2020. szeptember 1., kedd

Várkert

Várkert Bazár
2014-ben adták át újból a nagyközönségnek, mi 2015-ben csodáltuk meg először. Minden alkalommal találok benne újdonságot.
A kertben látható rozsdás felületek meghökkentőek, modern építészeti technológia alkalmazásával, úgynevezett Corten acél felhasználásával készültek. Ez a különleges patinájú anyag a felületén ugyan valóban rozsdásodik, de az oxidációja a mélyrétegeknél megáll. A Várkert Bazár rekonstrukciójának egyik alappillére volt, hogy az építészeti örökség vizuálisan jól megkülönböztethető legyen az újonnan megálmodott, a 21. század legmodernebb építészeti vívmányaitól.
Remek kilátás minden irányban
Lépcsőpavilon
Kratzmann Ede által készített ólomüveg erkélyajtók
Az üvegtető mintázata tükörképe a padló mintázatának
Neoreneszánsz kert, a vadszőlő szépen befutotta az oszlopokat
Mennyezeti freskók
Kilátás szobrokkal
Egyik legjobb látószög
Gloriette a négy évszak szoborral
Az egykori gépház funkciót kapott azóta, csodás étterem lett
Minden szögből nézve egy remekmű
Csodás rózsák
Triton-kút
Triton a görög mitológiában Poszeidon tengeristen fia, derékig ember, derékon alul kétágú halfarkas lény, akinek a lányai sellők voltak. Az itt látható szoborkompozíció valószínűleg az 1831-ben megjelent, jól ismert Andersen mesére, a Kis Hableány történetére vezethető vissza: Triton számon kéri Ámort, a szerelem istenét, amiért legkisebb sellő lánya egy emberbe szeretett bele. A lány hiába vállalta még a szenvedést is szerelméért, végül mégis meg kellett halnia.
Kovácsoltvas kapu, a gloriette előtt
Than Mór freskók a fülke pavilonokban megsemmisültek. A helyükre készült Zsolnay pirogránit lemezekre felvitt másolatokat azonban az 1958-as felújítás során nem tartották értékesnek, ezért leszedték őket. A lemezeket 1997-ben az egyik szellőzőnyílás alatt megtalálták és megőrizték, így ezek segítségével, valamint az eredeti rajzok alapján sikerült rekonstruálni a Than Mór által megálmodott allegorikus falképeket.
A majolika kazetták eredeti darabjai a pécsi Zsolnay kerámiagyárban készültek

2020. augusztus 31., hétfő

Palotakert

A Budai Várpalota számomra eddig ismeretlen részein jártam, ahogy elindultam a Buzogány torony felé. A torony teste középkori eredetű, a felső rész azonban teljes egészében a 20. század közepén készült.
Belső kert a Történeti Múzeum körül, emlékszem mikor bent jártam a múzeumban, ide nem sikerült kijutnom. Most leltem rá az ide vezető útra.......
 Borsos Miklós gránátalmát ábrázoló szökőkútja
 Modern vaskapu, kijárat hátrafelé
 Érdekes összhatás a régi kövek mellett ez a modern kapu
Johannes Regiomontanus (1436–1476), Mátyás király csillagásza, kora egyik legtehetségesebb matematikusa, csillagásza és műszerkészítője volt. A Történeti Múzeum előkertjében található dombormű,  Rátonyi József szobrászművész 1979-ben felavatott alkotása
Romantikus hely egy kis üldögélésre, a történelmi falak mentén, ha belegondolok, hogy egykoron itt üldögélt Beatrix is........                                                
Mátyás és Beatrix címerét őrző kút
Zeughaus (katonai szertár) amely a Sándor-palota mellett, a Szent György tér és a Budavári Palota mai „A” épületének helyén állt. A fegyvertárként szolgáló egyszerű épület 1723-ban leégett, ám 1730-ban újjáépítették és csak a Királyi Palota hauszmanni bővítése során bontották le. A barokk kapu azonban megmaradt, az annyira megtetszett Hauszmann Alajosnak, hogy beépítette a keleti várfalba, ahol ma is látható.
 Mária szobor alatti lépcsőn jöttem le a Várkert Bazárba
 Kilátás
A Várba mindig érdemes felmenni.......

2020. augusztus 28., péntek

Palota

Sándor-palota a Szent György téren 
1803-1806 között épült klasszicista stílusban, Pollack Mihály és Johann Aman terve szerint
1803-ban került gróf Sándor Vince tulajdonába. Itt született gróf Sándor Móric, az „ördöglovas” az 1820-30-as évek Pestjének egyik híres személye.
Itt olvashattok róla:
https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1ndor_M%C3%B3ric
A palotát Sándor Móric 1831-ben eladta az (őrgróf) Pallavicini családnak. 1851-1856 között Magyarország kormányzójának kinevezett Albert főherceg rezidenciája volt. 1881-ben a magyar állam végleg megvásárolta a mindenkori miniszterelnök számára, állandó lakhelyül. Miniszterelnökként első lakója maga Andrássy Gyula volt, őt  egészen 1945-ig követték utódai, összesen 16-an. A Sándor-palotában vetett véget életének a háborúba sodródás lelkiismereti terhe alatt gróf Teleki Pál 1941-ben. Az épület Budapest ostromakor szinte teljesen megsemmisült.
2000-2002 között állították helyre, így lett a magyar köztársaság elnöki rezidenciája
Nagyon sajnálom, hogy felújítása után, mikor megnyitották a nagyközönségnek nem tudtam megnézni. A kulturális örökség napján talán lesz rá lehetőségem, ha nem szól közbe a járvány....
http://oroksegnapok.gov.hu/helyszinek

2020. augusztus 26., szerda

Bástyákon

Az ünnepek miatt megszakítottam budai beszámolómat. Ott tartottam, hogy alulról akartam megnézni a Halászbástyát, ezért ismeretlen, de annál izgalmasabb úton jöttem idáig.
Schulek Frigyes lépcső, micsoda látvány!
Sárkányölő Szent György-szobor, melynek eredetije Prágában található, Európa első teljes alakos bronz lovasszobra, Kolozsvári testvérek alkotása. Több másolata is van, egyik itt a Halászbástya lépcsőnél.
 Tóth István - Hunyadi János (1903)
 Kilátás a lépcsőről
Egy régebbi, kétéves  bejegyzésem, amikor innen néztük a tüzijátékot
 Mélység és magasság
 Nem lehet megunni.....