Varázslatos hely

Néha elkeveredik az ember olyan helyre, aminek leírhatatlan aurája van, végtelen nyugalmat áraszt, és nagyon jóérzés ott sétálgatni. Ilyen volt Balatonbogláron a temetődomb, a Vörös és Kék kápolna parkja. "Különleges hangulatú, szakrális hely", ahogy írják, és mindettől függetlenül én is ezt éreztem.

A neogótikus stílusú Vörös kápolnát 1857-ben építtette Bárány Pál, s ebben a sírkápolnában nyugszik felesége, gyermekei és ő maga. 1902-ben a Bárány-birtok anyai ágon átszállt gyulai Gaal Gastonra és családjára.

A Vörös kápolna előtti, levendula és rózsa bokrok övezte amfiteátrumban színházi előadásokat tartanak. El tudom képzelni milyen csodálatos lehet.

 A két kápolnát egy park köti össze

A szintén neogót stílusú Kék kápolnát a Körmendy család építette 1856-ban, más források szerint 1891-ben. A régi temetőben lévő telken eredetileg egy családi kripta készült, erre építették rá a kápolnát.

A kápolnákban már régóta nem zajlik liturgikus szertartás, a 60-as években üresen álltak, berendezésüket elvitték, a környék is elhagyatott volt, amikor Galántai György képzőművész 1970-ben a Kék kápolnában megrendezte első tárlatát. Három év alatt a hely a magyar neoavantgard törekvések központjává vált, melyet a rendszer hevesen támadott, majd felszámolt.

 A két kápolna nyaranta jelenleg is kiállításoknak ad teret.

A parkban, az egykori középkori temetőben szimbolikus sírhelyet kaptak a boglári díszpolgárok. Ezeket az emlékhelyeket pezsgősüvegekből rakták ki,  a helyi pezsgőtermelés múltjára emlékezve. Ezt akkor ott nem tudtuk és eléggé csodálkoztunk is ezeken a sírokon.....

XIII. századi, Árpád-kori templomrom, ami a település első temploma volt. A teljesen a föld alá került romot a régészeti feltárás után stilizált vörös homokkő fallal vették körbe.

Gömbkilátó

Már régen vágytam rá, hogy szétnézhessek ebből a gömbből Balatonbogláron.

Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a belföldi idegenforgalom pavilonját, a „Magyar Atomium’’-ot, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült Kádár István mérnök tervei alapján.

A gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezetet 240  háromszöglemez alkotta. A hetvenes évek végén Balatonboglárra került, és Xantus János Gömbkilátó nevet kapta, 2012 óta látható mai formájában.

A 165 méter magasan álló kilátóból a Balatonban és a szemközti, északi parti tanúhegyekben gyönyörködhettünk. Távolban Fonyód iker-hegyei

Mellette van egy kalandpark is, életemben először és utoljára boboztam, a párommal együtt egy kétszemélyes bobban ültünk. A sebességet hátul ő szabályozta, én meg elől adtam az alaphangot, hangos visítással........

Örülök, hogy vén fejjel még volt merszem kipróbálni, teljesen megdicsőültem magamtól, hogy milyen bátor vagyok. A párom is csak álmélkodott, nem gondolta volna, hogy bele merek ülni. Volt egy-két rázósabb, meredek szakasz.

Lélegzetelállító

Mielőtt elutazunk, a telefonomba címszavakban felírom mit szeretnék megnézni. Az úton meg válogatunk a látnivalókból. A balatonkeresztúri templomhoz felkiáltó jelet tettem, nem véletlen.

Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Műemléktemplom 1753-1758 között épült Hofstadter Kristóf uradalmi építész tervei alapján. Joggal nevezik a Balaton ékszerdobozának

A legenda szerint, Gróf Festetics Kristóf csónakját Keresztúrnál vetette partra a nagy vihar, amiben maga a gróf is bent ült. Szerencsére nem fulladt a vízbe, ezért hálából templomot építtetett.”

Belépve lenyűgöző látványban volt részünk.....Hosszú évekig az osztrák származású Dorfmeister Istvánt (1729-97) tartották a templom kifestőjének. Újabban inkább a közeli Sümegen dolgozó, ugyancsak osztrák származású Maulbertsch Antal (1729-96) iskolájából, vagy közvetlen környezetéből való művészt sejtetnek a freskók alkotójának.

A szentély képén angyalok emelik magasba, a kupolafreskón ábrázolt Szentháromsághoz a keresztet, amelyen sugárkéve jelképezi a Szent Szív helyét

A középső kupolafreskó az angyali üdvözlet mesteri ábrázolása, a Szent Szűz Názáretben fogadja az angyali szózatot.

A szentély oldalfreskóinak egyike azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent Ilona megtalálja a jeruzsálemi keresztereklyét, a másikon pedig az látható, ahogy Hérakleiosz bizánci császár a perzsáktól visszaszerzett ereklyét ünnepélyesen Jeruzsálembe viszi.

Az oldalbejárat mellett néhány freskót valamikor régen lemeszeltek, ám a 21. század eleji felújítás során a képek előbukkantak a mészréteg alól. A keresztet magasra tartó nőalak jelképezi a hitet, a zöld ruhás, horgonyt tartó személy a reményt, míg a gyermekeit szorosan magához ölelő édesanya a szeretet jelképe. S a három isteni erény keretként szolgál a Festetics címerhez. Mivel a család 1772-ben kapott grófi címet, így valószínű, hogy ez a kép is az idő tájt készült.

Az oldalfalakon az apostoloknak egyenként ábrázolt, életnagyságú freskói, kezükben azokkal az eszközökkel, amelyekkel vértanúságot szenvedtek

A templom orgonáját 1934-ben készítette az Angster orgona- és harmóniumgyár. 

Az északi falon, az eredetivel azonos nagyságú „hegedűablakon” a festő megörökítette a templomépítő Festetics Kristófot, valamint feleségét Szegedy Juditot, korhű magyaros a ruházatban.

A közelmúlt restaurációs munkái után most már teljes pompájában látható a harmadik freskó, mely egy angyalzenekart mutat be, stílszerűen korbeli, XVIII. századi hangszerekkel.

Az első benyomások mellett egymás után tűnnek elő a dekoráció rejtett szépségei: a virágfüzérek, rózsagirlanddal játszadozó puttók, a háttérként megfestett halpikkelyek, a kagylós díszítéssel gazdagított virágvázák

Mesteri kézre valló márványutánzatok, melyek annyira a valóságot tükrözik, hogy külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amit az ember itt lát, nem hideg márványburkolat, hanem a művészi ecset páratlan játéka.

A falu első birtokosa a Keresztúry család volt 1433-tól. 1698-ban került a Festeticsek tulajdonába. Keresztúr fejlődésének fontos szakasza Festetics Kristóf nevéhez fűződik, aki országgyűlési követ is volt. Ő építtette fel a barokk stílusú kastélyt, amely ma látogatóközpontként működik. Az épület ma Bél Mátyás nevét viseli, miután a neves tudós, író, utazó 1731 telén hosszabb időt töltött ott vendégeskedve.

Vadászkastélynak épült. A keszthelyi kastély elkészülte után az uradalom intézői laktak falai között.

A Balaton leghosszabb mólója

A fonyódi móló 1898-ben épült, Scholcz Gyula terve alapján, a Balaton-part leghosszabb mólója.

Különlegessége a hosszán kívül még, hogy a Gulács-hegy merőleges középvonalára mutatva építették. 1906-ban átépítették, hullámtörőket alakítottak ki rajta, ezzel nyerve el végleges, közel 500 méteres hosszát.

  Kiss István: Emberpár című szobra, alumíniumból készült 1960-ban

A Hajóállomás díszes épületét 1913-ban Kaáli Nagy Dezső mérnök, balatoni kikötő-felügyelő tervei alapján építették.

A legszebb balatoni panoráma

Walkó-kilátó

Fonyód

Kilátó tornyot kerestünk, valamilyen okból, eddig csak hegytetőn lévő toronyként képzeltük el a kilátókat. A helybéliektől megtudtuk, hogy már többször elautóztunk a teraszos kiképzésű mellvéd előtt, mely az autóban ülve, eltakarta előlünk ezt a páratlan látványt, kedvenc tanúhegyeink panorámáját.

A romantikus Szigliget, a szőlő borította Szent György-hegy, a hatalmas Badacsony, a hegyes Gulács, mellette a Tóti-hegy, mely az idén szerepelt a bakancs listánkon, és a szelíd Csobánc.

A kilátót Walko Lajos (1880-1954) konzervatív politikus, bankelnök, a húszas évek közepén pénz-  kereskedelmi- illetve külügyminiszter állíttatta 1ö16-ban.

Az idén újították fel, mert már megdőlt és rossz állapotban volt.

 Fonyód címere

Nehezen szakadtam el ettől a látványtól

Fonyód örök szerelem marad......