2024. március 5., kedd

Filmforgatás

A napokban egy filmforgatás helyszínén találtuk magunkat. Voltunk egy Operaház bejáráson, majd körbe akartuk sétálni ezt a szép épületet, de nem tudtunk végigmenni, mert elől tüntetés zajlott Ukrajnáért, hátul pedig filmet forgattak.
A filmforgatás nagyon izgalmas volt. Sajnos nem tudtam meg, hogy mit forgatnak, az idegeneket távol tartó emberke nem volt közlékeny. 
Azt már hallottam, hogy ősszel a Maria Callas című film kapcsán, Angelina Jolie itt forgatott az Operaházban. Sajnos most nem őt láttuk :))
A jelmezben öltözött embereknek az volt a feladatuk, hogy körbe-körbe jártak, beszélgetve, az út egy kijelölt szakaszán. Érdeklődéssel szemléltem, hogyan alakították át a helyszínt, a macskakövekre vastagon földet hordtak, a táblákat eltakarták, egyéb kellékeket aggattak a kirakatokra.
Ilyen érdekességek történnek errefelé, imádom ezt a világvárosi nyüzsgést. Nem beszélve a sok-sok látnivalóról, amelyekkel nem tudok betelni, és szaladok egyik programról a másikra, nehogy lemaradjak valamiről.... :))

2024. március 4., hétfő

Cseresznye virágzás

Nem tévedés Budapest közepén, a Blaha Lujza téren virágoznak a japán díszcseresznyefák március 4-én.
Nagyon furcsa ez a korai virágzás, általában április elején van a cseresznye virágzás ideje. Nem tudom, hogy máshol tapasztalható-e ez a márciusi pompa?
Nagyon szépek ezek a kis fiatal fácskák. Drukkolok, hogy megerősödjenek és pár év múlva hatalmas díszcseresznyefa liget alakuljon itt ki.

2024. március 3., vasárnap

Sissi gyönyörű szobra

Az Erzsébet híd budai hídfőjénél, a Döbrentei téren bukkantam rá Erzsébet királyné gyönyörű szobrára. 
1900-ban írták ki az első szoborpályázatot, ám a döntőbizottság csak az ötödik körben, 1919-ben talált érdemleges tervet. A győztes Zala György szobrász és Hikisch Rezső műépítész lett, utóbbi a szobor otthonául szolgáló kupolacsarnokot, gloriettet tervezte.
Eredetileg a pesti oldalon az Eskü téren, ma Március 15. téren állították fel 1932-ben. A Rákosy-korszakban elbontották, majd Ráday Mihály helytörténész fedezte fel egy raktárban és szorgalmazta a visszaállítását, így 1986-ban került a mai helyére.
Erzsébet királyné 1898-ban, hatvanévesen hunyt el, egy merénylet következtében. Aminek nem is ő volt az eredeti célpontja, hanem az orléans-i herceg, de ő nem tartózkodott a helyszínen, ahol lennie kellett volna. Így Erzsébetet szívtájékon szúrták egy tőrrel.

2024. március 2., szombat

200 éves kincs

Kétszáz éves kincs a Belváros szívében, egy csodálatos barokk templom, és egy minden részletében lenyűgöző kolostor.
Papnevelde (Központi Papnevelő Intézet), a katolikus papok képzéséért felelős budapesti iskola. A kispapok bentlakásos rendszerben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tanulnak, 1802-óta a budapesti Papnövelde utcában folyik a képzés. 
A római katolikus Egyetemi Kisboldogasszony templomot, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok rendje emelte a 18. század elején. 
Kívülről már annyiszor fotóztam ezt a gyönyörű barokk templomot, de még sosem jutottam be, most az oratóriumból vethettem egy pillantást a templombelsőre.
A Papneveldébe, Körösfői-Kriesch Aladár miatt jöttünk, hogy az oratóriumban megnézzük A Jó Pásztor üvegfestményt, az Idegenvezetők Világnapja alkalmából. Készítettem pár fotót, míg az oratóriumig sétáltunk, de az kitűnik, hogy egy különleges, izgalmas  helyszín ez a Papnevelde, amit alkalomadtán szeretnék még meglátogatni! Az építészet hónapján talán lesz rá lehetőségem.....

1948-ban, a háború utáni újjáépítés részeként határozták el, hogy az Intézet földszinti körfolyosójának boltozatain freskókat helyeznek el. Négy művész,  Istókovits Kálmán, Heintz Henrik, Kontuly Béla, Medveczky Jenő, 6-6 kép festésére vállalkozott.
 
A központi szeminárium körfolyosója mesél a nagy múltú házról: a házat alapító pálosokról és templomukról, a magyar történelemről és az egyetemről.

 

A Papnevelő Intézet első emeleti keresztúti folyosóján hét szép üvegablak található. A II. világháború alatt az ablakokat kiszedték a helyükről, s a pincében helyezték el, így menekültek meg.
Az oratóriumban Körösfői-Kriesch Aladár terve alapján készült  " A Jó Pásztor " című üvegfestmény 1918-ban,  Róth Miksa kivitelezésében.
Átriumos belső udvaron a Pálosok kútja (más néven Béke kút) című alkotást, 1916-ban szentelték fel. A középpontban az oszlop tetején a Częstochowai Madonna márványból kifaragott képe áll. A szobor két térdelő, egymás felé forduló, együtt imádkozó szerzetest ábrázol. Az anekdota szerint a két pap nem kedvelte egymást, ennek büntetése az, hogy a szobraik örökké együtt, egymás felé fordulva imádkoznak.
Rendszeresen történnek filmforgatások a falak között az utóbbi években. Az épület udvarán forgatták Törőcsik Mari főszereplésével készült Aurora Borealis című film egyes jeleneteit.
Végül idegenvezetőnk Körösfői-Kriesch György fotója, a híres nagyapja alkotása előtt.
Még volt egy helyszínünk a Fiumei Sírkertben, de mivel ott is volt egy külön sétánk, így erre ott térek ki.
Sajnos a Zeneakadémiára, ahol Körösfői-Kriesch Aladár - A művészet forrása című falképe található, nem tudtunk elmenni, mivel nem igazolták vissza a programot. A séta minden perce lenyűgöző volt, egy különleges ember társaságában.

2024. március 1., péntek

Vadászat, halászat és híres várak

Az Országház Vadásztermének külön bejegyzést szántam, mivel az Idegenvezetők Világnapja keretében jártunk itt, ahol a fő téma Körösfői-Kriesch Aladár festő-és szobrászművész alkotásai voltak. Érdekesség, hogy ezen a túrán az idegenvezetőnk Körösfői-Kriesch György, a művész unokája volt. Egy rendkívül magával ragadó, nagy tudású, különleges embert ismertünk meg a személyében. Kaptunk tőle a haza-, és művészet szeretetéből, pozitív életszemléletből bőven. Több helyszínt érintettünk, az első volt az Országház. 
Körösfői a Vadászterem két végére festett egy-egy szekkót, a magyarok ősi foglalkozásának tartott halászat és vadászat témájára. 
A vadászat. Etele megmenti Budát falképhez, Arany János Buda halála című balladája adott inspirációt.
Halászat a Balatonon a 15. században című szekkó, a tihanyi félsziget, s rajta a bencés monostor, az előtérben pedig a hálóvonást irányító szerzetesek meg jelenítése ezeréves történelmünk egy másik tradíciójáról mesél
Körösfői-Kriesch Aladár az ajándék kiadványunk címlapján, Önarckép 1915.
A Művészet forrása, Zeneakadémia 1907.
 Ego sum via et veritas et vita – 
Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet” 
Városi Múzeum, Gödöllő 1903
A festő keresztény hitvallása, a sorscsapások közepette is az isteni akaratba való belenyugvás példázata ez a kép. Ihletője a Körösfői-házaspár első gyermekének korai halála. A kép jobb oldalán a gödöllői művésztelep tagjai láthatók, akik Jézus körül gyülekezve a remény és a továbbélés hirdetői, bal oldalon a halál megtestesítői, középen a fájdalomban belerokkant házaspár, akiknek Isten angyala hirdeti a feltámadást.
Élete, munkássága itt olvasható>>>>>>https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r
Az öt híres magyar vár ábrázolásának szekkói, melyeket Spányi Béla festett meg. Sajnos az alkotások a háború során megsemmisültek és csak 1984-ben került sor a rekonstrukciók elkészítésére, amit Patay László végzett.
Vajdahunyad vára 
Ma Románia, a Hunyadi-birtokok központja volt
Árva 
Ma Árvaváralja, Szlovákia, Thurzókat, és Thökölyt idéző vára
Visegrád vára, 
A középkorban királyi székhely, az egyetlen mely ma is Magyarországon magasodik
Klissza (Clissa) vára 
Ma Horvátország, Split-Dalmácia megye, a török fenyegetettség, több fontos ostrom színtere 
Trencsén
 Ma Szlovákia, amihez többek között Csák Máté legendája is kötődik.
A mennyezeten Tardos-Krenner Viktor ábrázolta - az aratás, szüret és a bőség allegóriáit.

Róth Miksa ablakok
Gyönyörű ez a Vadászterem, valamikor ebédlőként funkcionált, 300 m2 és 150 m2 terasz is tartozik hozzá, dunai kilátással.