte össze a költő legközelebbi rokonait. Itt nyugszanak Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária, felesége, Szendrey Júlia, gyermekük, Petőfi Zoltán, valamint a költő öccse, István. A szülők sírja eredetileg a Józsefvárosi temetőben volt. 

Bory Jenőt bízták meg a síremlék elkészítésével, amelyet végül 1911-ben lepleztek le.

 

A síremlék 4 méter magas, a 2 méter magas haraszti kő posztamensen 2 méteres bronz turulmadár látható. A síremlék talapzatába beépítették a Petőfi-szülők eredeti sírkövét. A posztamens felirata: A legszeretettebb atya. A legszeretettebb anya.

A talapzat alsó részén látható koszorút 1913-ban készítette Bory Jenő, ekkor is helyezték el. A koszorún a következő települések nevei szerepelnek: Nezsider, Újpest, Debrecen, Veszprém, Győr, Árva, Sárvár, Pozsony, Kecskemét, Brassó, Szatmár, Szeged, Németújvár, Budapest, Miskolcz, Egyháza, Arad.

2022-ben megújult a síremlék

Petőfi Sándor 1849. július 31-én a segesvári ütközetben tűnt el, a holttestét nem azonosították a csata után, így indultak el már a XIX. században a találgatások a későbbi sorsáról. A barguzini Petőfi elmélet alapja, hogy feltételezik, hogy orosz hadifogolyként Szibériába magukkal vitték az orosz csapatok. Nincs bizonyíték arra, hogy Petőfi túlélte volna a segesvári ütközetet. Pontos sírhelye nem ismert, de a kutatók szerint a Fehéregyházától keletre található Ispánkút térségében lehet....