Certaldo, etruszkok, Boccaccio, vikáriusok és a hagyma....

 Certaldo - Boccaccio szülővárosa

"Certaldo Alto”, a domb tetején, a régi világ toszkán városa, amely furcsa szűk utakat, megerősített középkori tornyokat és vörös téglafalakat tartalmaz. A völgyben található "Certaldo Basso" a város modern változata kortárs lakónegyedekből áll.

Giovanni Boccaccio (1313 – 1375) olasz író, költő, humanista. Mély barátság fűzte Petrarcához, s hozzá hasonlóan maga is megpróbált udvari költőként, tudósként alkotni, de csak néha kapott kisebb-nagyobb jelentőségű megbízatásokat. Élete utolsó évtizedében elsősorban a tanítás és a tudományos munka foglalkoztatta. Szegényen, anyagi gondok közt élt. Certaldo-ban hunyt el, ősei házában. Fő műve a Dekameron (1348–1353). Irodalomtörténeti jelentősége, hogy általa vált önálló irodalmi műfajjá a novella.

 

A Boccaccio házaként aposztrofált épület elődje volt, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte. Az 1800-as években egy márkinő, Carlotta Lenzoni dei Medici, aki maga is az irodalom szerelemese, valamint Lord Byron jó barátja volt, megvásárolta a házat. A II. világháborúban súlyosan megrongálódott az épület.

1826-ban a márkinő megrendelésére készült Pietro Benvenuti freskója, amely Boccaccio-t az íróasztalánál ábrázolja. A márkinő idővel az államra hagyományozta a házat, azzal a megkötéssel, hogy örökösei halála után a hatóságok gondozzák, és a költő emlékét őrizzék meg.

Az óváros túl azon, hogy Boccaccio szülővárosa, története egészen az etruszk időkig nyúlik vissza. Nagy valószínűséggel egy mezőgazdasággal foglalkozó etruszk település volt, s a városfalról jobbra és balra tekintve is egy-egy domb határolja. Az etruszkok a halál után a testet elégették, így számtalan urna került elő a domb mélyéről, amelyek azt hivatottak igazolni, hogy a település mellett egész kis nekropolisz létezett.

A domb belsejében, ahol az urnákat elhelyezték, nagy méretű ovális “helyiségek” voltak, amelyeket később már egészen más funkcióban használtak – a földalatti kiegyenlített klíma tökéletessé tette nagy mennyiségű gabona tárolására.

 

Az  óvárosi részben, az ódon falak, épületek árnyékában barangolni egy igazi középkori kaland

Palazzo Pretorio (Vikárius Palota)

Az 1100-as évek végén épült, egykor a longobardoktól származó Alberti család otthonaként szolgált. Certaldo volt a vikáriusok, (egyfajta bírók) székhelye, akik jellemzően polgárjogi kérdésekben és kisebb büntetőügyekben hoztak döntéseket. Ez a székhely rengeteg vikáriusnak adott otthont, ugyanis az volt a szokás, hogy hat havonta áthelyezték őket, mivel fontos volt megőrizni a bírák pártatlanságát, így rövid idő alatt nem volt lehetősége senkinek arra, hogy kapcsolatok kiépítésével az igazságszolgáltatást a saját érdekei szerint befolyásolja. 

Ez milyen jó lenne manapság is!

Minden vikárius valamilyen lenyomatot hagyott Certaldo-ban, ami jellemzően egy címer volt. Ezek maradványait a falakon csodálhatjuk meg.

Mire idáig eljutottunk, már a nap is lemenőben volt, így nagyon kevés turista volt már a városfalon belül.

Az elmaradhatatlan Vespa

San Jacopo e Filippo templom, ahol Boccaccio nyughelye található

 

Mario Moschi szobrász által tervezett márvány sírkő. A költő ismert portréjának másolata, amelyet Andrea del Castagno festett a 15. században (jelenleg a firenzei Uffizi Képtárban látható).

Hogy a hagyma helyet kap egy város címerében, az nem mindennapi jelenség. A hagyma valójában a 12. században jelent meg a városi címerben. A 17. század folyamán az országot irányító priorok egy hagyományosabb címert vettek fel oroszlánnal, de az 1867-es városi tanács visszaállította az eredetit. A hagymatermelés olyan mélyen gyökerezik a toszkán városban, hogy Certaldo lakóit „cipolloninak” nevezik. A certaldoi hagymát, a család többi típusától, a normálnál édesebb, valamint a calabriai unokatestvérénél laposabb formája különbözteti meg.

A Dekameronban, Cipolla (jelentése: hagyma) fráter, az egyik novella főszereplője.

 

 

Via Boccaccio

Az óváros fala

Ciprusfákkal szegélyezett kaptató az óvárosba

Amivel nem lehet betelni, ez a jellegzetes toszkán táj, a dimbes-dombos vidék, a dombtetőn egy birtok, körülötte példás rendben szőlő, olajfa liget, ciprus- és pínea fák. Imádat!!

Villa il Ferrale

 „Leonardo e Pittura” 

Leonardo és a festészet

 

Vinci és Anchiano között félúton lévő Villa il Ferrale rezidenciájában látható tárlat, Leonardo festményeinek nagy felbontású reprodukcióit mutatja be, azt a benyomást keltve mintha, szemtől szemben állnánk a remekművekkel.

Az Utolsó vacsora nagy felbontású digitális reprodukciója, 1:2 arányban a falra vetítve (1495-98 körül festette Leonardo) Ez a festmény a milánói Santa Maria delle Grazie kolostorban tekinthető meg.

Da Vinci nevéhez leggyakrabban a Mona Lisa és Az utolsó vacsora című festményeit kötik, ezeket tartják a reneszánsz művész, és ezzel együtt az európai művészettörténet legnagyobb mesterműveinek.

Mindezek ellenére, nem úgy tekintett magára mint festőre, képeit gyakran be sem fejezte. Ennek oka, hogy a művészt jobban érdekelte maga a munkafolyamat, mint az eredmény, ezért alkotásait többször félbehagyta.

Mona Lisa, La Gioconda (1503-05)

 Louvre - Párizs

 Szűz Mária a gyermekkel és Szent Annával a festmény 1503-ban készült, 

(Louvre-Párizs)

  

A Keresztelő Szent Jánost ábrázoló kép érdekessége,  hogy modellül Salaì szolgált. Egyesek az arcot a Mona Lisához is hasonlították. Valószínűleg Leonardo utolsó olajfestménye (1513) János bal kezében keresztet tart, jobbja pedig az ég felé mutat. (Louvre- Párizs)

Gian Giacomo Caprotti da Oreno egy személyben volt Leonardo da Vinci inasa és múzsája, akit személyisége miatt csak a Salai, vagyis “ördög” néven emlegettek. Ennek ellenére ő volt Leonardo kedvenc tanítványa. A mester halálakor birtokának a felét és leghíresebb festményét, a Mona Lisát is Salaira hagyta, és nem kizárt, hogy a portré modellje is Leonardo “kisördöge” volt.

Léda és a hattyú (1510)

A mitosz mely sok festőt megihletett

A gyönyörű Léda Tündareosz spártai király felesége volt. Egyszer fürdőzés közben Zeusz meglátta ezt a álomszép halandó nőt, a gyanútlanul fürdőző Lédát hattyú képében kísértette meg. A főistennek sikerült elcsábítani a szépséges asszonyt, aki a nász után nagyon megijedt, hogy a férje haragra gerjed. Azért, hogy a lelkiismeret-furdalását csillapítsa, aznap éjjel Tündareosszal is hált. Nem sokkal ezután két hattyútojást szült, amelyből 4 gyermek kelt ki: két halhatatlan gyermek Zeusztól, Szép Heléna és Polüdeukész, és két halandó gyermek a férjétől, Klütaimnésztra és Kasztór.

Az írásbeli források szerint az eredeti festmény elveszett. Leonardo da Vinci vázlata és számos példánya azonban megmaradt.

A Sziklás Madonna címet Leonardo da Vinci két vallásos tárgyú képe is viseli: a korábbi, 1483 és 1486 között festett változatot a Louvre őrzi, a későbbi (1491-1508) pedig a Londoni Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja.

Infravörös fény alkalmazásával kiderítették, hogy a festmény alatt két másik vázlata rejtőzködik. Ezek egyike teljes mértékben különbözött a festmény tematikájától, míg a másik a Sziklás Madonna volt, ám lényeges eltérésekkel.

Háromkirályok imádása (1481) 

Ezt a képet csak 2017-ben állították helyre, és most újra megcsodálható a firenzei Uffizi Képtárban. Az 1481 körüli, befejezetlen művet a scopetói San Donato kolostor oltárképének szánták. Nem ismert, hogy Leonardo, aki 1482-ben Firenzéből Milánóba indult, miért nem fejezte be a képet.

Salvator Mundi (1499-1510)

A cím jelentése 'a világ megváltója', és Jézus egy jellegzetes ábrázolásmódját takarja: jobb kezét áldásra emeli, míg baljában országalmát tart. 

A festményt vizsgáló szakértő arra lett figyelmes, hogy a fizika törvényeinek ellentmondva a kezében tartott kristálygömb nem úgy tükröződik vissza, ahogyan kellene.  Mivel Leonardo híresen nagy tudással rendelkezett a legtöbb tudományágban, ezért megzavarta a hozzáértőket, hogyan is történhetett egy ekkora tévedés az egyik munkájában. 

Mindezek tudatában az egyik elmélet az, hogy da Vinci nem akarta összemosni a tudományt és a művészetet, ezért festette így. A másik vélemény szerint azért ábrázolta így, szándékosan, hogy kiemelje Krisztus és a gömb csodatévő mivoltát.

Felmerült az is, hogy lehet, hogy nem a híres festő festette. A képen több olyan stílusbeli sajátosság is felfedezhető, ami nem jellemző az ismert alkotóra. 

Legutóbbi megoldás szerint, arra jutottak, hogy a festményen ábrázolt Jézus nem tömör, hanem egy üreges üveggömböt tarthat a kezében; ezért nem láthatunk torzítást az üvegen át.

 

Minden idők legnagyobb összegéért, 450,3 millió dollárért cserélt gazdát  a festmény 2017-ben New York-ban. Az árverést lebonyolító Christie’s aukciós ház közleménye szerint Leonardo da Vinci ezen alkotása a valaha  értékesített legdrágább festmény.

Boldog vagyok, hogy jó pár eredeti Leonardo da Vinci képet volt szerencsém látni az évek során.

Vinci

 Vinci - Toszkána

Leonardo da Vinci szülőházáról és az itt található egyedül álló múzeumáról híres. A középkori toronyházból gyönyörű kilátás nyílt Vincire.

A festőként, szobrászként, költőként, íróként, építészként, feltalálóként, anatómusként és hadmérnökként is ismert Leonardo da Vinci, az itáliai Vinci melletti Anchianóban született,  egy parasztleánynak és a város jegyzőjének törvénytelen gyermekeként 1452-ben. 

A ház, ahol Leonardo da Vinci született

Mai értelemben véve nem volt vezetékneve, a Da Vinci, Vinciből való-t jelent.

 

Két éves korától az apai nagyszülők házában nevelkedett. 

Születése után egy évvel az édesapja megnősült, s véglegesen Firenzébe költözött. Gyerekkorában az apai nagypapa, valamint a nagybátyja volt  meghatározó számára.  Leonardo, - akit minden idők egyik legműveltebb emberének tartanak - gyermekként nem kapott formális oktatást, csak írni-olvasni tanították, illetve az alapvető matematikai műveleteket sajátította el. 

A táj szerencsére viszonylag keveset változott azóta, szépen megművelt földek, szőlőtőkék, ezüstös levelű olajfák váltogatják egymást a környékén. Ezek a dombok, sziklák, a hajnalban párába burkolózó völgyek vésődnek bele gyerekkorában az emlékezetébe, s később is sokszor megjelennek a rajzain, festményein.

1469-ben az édesapja magával viszi a fiát Firenzébe, s bevezeti a leghíresebb festőiskolába, Andrea del Verrocchio műhelyébe. Az egyszerű környezetből kiszakadva hirtelen belecsöppen Firenze nyüzsgő, világába, a következő 13 évet Firenzében tölti. Itt ismerkedik meg Botticcellivel, itt válik festővé. 

1482-ben Milánóban Ludovico Sforza herceg udvari tudósának és művészének állt.

A Sforza hercegek bukása után Leonardo rövid kitérővel ismét Firenzébe költözött, hírneve itt érte el tetőfokát. 1513-ban Rómába utazott, X. Leó pápa hívására.

1519-ben halt meg a franciaországi Amboise melletti kastélyban, mivel életének az utolsó éveiben I. Ferenc francia király pártfogását és támogatását élvezte.

Leonardo tükörírással jegyezte le gondolatait, állítólag így akarta megakadályozni, hogy ellopják ötleteit, amúgy balkezes volt.

Bár Leonardót elsősorban festőként ismerjük, feltehetően egyetlen önarcképet sem hagyott az utókorra.

Vinci közepén emelkedik a Conti grófok várkastélya, ahol 1953 óta van múzeum. a polihisztor ismert rajzai alapján készült, különféle masinák, berendezések, közlekedési eszközök, harci gépek modelljeit láthatjuk. Vinci, a Conti grófok tulajdonában volt 1000-től 1254-ig, amikor is firenzei fennhatóság alá került a város. 

A Vitruvius-tanulmány Leonardo da Vinci egy vázlata, amely az emberi test méretarányait volt hivatva felmérni és elemezni, a reneszánsz esztétika szimbóluma. Az 1490 körül tükörírással készült tanulmányt a velencei Gallerie dell'Accademia képtár őrzi.   

(Marcus Vitruvius Pollio  i.e. I. sz-i építész, akinek meghatározása alapján Leonardo megalkotta híres rajzát)

Mario Ceroli  térben ábrázolta a Vitruvius-tanulmányt, a múzeum udvarán van felállítva a kompozíció

A város 2003-ban írt ki ötletpályázatot a Piazza dei Guidi átépítésére, amelyen számos kortárs művész indult el, és amelyet végül Mimmo Paladino, a transzavantgárd egyik kiemelkedő művésze nyert el Nicola Fiorillo építészmérnökkel közös tervével

Wu Weishan - "Párbeszéd időn és téren túl" (2020)

Az olasz művészet mestere Leonardo da Vinci és a modern  kínai festészet atyja, Qi Baishi, három méter magas bronz szobrai. Egymástól időben és földrajzilag távol, két emblematikus figura találkozik egy képzeletbeli párbeszédre.

Óriás repülőszárny-modell, amelyhez hasonlót állítólag össze is állított Leonardo. Ő maga azonban nem vállalkozott a próbarepülésre, hanem az egyik tanítványára bízta ezt a feladatot, aki egy rövid siklórepülés után lezuhant. A források szerint túlélte az első repülőgép balesetet.

Több mint 50 modell található itt, amit mind Leonardo rajzai alapján rekonstruáltak

Sok felfedezésével és találmányával megelőzte a korát. Az általa elképzelt műszaki alkotások elvileg akár működhettek is volna, de soha nem került sor a megvalósításukra a feltaláló életében, sőt, hosszú ideig a halála után sem. A tudományos és a műszaki fejlődésre a sokoldalú reneszánsz művész nem lehetett hatással, minekutána ezeket nem tette közzé és egy-két bennfentest leszámítva senki sem tudott róluk. Még az igazán tökélyre emelt anatómiai ismeretei is parlagon hevertek évszázadokon át,

A Conti grófok vára mellett áll a Szent Kereszt templom, amelyben Leonardót a születése után megkeresztelték. Ma is megvan még a keresztelőmedence.

Cecco Bonanotte művész által fémötvözetből készült szobrászati ​​alkotások, a keresztelő kápolnában

 

Örülök, hogy eljutottam ide, látni, hogy egy ilyen nagy géniusz honnan származik, jobban megismerni az életét, nagy élményt jelentett nekem. Toszkanában kettőt lép az ember és máris csodahelyeken találja magát.....

Folyt.köv: Leonardo da Vinci festészetével.