Barokk varázs

A győri belváros területén, a Mosoni-Duna és a Rába folyók találkozásánál már a római időkben jelentős település volt Arrabona néven. Szent István király püspöki és vármegyeszékhelyt alapított itt uralkodásának első éveiben, így Győr a Magyar Királyság egyik fontos városa lett. A Bécs felé tartó útvonalak csomópontjában lévő várost korszerű erőddé építették ki. A törökök 1594-ben elfoglalták Győrt, de csak négy évig volt a birtokukban. A város visszafoglalása után a 17.-18. században a várfalak ölelésében létrejött egy hangulatos barokk város. A várfalakat ugyan később nagyrészt lebontották, de a belváros barokk épületei egységes együttesként máig megmaradtak.

 Bécsi kapu tér

Karmelita templom

1717-25 közt, Witwer Márton tervei alapján épült

Különlegességnek számít ellipszis alaprajzával és ennek megfelelően épült kupolájával 

Széchenyi tér

Az elmúlt évszázadokban piactérként használt főteret szép barokk épületek szegélyezik. A közepén álló barokk Mária-oszlop Buda török alól való felszabadításának emlékére készült.

Loyolai Szent Ignác bencés templom

Megérkezésünk estéjén a barokk esküvő rendezvényre meseszépen feldíszített térben gyönyörködhettünk. Csodás környezetben vacsoráztunk a tér Pálffy-teraszán, miközben az aláfestő zenét az Arrabona Brass fuvós kvintett biztosította.

A templomot, a tőle jobbra álló gimnáziumot, és a balra lévő rendházat a jezsuiták alapították a 17. század első felében. A jezsuita rend feloszlatását követően a 19. század elején vették át az épületegyüttest a bencések. A templom 1634-41 közt épült, a mai Magyarország legrégibb barokk temploma (a történelmi Magyarországon a nagyszombati jezsuita templom után a második legrégibb).

A gazdagon díszített jellegzetes barokk főoltár oszlopai közt a tiroli Joseph Rössler aranyozott faszobrai állnak. A főoltárkép Loyolai Szent Ignác mennybemenetelét ábrázolja, alkotója a 18. századi barokk festészet egyik kiemelkedő alakja, Paul Troger.

A szentély feletti mennyezetkép a főoltárkép történetének folytatása, a Szent-háromság várja a mennyben Szent Ignácot

Vastuskós-ház

Nevét a sarkán lévő vasszögekkel televert fatuskóról kapta. A legenda szerint a vándorló céhlegények egy mesternél letöltött tanulóidejük végén, ottlétük emlékére verték bele a szögeket. A valóságban a vastuskó cégér volt, melyet a bécsi vastuskó mintájára a 19. század elején helyezett el itt egy kereskedő. Jelenleg múzeum, Patkó Imre gyűjtemény tekinthető meg benne, ami egy kortárs alkotókból álló gyűjtemény. Itt sem volt szerencsém a nyitvatartással.....

Apát-úr ház

A város egyik legszebb barokk palotája, a pannonhalmi főapátok egykori győri rezidenciája. A 18. század közepén Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. Isten szeme szimbólum, a zárt erkély fölött. (Történeti Múzeumot nézhettem volna meg benne, ha nyitva lett volna.....)

Régi városháza

A városháza alatti pincebörtönben raboskodott Jókai Mór Lőcsei fehér asszony című regényének főhősnője, Korponay Jánosné Géczy Julianna.

Zichy-palota

E házban lakott győri joghallgató korában Batthyány Lajos és Deák Ferenc is

Az atlaszok a régi barokk erkély tartozékai voltak, csakúgy mint a háromszögű oromzatban látható Zichy-címer és a bőségszarus angyalok.

A barokk varázs folytatódik.....