Hermina út híres villái

 Sipeki-villa

A Hermina úton, a Városliget szélén álló szecessziós stílusú villa, jelenleg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége tulajdonában van.

Dr. Sipeki Balás Béla ügyvéd, Zala megye ispánja megrendelésére Lechner Ödön tervezte az épületet és a hozzá tartozó kertet. 1903-1905 között épült. 1944-ig Sipeki haláláig volt az építtető tulajdonában. Mivel nem volt örököse, ezért az ingatlant a Hermina Mezei Egyházközségre, a Vakok Szövetségére és a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületre hagyta. Utóbbinak világi elnöki tisztségét is ő töltötte be, haláláig. 

1953-ban az egyesület beolvadt a Vakok Szövetségébe, majd a Szövetség az egyházi tulajdonrészt megvásárolta. 

1973-ban a ház hátsó fala felől egy új épületrészt építettek hozzá az akkoriban modernnek minősülő szocialista realista stílusban.

Lechner munkásságának gyöngyszeme, melyen elsőként alkalmazta a homlokzat vakolatának mélyítésével kialakított díszítési technikát. A ház belsejében az építész élete során alkalmazott összes díszítő elem megjelenik. Úgy az Indiában gyűjtött orientalista, és a Székely földről származó motívumok, mint az indusztriális elemek.

Asszimetrikus tornyokkal díszített homlokzat

 

Az ablakokban visszatükröződő lemenő nap fényei

Félköríves, acélszerkezetű télikert

Még az utolsó simítások zajlanak, készülnek a február 20-21-i megnyitó ünnepségre.

A Sipeki-villa szomszédja a Róheim-villa, mely Tisza István meggyilkolásának helyszíne. Talán márciusban ide is sikerül bejutnom!

Dál-kisasszonyok

Palatinus strand

A főváros első szabadtéri fürdője, 1919-ben nyílt meg. Egy évvel később bezárták, majd amikor 1921-ben ismét megnyitották, három új medencével is gyarapodott. 

A palatinus latin szó, nádort jelent. A sziget tulajdonosa egykor József nádor volt. 1930-as években felmerült az igény a bővítésre. Janáky István Bauhaus stílusú tervei alapján a kibővített fürdőt 1937-ben nyitották meg.

Bejárata előtt az 1937-ben állított Csorba Géza alkotása, Napozó című szobor állt, amely a második világháború alatt elpusztult, 1967-ben a megmaradt tanulmány alapján újrafaragták és ezt a másolatot állították fel a strand előtt.

Az előcsarnokban Pekáry István - Dál-kisasszonyok násza című faliképe, Ady versét idézi meg, amely a magyarság eredetét, a Csodaszarvas legenda egy mozzanatát beszéli el.

 

Ady Endre - Dál-kisasszonyok násza

Az volt a hír az Azov partján,
Hogy Dál király vén csont és konok,
De nincsenek szebb lyányok a világon,
Mint a Dál-kisasszonyok.

Szép úrfiak nyár-alkonyatkor
Lóháton jöttek és hevenyén,
Az Azov partján tengerbe, bozótba
Belebámult száz legény.

Nagy, jó, deli, magyar legények
Bámulták a sűrüt és vizet.
Szépet álmodtak fehér pendelyekről
S üzentek valakinek.

Ez nagy titka volt az Azovnak,
Itt veszedelmes volt az idő,
Nyárban az ember nőre jobban vágyik,
Mert a nyár nagy keritő.

Nyárban az ember ezredévet él át,
Lelke, szive előreforog
S kidobódott a Dál-kisasszonyokra
Azov partján a horog.

Száz, erős úrfi esküdött meg,
Hogy ló eldől, feszült íj szakad,
De diadalmas vággyal, szerelemmel
Állnak meg egy vár alatt.

Egy lankáson majd nótát kezdnek,
Lyány-csaló nótát és fiatalt
S úgy várják a leányok leszökését,
A csókot és diadalt.

Úgy várják és az Azov partján
Megsűrült és meggyűlt a meleg,
Sátrak előtt az ifjaikra vártak
Kócos, vén harc-emberek.

S Dál király leányait hozták
A vad legények győzelmesen
S a sátrak előtt a vén szivek vére
Meg-megbuggyant csendesen.

A sátrak előtt, Azov partján
Ült a szivekre nagy, messze gyász
És a Dál-kisasszonyokra sötéten
Szállott le az éji nász.

Pekáry István (1905-1981) a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt, sokoldalú életművében a táblaképfestés mellett gobelinszövéssel, díszlettervezéssel, freskófestéssel is foglalkozott. Festészetére tudatos naivitás jellemző, elbeszélő képei stilizáltak, meseszerűek, textiljei főként magyar népmeséket és legendákat ábrázolnak. 

 

Az egyik oldalon harcos férfiak sietnek betörni egy paradicsomi idillbe, a másik oldalon pedig színes, és békésen hullámzó testeket látunk, amint önfeledten merülnek el a játékos időtlenségbe. 

 

Bánatos vagyok, hogy ezt a gyönyörű faliképet, csak részleteiben lehet látni, mivel mindenféle ízléstelen feliratok takarják el. Nem is értem, hogy lehet ezt megengedni? Az eredeti falikép 1937-ben készült, a rekonstrukció 2017-ben.

 

Várom a tavaszt

Itt Budapesten számomra a tavaszt a téltemető virágzása jelenti a Margitszigeten. Ki is mentem az idén is, hogy megcsodáljam a Szent Mihály-kápolna mellett.

Már a fűzfa is kezd sárgában pompázni

Pár szépséges tő hunyorra is rábukkantam

 A kikeleti bangita is virágzik

Mindig találok itt egy pár újdonságot. Most az Árpád-házi Szent Margit szobor lepett meg. Hogy nem fedeztem fel eddig?

Bakos Ildikó alkotása (2018)

A  szent egy középkori Európában elterjedt keresztút-labirintus közepén áll. Kezével a nyakában lógó kereszt felé nyúl, amivel Avilai Szent Teréz egy gondolatát idézi, 

„Szorítsuk szívünkre a keresztet, és jöjjön, aminek jönnie kell!”

 

Sajnos szemben sütött a nap, így nem sikerült igazán jó fotókat készítenem, de annyira tetszett ez a csodás szobor, hogy érzem többször megkeresem majd.

Hermina

A Városliget hátsó oldalán fut a Hermina út, Zuglóban. Egy Lechner Ödön tervezte épület miatt sétáltam végig a Ligeten. Meg kell mondjam, hogy bizony errefelé nagyon elhanyagolt sétányok vannak, sok helyen palánkkal elkerített területeket láttam. Nagyon remélem, hogy újabb szépségek épülnek itt és ez a rész is hamarosan megújul.

Felfigyeltem egy szép templomra, így előbb ezt néztem meg. Sajnos zárva volt. Mint kiderült a Hermina-kápolnánál jártam, mely Zugló legrégebbi szakrális épülete.

Budapest közismerten nagyon sokat köszönhet József nádornak, mivel széles körű városfejlesztési tevékenységet folytatott. Három felesége is volt, az első és a második is elhunyt szülés után gyermekágyi lázban. Az elsőtől, Alexandra Pavlovna orosz nagyhercegnőtől egy lánya, a másodiktól, Hermina Anhalti hercegnőtől pedig ikrei születtek. Harmadik feleségétől, Mária Dorottya württembergi hercegnőtől már nem született gyermeke, de ő segített felnevelni a félárván maradt ikreket: Istvánt és Herminát. A mélyen vallásos Hermina az apácaéletet választotta, egy prágai kolostor főapátnője lett, és híres volt jótékonyságáról. Sajnos huszonöt évesen 1842-ben elhunyt.

A korszak legtöbbet foglalkoztatott építésze, Hild József tervezte, neogótikus stílusban, 1842-1854 között épült közadakozásból. A körülötte fekvő városrészt  is Herminamezőnek nevezik. A kápolnát 1856. szeptember 8-án Scitovszky hercegprímás szentelte fel, a misén Liszt Ferenc vezényelte saját kórusművét. 

Remélem lesz majd alkalmam belülről is megnézni!

Közöttünk

Egy különleges Kolodko szobrot is megkerestem, addig míg megnézhetem, olvasom, hogy sokat elloptak már. Elkeserítő! 

Sztálin csizmája és egy gördeszka. Címe: AMONG US (Közöttünk). Itt elől az a kicsike a Néprajzi Múzeum Hősök tere felőli oldalán, a padkán.

A miniszobor a ledöntött Sztálin-szobor csizmáit ábrázolja (a kilógó csontokkal), és egy gördeszkát.

Egykor itt állt az Ötvenhatosok terén, az a Sztálin-szobor, melyet az 1956-os forradalom során ledöntöttek és után csak a két csizma maradt. Emiatt az egykori Sztálin teret pár napig „Csizma térnek” is hívták.  

A gördeszka valószínűleg arra utal, hogy a Néprajzi Múzeum egy óriási gördeszkapályára hasonlít.

Sötétedik

 Városliget esti fényei

Közelgő kék óra

Magyar Zene Háza

Annyira szép ez az épület......

Kivilágítva egy csoda

Néprajzi Múzeum