Mielőtt elutazunk, a telefonomba címszavakban felírom mit szeretnék megnézni. Az úton meg válogatunk a látnivalókból. A balatonkeresztúri templomhoz felkiáltó jelet tettem, nem véletlen.
Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Műemléktemplom 1753-1758 között épült
Hofstadter Kristóf uradalmi építész tervei alapján. Joggal nevezik a Balaton ékszerdobozának
A legenda szerint, Gróf Festetics Kristóf csónakját Keresztúrnál vetette partra a nagy
vihar, amiben maga a gróf is bent ült. Szerencsére nem fulladt a vízbe,
ezért hálából templomot építtetett.”
Belépve lenyűgöző látványban volt részünk.....Hosszú évekig az osztrák származású Dorfmeister Istvánt (1729-97)
tartották a templom kifestőjének. Újabban inkább a közeli Sümegen dolgozó, ugyancsak osztrák
származású Maulbertsch Antal (1729-96) iskolájából, vagy közvetlen környezetéből való művészt sejtetnek a freskók alkotójának.
A szentély képén angyalok emelik magasba, a kupolafreskón ábrázolt
Szentháromsághoz a keresztet, amelyen sugárkéve jelképezi a Szent Szív
helyét
A középső kupolafreskó az angyali üdvözlet mesteri ábrázolása, a Szent Szűz Názáretben fogadja az angyali szózatot.
A szentély oldalfreskóinak egyike azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent Ilona megtalálja a jeruzsálemi keresztereklyét, a másikon pedig az látható, ahogy Hérakleiosz bizánci császár a perzsáktól visszaszerzett ereklyét ünnepélyesen Jeruzsálembe viszi.
Az oldalbejárat mellett néhány freskót valamikor régen lemeszeltek, ám a
21. század eleji felújítás során a képek előbukkantak a mészréteg alól. A keresztet magasra tartó nőalak jelképezi a hitet, a zöld ruhás, horgonyt tartó személy a reményt, míg a gyermekeit szorosan magához ölelő édesanya a szeretet jelképe. S a három isteni erény keretként szolgál a Festetics címerhez. Mivel a család
1772-ben kapott grófi címet, így valószínű, hogy ez a kép is az idő tájt
készült.
Az oldalfalakon az apostoloknak egyenként ábrázolt, életnagyságú freskói, kezükben azokkal az eszközökkel, amelyekkel vértanúságot szenvedtek
A templom orgonáját 1934-ben készítette az Angster orgona- és
harmóniumgyár.
Az északi falon, az eredetivel azonos nagyságú „hegedűablakon” a festő megörökítette a templomépítő Festetics Kristófot, valamint feleségét Szegedy Juditot, korhű magyaros a ruházatban.
A közelmúlt restaurációs munkái után most már teljes pompájában látható a
harmadik freskó, mely egy angyalzenekart mutat be, stílszerűen korbeli,
XVIII. századi hangszerekkel.
Az első benyomások
mellett egymás után tűnnek elő a dekoráció rejtett szépségei: a
virágfüzérek, rózsagirlanddal játszadozó
puttók, a háttérként megfestett halpikkelyek, a kagylós díszítéssel
gazdagított virágvázák
Mesteri kézre valló
márványutánzatok, melyek annyira a valóságot tükrözik, hogy külön fel
kell hívni a figyelmet arra, hogy amit az ember itt lát, nem hideg
márványburkolat, hanem a művészi ecset páratlan játéka.
A falu első birtokosa a Keresztúry család volt 1433-tól. 1698-ban került
a Festeticsek tulajdonába. Keresztúr fejlődésének fontos szakasza Festetics Kristóf
nevéhez fűződik, aki országgyűlési követ is volt. Ő építtette fel a
barokk stílusú kastélyt, amely ma látogatóközpontként működik. Az
épület ma Bél Mátyás nevét viseli, miután a neves tudós, író,
utazó 1731 telén hosszabb időt töltött ott vendégeskedve.
Vadászkastélynak épült. A keszthelyi kastély elkészülte után az uradalom intézői laktak falai között.