Organikus stílus

 Siófoki Evangélikus Templom

Makovecz Imre templomtervei közül ez volt az első. A „Krisztus hajójának” is nevezett épület négy része a négy égtáj felé mutat, négy bejárata is van. A templom többnyire természetes anyagból, fából készült, így tökéletes harmóniában van a környezetével. A főbejárat fölött az angyalszárnyak óvják a templomba belépő híveket. A templom tornyának tetején az életfából kinövő kereszt a halált legyőző örök életet jelképezi.

A szükséges faanyag jó részét Siófok finn testvérvárosa, Oulu küldte, ezért hálából a templom körüli közterületet Oulu parknak nevezték el. 1990-ben szentelték fel.

Sajnos belülről nem tudtuk megnézni, zárva volt.

Alföldi iskola festője

Siófokon a Kálmán Imre Emlékház emeletén egy galéria működik, és láss csodát egy debreceni festő grafikáinak és tanulmányrajzainak kiállítása volt éppen.

 Holló László, festő (1887 – 1976)

Mesterei: Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan. 1910-11 között Münchenben Hollósy Simonnál tanult. 1911-13 között Párizsban, Itáliában és Spanyolországban tett tanulmányutazást. 1914-től Debrecenben élt. Munkásságának első évtizedeiben elsősorban portrékat alkotott, majd az 1920-as években egyre inkább rátalált saját stílusára, az életképek mellett ekkor születtek az első bibliai és mitologikus ihletésű festményei is.

Az 50-es évektől egyre több csendéletet és derűs hangulatú tájképet festett. Színei világosodtak.

Életművének legfontosabb darabjai,a  történelmi képei, drámai alföldi vásznai és nagyszámú önarcképe. 1928-68-ig Tiszadadán élt.

1974-ben alkotásainak legszebb darabjait (közel 500 művet) Debrecen városának ajándékozta.

Nem jártam még a Holló László Emlékházban Debrecenben, már régóta készülök..........

Az operettek királya

Kálmán Imre Emlékház 

Kálmán Imre Siófokon született 1882-ben. Szülőháza a róla elnevezett sétányon áll. Innen indult a világsiker felé.

Édesapja, Koppstein Károly gabonakereskedő és vállalkozó volt Siófokon. Édesanyja Singer Paula - művészlelkű asszony - megérte fia világhírét. Kálmán Imre harmadik gyerekként született, hatan voltak testvérek. Kilenc éves korában a család tönkrement, édesapja vállalkozása csődbe ment, kénytelenek voltak mindenüket eladni, majd Budapestre költöztek.

„Első szerelmem hetven kilométer hosszú: a Balaton”.

Kálmán Imre

A középiskola elvégzése után beiratkozott a Zeneakadémiára és ezzel párhuzamosan, a család nyomására, a Budapesti Egyetem jogi karára is. Zongorista karrierjét krónikus ínhüvely gyulladása miatt fel kellett adnia, ezért iratkozott át zeneszerzés szakra. Kodály Zoltán évfolyamtársa volt, Bartók Béla is baráti köréhez tartozott. Az akadémia befejezése után a Pesti Napló zenei rovatának szerzője lett, kritikái jelentek meg az Új Időkben is.

„Ha ez így megy tovább, valami retteneteset csinálok… Operettet fogok írni!“

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

„Ha ez így megy tovább, valami retteneteset csinálok… Operettet fogok írni!“

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

„Ha ez így megy tovább, valami retteneteset csinálok… Operettet fogok írni!“

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

„Ha ez így megy tovább, valami retteneteset csinálok… Operettet fogok írni!“

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Első nagy sikere a Tatárjárás volt, melyet 1908-ban mutattak be a Vígszínházban,  nemsokára Bécsben és Prágában is előadták. Hamarosan Bécsbe költözött, ekkor 25 éves volt.

A pesti bemutatók sorrendje: Az Obsitos (1910), A Cigányprímás (1914), A Kis Király (1914), Zsuzsi Kisasszony (1915), A Csárdáskirálynő (1916), A Farsang Tündére (1919), A Hollandi Menyecske (1921), A Bajadér (1922), Marica Grófnő (1924), A Cirkuszhercegnő (1926), A Csikágói Hercegnő (1928)
Ekkor ismerkedett meg az orosz-lengyel származású táncosnővel, Vera Maria Makinszkával.

1929-ben összeházasodtak, házasságukból két leány: Elisabeth (1931) és Yvonne (1936), és egy fiú, Charles (1929) született.

A zeneszerző első saját zongorája, amit 16 évesen vásárolt, árát latin és görög nyelv oktatásával gyűjtötte össze.

Újabb operettet csak A csikágói hercegnő után hat évre írt, Ördöglovas, (1934) A Montmartre-i Ibolya (1935), és a Josephine Császárnő (1937). Valamennyi operettje közül A csárdáskirálynő vitte el a pálmát.

A második világháború kitörése miatt el kellett hagynia Bécset. A család először Párizsba költözött, majd Amerikába.

1942-ben elvált feleségétől, aki elhagyta a zeneszerzőt egy fiatal német író kedvéért. Még ebben az évben összeházasodtak, azonban a fiatalember nem sokkal később életét vesztette egy repülőgép balesetben. Ezután Kálmán Imre visszafogadta Verát, 1943-ban újra házasságot kötöttek.

Csak a háború után tért vissza a család Európába, Párizsban telepedtek le. Utolsó operettjének, az Arizona Lady-nek premierjét már nem érte meg, a művet fia, Charles fejezte be. A francia fővárosban halt meg, 1953-ban. Kívánsága szerint Bécsben temették el.

 Kálmán Imre Kulturális Központ Siófok Fő terén

Jaj cica…, Ma Önről álmodtam megint…, Szép város Kolozsvár…, Jöjjön velem nagysád shimmyt járni… szerzője meddig lesz még a köztudatban, vajon a következő generáció is hallgatni és nézni fogja az operettjeit?- ezen morfondíroztunk a párommal.....

"Bejártam a világot, mindenhol ünnepeltek, körbevettek, méltattak, de erre vágytam igazán: Siófok az én városom, és a Balaton az én igazi hazám."
Kálmán Imre

Belvárosi ősz

Pár napja még napsütésben

Őszi park

Egy kis kitérő a balatoni beszámoló közben....itthon Debrecenben :))
Bánatos voltam, mikor láttam, hogy a térdig érő pompás begóniákat kiásták. Kíváncsian vártam mi készül, és íme, krizantém és árvácska formáció. Ez is szép lett!

Remélem látunk majd drónfotókat is róla! Alighogy ezt leírtam, bele is botlottam....
https://haon.hu/galeria/dronfotok-a-debreceni-uj-varoshaza-parkjarol/1

Most olyan részeket is felástak a Tanítóképző előtt, ahol eddig nem volt virág, vajon mi lesz, lehet bicikliút vagy virágos sáv? Az utóbbiban reménykedem.....

Kölcseyhez is virágszőnyeg között mehetünk. A múltkor láttam, hogy turisták beültek az ölébe, rémes! Félreértés ne essék, tetszenek az utcai szobrok, melyek úgy vannak megalkotva, hogy mellé lehet ülni, mint Szabó Magda vagy Ady Endre szobra is itt Debrecenben, de ez a szobor szerintem nem az a kategória.....

Színkavalkád, valószínű női kertészmérnökünk van! :))

Hm.......ide vajon mi kerül?

Ma már erről is olvastam a Méltóság Mezeje Program alkalmából ültettek az Emlékkertbe virágot.

Méltóság Mezeje Program, a gyermeki lelkeket szólítja meg. A program célja, hogy felhívja a figyelmet a szeretet, a felelősség, a család, a gondoskodás, az elmúlás, az igazság-őszinteség, a barátság, az együttlét örömének fontosságára.

Szobor arzenál....

Varga Imre  a köztéri szobrászat egyik legismertebb alakja, Siófokon született. Már többször írtam róla én is. Itt aztán gyönyörködhetünk az alkotásaiban.....
A Kossuth- és Herder-díjas szobrászművész több száz alkotását tekinthetjük meg szerte Magyarországon, sőt, még Párizsban is. Siófok különböző pontjain számos eredeti szobrát és másolatot találunk, mivel a város önkormányzata az 1990-es évek első felében elhatározta, hogy a város köztereit egyfajta Varga-gyűjteménnyé alakítja.
Siófokon a Víztorony lábánál gróf Széchenyi István szobra, amelyet egy kör alakú szökőkútban helyeztek el 2012-ben. A bronz és krómacél szobor a grófot a Balaton első gőzhajóján, a Kisfaludyn állva ábrázolja, hiszen Széchenyi István a Balatoni Gőzhajózási Társaság alapítója és örökös elnöke.

Az Óbudai Várakozók szoborcsoportról készített eredeti másolat, amely négy, esernyőt tartó, életnagyságú nőalakot ábrázol. A szobrokat Siófokon csak az Esernyősök néven említik.

A Kossuth-díjas avantgárd festőművész, Czóbel Béla életnagyságú, székben ülő bronzszobra, amely egy eredeti Varga Imre-mű másodpéldánya. Az első alkotást Szentendrén, Czóbel Béla egykori műtermének helyén avatták fel 1977-ben.

II. Rákóczi Ferenc 1705-ben pecsétet adományozott Siófoknak, ennek 300. évfordulóján, 2005-ben került a Fő térre krómacél és bronz ülőszobra. Előtte 1998-tól a Dél-balatoni Kulturális Központ belső udvarán állt.

A téren láthatjuk még Charles Baudelaire francia költő Une Charogne (Egy dög) című költeményére utaló szobrot, a La Charogne-t. (2003) Ez a bronz és krómacél alkotás Varga Imre 1989-ben Mezőberényben felállított művének eredeti másolata.

Meg kell mondjam, ezt a szobrot ott, akkor nem tudtam értelmezni. Néztem jobbról, balról, nem értettem. Majd megnéztem mi is a címe, hát kell hozzá egy kis verselemzés....

Charles Baudelaire: Egy dög

Meséld el, lelkem, a szép nyárhajnali látványt,
melybe ma szemünk ütközött:
Az ösvényforduló kavicsos homokágyán
váratlan egy iszonyú dög
nyitotta, lábit cédán magasba lökve,
míg izzadt méreg járta át,
elénk, gúnyosan és semmivel sem törődve,
kipárolgással telt hasát.
A nap sugarai tán azért tündököltek
úgy e sülő szemét fölött,
hogy atomjaiban adják vissza a Földnek
azt, amit az egybekötött.
S e gőgös vázra mint nyiladozó virágra
nézett alá az ég szeme;
a bűz ereje az egész rétet bejárta,
azt hitted, elájulsz bele.
A mocskos has körül legyek dongtak, s belőle
folyadékként és vastagon,
fekete légiók, pondrók jöttek, s nyüzsögve
másztak az élő rongyokon.
S mindez áradt, apadt, mint a hullám, s repesve
s gyöngyözve néha felszökellt;
a test bizonytalan dagadva-lélegezve
sokszorozott életre kelt.
S e világ muzsikált, halkan zizegve, lágyan,
mint futó szél a tó vizén,
nagy mint a mag, melyet a gabonaszitában
ütemre forgat a legény.
A széteső alak már-már nem volt, csak álom,
kusza vonalak tömege,
vázlat, melyet csak úgy fejez be majd a vásznon
a művész emlékezete.
Egy elijedt kutya a szirt mögé lapulva
nézett bennünket dühösen,
sóváran lesve a percet, amikor ujra
lakmározhat a tetemen.
- És hiába, ilyen mocsok leszel, te drága,
ilyen ragály és borzalom,
szemeim csillaga, életem napvilága,
te, lázam, üdvöm, angyalom!
Igen! ilyen leszel, te, nők között királynő,
az utolsó szentség után,
csontod penész eszi, húsodból vadvirág nő
s kövér gyom burjánzik buján.
De mondd meg, édes, a féregnek, hogy e börtön
vad csókjaival megehet,
én őrzöm, isteni szép lényegükben őrzöm
elrothadt szerelmeimet!    

(Szabó Lőrinc fordítása)

Egy ismerős, a debreceni Hatvani István professzornak emléket állító Professzor című szobor eredeti másolata. (1977) Az alkotás érdekessége, hogy összesen három példány készült belőle, az egyik Debrecenben, a másik Siófokon, a harmadik a belgiumi Antwerpen szabadtéri múzeumában, a Middelheim Museumban van

A Mementó a II. Magyar hadseregért címet viselő háromalakos szoborcsoport fej nélküli, féllábú, félkarú katonáinak mellkasán jól látható kitüntetések virítanak.

Az 1988-ban készült a Vénusz születése. Az alkotás a vizet, a napot és a szelet együttesen jeleníti meg. A Napot a mű tetején álló, eredetileg arany színű nőalak és a nagyjából vízszintesen elhelyezkedő, bronz-fekete árnyékalak ábrázolja, a köztük hullámzó fémvitorla a szelet szimbolizálja, míg a víz a szökőkútban csobogó folyadék képében jelenik meg.

Bartók Béla-szobor, egy négyrészes Bartók-sorozat egyik tagja, amit Varga Imre készített. Egy a budapesti Bartók Béla Emlékház kertjében, egy Makón, egy pedig Párizsban, a zeneszerzőről elnevezett parkban található. Érdekesség, hogy Brüsszelben is van egy Varga Imre-féle Bartók-szobor, ám ez megjelenésében eltér az előbb említett sorozattól, amelynek tagjai szinte teljesen egyformák.

Ki gondolta volna, hogy egy Balaton-parti városban ennyi csodálatos szobor van, meglepett, és a lista nem teljes.......