Nora-bora

2023. december 18., hétfő

Gödöllő Királyi Kastély

Gödöllőn a Grassalkovich-kastélyban van most egy időszakos kiállítás, Schönbrunn kincsei Gödöllőn címmel. Úgy gondoltam megnézem, ha már nem megyek Bécsbe az idén sem.

Csodálatos fenyőfa díszíti a dísztermet, így kezdő fotóként ezt választottam.

Természetesen végigjártam az állandó kiállítást is, mivel jó régen, 2014-ben volt szerencsém itt járni.

Itt írtam róla>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2014/08/kastelytura-2.html

Főlépcsőház adventi díszítése

A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1730-as években építtette, Grassalkovich I. Antal, Mayerhoffer András tervei alapján. Az építtető Grassalkovich-család három generációja élt itt, az első termek őket idézik.

Grassalkovich I. Antal

Kisebédlő Herendivel, és mesés rokokó kályhával

Gróf Rhédey Klára (1809-1869) díszruhája.

Családi ereklyeként öröklődött anyáról leányra. A magyar arisztokrácia körében szokás volt a nevezetes ünnepeken az ősöktől örökölt ruhadarabot viselni, ezzel is jelezvén, hogy a család a folyamatos történelmi hagyományok ápolója. Viselői a Rédey, Teleki, Bethlen, Haller, Ghyczy családok voltak.

Grassalkovich III. Antal és felesége Esterházy Leopoldina

Egy nagyon érdekes cikket találtam róluk>>>>https://gdl.hu/2021/03/17/a-grassalkovich-csalad-alkonya-az-utolso-sarj-es-egy-eroskezu-lenyugozo-holgy-tortenete/

Gyönyörű falikárpit és a gobelin ülőgarnitúra, pár szépséges darab itt is található

A lakosztályok közvetlen összeköttetésben álltak a kastély kápolnájával, innen az oratóriumból követhették a szentmisét az itt lakók.

Grassalkovich III. Antal örökös nélkül halt meg, erre utal a lefelé fordított címer.

A kastélyt 1867-ben a magyar állam vásárolta meg. Ekkor kezdődött a kastély második fénykora a felújított kastély, koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett.

Koronázási kisterem, eredeti funkcióját tekintve a király hálószobája volt, jelenleg a koronázásnak állít emléket.

Eduard von Engerth: Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása,

I. Ferenc József dolgozószobája

Szalon

Honfoglalás-kályha

A kályhát báró Bánffy Ádám (1847-1887) készítette és ajándékozta a királynak 1879-80-ban. A cserépkályha 1945-ben elpusztult, de szerencsére sok töredékét szétszórva megtalálták a kastély területén. A báró egy másik példányt is készíttetett a maga számára, ez ma is ott áll sértetlenül az egykori Bánffy-kastélyban, Erdélyben. Erről vettek szilikon negatívokat a restaurátorok, hogy elkészíthessék a másolatot. A másolat gipszből van, s a restaurátorok beleépítették a gödöllői cserépkályha valamennyi töredékét. 2006-tól díszíti újra a királyi szalont.

Díszterem

Nicolaus Pacassi, császári főépítész tervei alapján készült 1758 körül.

Erzsébet királyné szobái

A királyné kedvenc virága az ibolya volt, lakosztályának szobáit lila selyemtapéta díszíti.

Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásának alkalmából a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal gazdagon díszített szobát alakíttatott ki a királynő számára. Daniel Schmidelli: Mária Teréziát ábrázoló festménye

A terem 1867-től Erzsébet királyné hálószobája volt. A szoba mögötti helyiségből indult a királyné titkos csigalépcsője, amely a földszinti lakosztályába vezetett. A lakosztály előtt zöld faveranda állt, ahonnan egy fafolyosón keresztül a királyné rossz időben is kényelmesen eljuthatott kedvelt lovardájába.

Erzsébet királyné emlékkiállítás

Zala György márványszobra

Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt.

Zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című festménye (1877)

1876-ban elhunyt Deák Ferenc, a „haza bölcse”, akinek jelentős szerepe volt 1867-ben megkötött kiegyezés létrejöttében. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A csarnok falait, oszlopait, szobrait fekete szövettel vonták be, a három lépcsős ravatal körül óriási viaszgyertyák álltak. Három nappal a temetés előtt Erzsébet királyé is megjelent Deák ravatalánál, és a nemzet nagy halottjának szívére helyezte fehér kaméliákból kötött örökzöld koszorúját, majd percekig megrendülten térdelve imádkozott. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter állami megbízást adott Zichy Mihálynak, a korszak egyik kiemelkedő művészének az esemény megfestésére.

Az olajfestményt a Nemzeti Múzeum Habsburg-termében helyezték el. Egy ideig a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd eltűnt a nyilvánosság elől, A Magyar Nemzeti Galéria raktárában őrizték. Két évi restaurálás után 2014-ben helyezték el a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Sissinek és Ferenc Józsefnek három leánya – Zsófia, Gizella, Mária Valéria – és egy fia – Rudolf – született, a négy gyermek közül hárman megérték a felnőttkort, Zsófia alig kétéves korában meghalt. Ez a kék selyemtapétával díszített szalon Mária Valéria lakosztályához tartozott.

Telegdy László festménye a gödöllői hattyús tóról

A két hattyús tavat a királyi időszakban Erzsébet királyné óhajára feltöltötték, az egyiket az 1870-es, a másikat az 1890-es évek elején, mivel a patak már nem tudta kellő vízhozammal ellátni azokat.

A szárny emeleti folyosóját a Habsburg család tagjait ábrázoló képgaléria díszíti

Mária Terézia és Ferenc József

Sissi az 1870-es évektől kezdve nem engedte magát fényképezni, valószínű, hogy utoljára Georg Raab festőművésznek állt modellt 1879-ben, a királyi pár 25 éves házassági évfordulója alkalmából.

Az ideiglenes kiállításon sajnos nem lehetett fotózni.

Az utolsó királyi pár, IV. Károly és Zita gyakran időzött itt gyermekeivel, majd 1920-tól Horthy Miklós kormányzó rendezte be családja nyári rezidenciáját itt.

Az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezést elpusztították. Ezt követően a gazdasági épületekben a szovjet hadsereg állomásozott, a főépület pedig sokáig szociális otthon volt. A kastélyt csak 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, teljesen romos állapotban.

A Lovardát és Színháztermet most sem tudtam megnézni, mert csak csoportosan, meghatározott időben lehet. A hétvégén adventi napok voltak, sok programmal, de direkt nem ebben az időpontban mentem, a tömeg miatt.

Séta a Pálmaházhoz.....folyt.köv.

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/12/palmahaz.html

2023. december 17., vasárnap

Szecessziós világörökségünk

A Gresham Palota a Lánchíddal szemben, a Széchenyi István téren gyönyörű ünnepi kivilágításban. A magyar szecessziós építészet kiemelkedő épülete. Annyira örülök, hogy bementem megnézni, már régóta bakancslistás a gyönyörű kovácsoltvas kapuja miatt. Most ráadásul ünnepi díszben láthattam.

Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei alapján épült 1904-1906 között, a londoni The Gresham Biztosítótársaság budapesti székházaként, irodák, luxuslakások és üzletek részére.

Ki is volt Sir Thomas Gresham? Ő volt, aki 1566-ban megalapította a londoni tőzsdét, és az utódai által működtetett, angliai székhelyű Gresham Biztosítótársaság névadója. Valahol a homlokzaton meg is található a szobra, majd egyszer megnézem nappali fényben, bár fotóztam már egy párszor távolabbról.

Földszintjén egykor a híres Gresham Kávéház működött, amely a kor képzőművészeinek kedvelt találkozóhelye volt. Az úgynevezett Gresham-kör tagjai voltak, akik a nagybányai festőiskola hagyományait folytatták. A kör szellemi vezetője Bernáth Aurél volt, tagjai közé tartozott Szőnyi István, Pátzay Pál, Egry József, Ferenczy Béni, Berény Róbert.

Az épület Budapest akkor egyik legnagyobb összterületű lakóháza volt, 12 000 négyzetméter, öt emeleten. Három lépcsőháza üvegfedésű passzázsból nyílt, az egyedi burkolólapok a Zsolnay-gyárban készültek.

Passzázsa építészettörténeti ritkaság, hiszen Budapesten ez a legrégibb, épen maradt fedett üzletsor. A lépcsőházi üvegablakok Róth Miksa, a kovácsoltvas kapuk Jungfer Gyula műhelyéből kerültek ki.

A palota alagsorában tartották 1921-től a Pódium Kabaré előadásait, amit 1923-ban betiltottak. 1923-tól az Esti Kurir szerkesztősége is itt működött. A palota lakója volt többek között Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia) és Csortos Gyula színművész is.

A II. világháború után és a szocializmus évtizedei alatt folyamatosan romlott az épület állaga. 1947-ben a teljes épületet államosították, a Budapesti Idegenforgalmi Igazgatóság és több lakás kapott benne helyet. Az épület utolsó lakója, Turay Ida színésznő kiköltözése után teljesen felújították.

1987 óta más Duna-parti épületekkel együtt a világörökség része.

2001-ben megvásárolta a Four Seasons hotellánc, és 2004-ben megnyílt a budapesti régió első luxusszállodája. Ma a Gresham Palotát tartják az egyik legjobb és legdrágább hotelnek az országban.

A páva az Art Nouveau legelterjedtebb szimbóluma. Itt is jelen van a mesés kovácsoltvas kapun és az adventi díszítésben is megtalálható.

2011-ben az Ománi Szultánság megvásárolta, de továbbra is a torontói székhelyű Four Seasons hotellánc üzemelteti.

Gyönyörűséges volt ebben az adventi pompában!

2023. december 16., szombat

Az Ország Karácsonyfája

Mai szépség az Országház hajdúszoboszlói fenyőfája, ráadásul kék órában

1983-ban ültette a tulajdonosa, és az eltelt negyven esztendő alatt hozzávetőleg 24,5 méteresre nőtt, törzsátmérője 80 cm, súlya pedig több mint 5 tonna.