Az év utolsó napja

 

Háromszoros búcsújáróhely

Káptalandomb

Győr legrégibb városrésze, itt van az ezeréves győri püspökség központja: a bazilika és a püspökvár, a város két legrégibb műemléke.

Bazilika (Nagyboldogasszony-székesegyház)

A Szent István-kori székesegyház Magyarországon egyedülállóan háromszoros búcsújáróhely, itt található a Szent László-herma, a Könnyező Szűzanya-kegykép és Boldog Apor Vilmos sírja. 

Bazilika a Püspökvár tornyából fotózva

Sajnos felújítás volt a Bazilikában, de ennek ellenére be lehetett menni, és egy-két részletet meg tudtunk nézni, láthatóan ideiglenesen székek is voltak betéve, így misézés is zajlott.

 Az oszlopos kiképzésű főoltár Szent István vértanú megkövezését ábrázolja

Az oldalhajó egyik freskója

A templom kegyképe, az Írországból származó könnyező Mária-kép. Az előkelő ír családból származó Walter Lynch későbbi clonferti püspöké volt, ő hozta Magyarországra, miután a Cromwell-féle üldözés idején menekülni kényszerült hazájából. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, és kinevezte kanonokká és püspöki helynökké. A kép a püspök halála (1663) után a székesegyház oldalfalára került. 

Írországban a 17. század végén ismét katolikusüldözés tört ki, és egy parlamenti határozat alapján az ország összes püspökét száműzték. A határozat elfogadásának napján, 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén a kegyképen látható Szűzanya véres könnyeket hullatott. 

Az évfordulóhoz kapcsolódva minden évben sokan elzarándokolnak a Könnyező Szűzanyához.

A Szent László herma egy külön kis épületben tekinthető meg, rácsok mögött. Bár én örültem, hogy láthatóvá tették a felújítás ellenére.

Szt. László magyar király Nyitrán halt meg 1095-ben, Nagyváradon temették el. 1192-ben III. Celestin pápa avatta szentté. Ekkor a sírját felbontva, testét díszes sírba helyezték, ám fejét egy külön ereklyetartóba tették, majd a sír feletti oltárra helyezték. 1406-ban az ereklyetartó egy tűzvészben megsérült, utána készülhetett el a mellszobor alakú herma. Az aranyozott ezüstből készült fejrészt III. Béla idején Dénes mester készítette. Az erdélyi felekezeti villongások időszakában a hermát a Báthoriak ecsedi várába menekítették, innen került később Gyulafehérvárra. Náprághy Demeter püspök 1606-ban Prágába menekítette, itt pótolták az elveszett koronát. 1607-ben Náprághy győri püspök lett, akkor kerül a herma Győrbe. A török kiveréséig Borostyánkő (ma Bernstein, Ausztria) várában őrizték. A 15. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, és azt Bolognában őrzik. A nyakszirtcsontból Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott, és azt ott szintén díszes hermában őrzik. 1861-ben Simor János püspök az újonnan restaurált Héderváry-kápolnában helyezte el a hermát.

1945-ben vértanúságot szenvedett Apor Vilmos püspök sírja a Héderváry-kápolnában. 

A vörös márvány szarkofág, Boldogfai Farkas Sándor alkotása. 

1948. november 24-re volt kitűzve testének ünnepélyes felhozatala a karmelita templom kriptájából. Az ezt megelőző napon azonban a város és a rendőrség írásban megtiltotta a felhozatalt. Csak 1986. május 23-án lehetett a vértanú püspök testét méltó sírhelyére temetni. 

A szarkofágot Mattioni Eszter hímeskő alkotása veszi körül, amely a Jó Pásztort ábrázolja, aki életét adta juhaiért. Az alkotáson megjelenik továbbá két jelképes alak is babérkoszorúval, a vértanúság jelképével és liliommal, a női ártatlanság és tisztaság szimbólumával. 

A kápolna csodás ólomüveg ablakai, melyek Árkayné Sztehlo Lili üvegművész és Hefter László pannonhalmi üvegszobrász Árpád-házi szenteket ábrázoló alkotásai.

Apor Vilmos életéről  és vértanú haláláról egy gyönyörű kiállítást láttunk a püspökvárban, így a következő részben itt folytatom......

Barokk varázs

A győri belváros területén, a Mosoni-Duna és a Rába folyók találkozásánál már a római időkben jelentős település volt Arrabona néven. Szent István király püspöki és vármegyeszékhelyt alapított itt uralkodásának első éveiben, így Győr a Magyar Királyság egyik fontos városa lett. A Bécs felé tartó útvonalak csomópontjában lévő várost korszerű erőddé építették ki. A törökök 1594-ben elfoglalták Győrt, de csak négy évig volt a birtokukban. A város visszafoglalása után a 17.-18. században a várfalak ölelésében létrejött egy hangulatos barokk város. A várfalakat ugyan később nagyrészt lebontották, de a belváros barokk épületei egységes együttesként máig megmaradtak.

 Bécsi kapu tér

Karmelita templom

1717-25 közt, Witwer Márton tervei alapján épült

Különlegességnek számít ellipszis alaprajzával és ennek megfelelően épült kupolájával 

Széchenyi tér

Az elmúlt évszázadokban piactérként használt főteret szép barokk épületek szegélyezik. A közepén álló barokk Mária-oszlop Buda török alól való felszabadításának emlékére készült.

Loyolai Szent Ignác bencés templom

Megérkezésünk estéjén a barokk esküvő rendezvényre meseszépen feldíszített térben gyönyörködhettünk. Csodás környezetben vacsoráztunk a tér Pálffy-teraszán, miközben az aláfestő zenét az Arrabona Brass fuvós kvintett biztosította.

A templomot, a tőle jobbra álló gimnáziumot, és a balra lévő rendházat a jezsuiták alapították a 17. század első felében. A jezsuita rend feloszlatását követően a 19. század elején vették át az épületegyüttest a bencések. A templom 1634-41 közt épült, a mai Magyarország legrégibb barokk temploma (a történelmi Magyarországon a nagyszombati jezsuita templom után a második legrégibb).

A gazdagon díszített jellegzetes barokk főoltár oszlopai közt a tiroli Joseph Rössler aranyozott faszobrai állnak. A főoltárkép Loyolai Szent Ignác mennybemenetelét ábrázolja, alkotója a 18. századi barokk festészet egyik kiemelkedő alakja, Paul Troger.

A szentély feletti mennyezetkép a főoltárkép történetének folytatása, a Szent-háromság várja a mennyben Szent Ignácot

Vastuskós-ház

Nevét a sarkán lévő vasszögekkel televert fatuskóról kapta. A legenda szerint a vándorló céhlegények egy mesternél letöltött tanulóidejük végén, ottlétük emlékére verték bele a szögeket. A valóságban a vastuskó cégér volt, melyet a bécsi vastuskó mintájára a 19. század elején helyezett el itt egy kereskedő. Jelenleg múzeum, Patkó Imre gyűjtemény tekinthető meg benne, ami egy kortárs alkotókból álló gyűjtemény. Itt sem volt szerencsém a nyitvatartással.....

Apát-úr ház

A város egyik legszebb barokk palotája, a pannonhalmi főapátok egykori győri rezidenciája. A 18. század közepén Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. Isten szeme szimbólum, a zárt erkély fölött. (Történeti Múzeumot nézhettem volna meg benne, ha nyitva lett volna.....)

Régi városháza

A városháza alatti pincebörtönben raboskodott Jókai Mór Lőcsei fehér asszony című regényének főhősnője, Korponay Jánosné Géczy Julianna.

Zichy-palota

E házban lakott győri joghallgató korában Batthyány Lajos és Deák Ferenc is

Az atlaszok a régi barokk erkély tartozékai voltak, csakúgy mint a háromszögű oromzatban látható Zichy-címer és a bőségszarus angyalok.

A barokk varázs folytatódik.....

Cégérek

Nagyon tetszett, hogy a győri belvárosban működnek a kis boltocskák, szolgáltatások, igazi békebeli hangulatot árasztva. Győr belvárosa a zárt sarokerkélyeken kívül híres a cégéreiről is, melyek a megelevenedő múltat idézik számomra.

Aranyhajó cégér

Eredetileg egy gyarmati és fűszerárú kereskedésé volt, ma az Aranyhajó Patikát népszerűsíti.

Mennyivel szebb, mint egy harsány reklám!

Széchenyi Patika cégére, Péri József alkotása

A gyógyszertár alapítója Széchenyi György püspök volt, címerének elemei láthatóak a cégéren (kettős kereszt, napba néző galamb, középen a gyógyszerészet jelképe, kígyó a kehellyel)

Kedvencem a "Cégérek utcája", ahol tündéri szép cégérek ékesítik az utcát, Lebó Ferenc szobrászművész alkotásai, 2015-ben készültek, sárgarézből, festett felülettel.

Kékfestő

Virágos

Cukrász

Fazekas

Borászat

Ez csak egy töredéke Győr cégéreinek, de folyt. köv.............még mindig Győr!

Sarokerkélyek városa

Győrben a történelmi belváros egyik legjellemzőbb építészeti vonása az utcasarkokon elhelyezett zárt sarokerkély, amely a barokk korban jött létre.

Ezek az erkélyek nem csak az épület sarkán találhatóak, hanem a homlokzatot megtörve, a házak oldalán is.

Itt megőrizték a régi épületeket, szépen felújítva. Nagy szívfájdalmam, hogy Debrecenben nem ezt a tendenciát követik.

Szűk sikátorok, egyik utcából a másikba lerövidítik az utat

Az utcákat, tereket szobrok tarkítják. Itt Jedlik Ányos és Czuczor Gergely emlékműve, Rieger Tibor szobrászművész 2000-ben alkotta. A Bencés Gimnázium egykori tanárai, Jedlik, a feltaláló, fizikus és Czuczor az irodalmár, egykoron unokatestvérek és jó barátok voltak. Ma nevüket győri iskolák is viselik.

Kreszta-ház, egy középkori, különleges formájú épület. Ez ad otthont a Kovács Margit gyűjteménynek. Sajnos technikai okok miatt zárva volt. Kovács Margit Győrben született, itt és Szentendrén van állandó kiállítása. A szentendreihez már volt szerencsém, erre is nagyon fentem a fogam, de hiába.... :(

Előtte a Jedlik-csobogó, szobor, ivó- és szökőkút egyben. Jedlik Ányos, amellett, hogy a dinamó feltalálója, ő dolgozta ki a szikvízgyártás alapjait. Hefter László üvegművész alkotta meg a szifont, 2011-ben, több mint 300 kg.

Szent György-díszkkút (Rieger Tibor 1998)

Szent György szokatlan megformálása, hiszen általában lovon szokták őt ábrázolni, amint sárkányt öl.

Csónakos szobor (Paulikovics Iván 1997)

Nosztalgia egy letűnt élet után címet viseli

Rieger Tibor - Baross Gábor szobra (2016) 

A sétáló utcán, amit róla neveztek el.

Győr országgyűlési képviselője volt négy cikluson keresztül. Politikus, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója

Kilátás a belvárosra a hotel ablakából

Folyt. köv..........