„Ora et labora!”

Pécsről hazafelé, útba ejtettünk egy várat Pécsváradon. az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostromra fennállása alatt nem is került sor.

Egy erődített hajdani szerzetesi monostor, melyet Szent István király alapított 998-ban, Koppány legyőzése után. Az itt álló kőépületet, amely Géza fejedelmi udvarháza volt, István Asztriknak adta, hogy bencés szerzetesek számára létesítsen otthont.

A pécsváradi monostor a második bencés rendház volt Magyarországon. Az elsőt, a pannonhalmit, még Géza fejedelem alapította 996-ban. 

A bencés rend dolgozó rend - ezt elárulja közismert jelmondatuk: „Ora et labora”, vagyis „Imádkozz és dolgozz” A monostor életének a török hódítás vetett véget.

Mária Terézia úgy döntött, hogy az egykori apátsági birtok bevételéből Közalapítványi Uradalmat létrehozva célvagyon legyen: a Budai Tudományos Egyetem fenntartása lett a feladata. 

Borsos Miklós - Szent István király szobra (1969) 

Ma szálloda, étterem, múzeum, rendezvény központ, kiállítás  is van benne.  Egy debreceni születésű szobrászművész Kígyós Sándor (1943-1984) kiállítása többek között, aki tősgyökeres szoboszlói családból származott. Édesapja Kígyós Sándor tanító.

 Rigó István - Asztrik apát (2000)

Szülinapodra!

Szülinapodra kívánom neked,
szerencse kísérje végig életed!
Szerencse mellé még egyebet,
sok-sok vidám, örömteli perceket,
Sorsod útja legyen mindig egyenes,
Te pedig légy boldog és sokat nevess! 

Étel, ital, ágy

Szállodánk a Corso volt, közel a belvároshoz, a Király utcán élmény volt végigsétálni mindennap, de azért a Palatinust bántuk!

 Modern környezet

Az Eozin teraszát imádtam a Király utcán, nézni a belvárosi forgatagot, gyönyörködni a színházban, hallgatni a szökőkút csobogását, finomat enni.......

 Grill terasz, ahol lábunk előtt hever a város

 Sétáló utca kapualjában

 Mert itt a füge csak így terem.....

 Belvárosi hangulat

Még egy sör kiállításra is belecsöppentem, a Martyn Múzeum egyik épületében

 Ez valami vándor kiállítás, de egész jópofa :))

Pécs, ami kimaradt

Horvay János - Zsolnay Vilmos szobor (1907)

A talapzat Schulek Frigyes terve alapján, Zsolnay-kerámiából készült.

Az öt férfi alakja öt különböző mesterséget és a Zsolnay-gyár sokoldalúságát szimbolizálja: szobrászat, építészet, festészet, vegyészet és fazekasság, Apáti Abt Sándor alkotása

Meglepett, hogy mennyi szép monumentális épület van Pécsen, mint a Postapalota (1902-1904) Balázs Ernő terve. Az épületen lévő mázas címer, a domborművek és a tetőcserép mind a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült..

 Az ötvenes években a gyönyörű angyalos címert bádoggal takarták le.

 Kossuth tér, Okmányiroda és Irgalmasrendi Kórház (1891)

 Iskolák épületei

 Aranyos-kút 

A díszkút már az 1324 évi oklevélben is említésre kerül, mai változatát 1942-ben állították fel. A kút kőmedencéjét Nedvits Andor tervezte. A kútkáva szélén Keresztelő Szent János szobra áll.Felirata János evangéliumát hirdeti: “Aki szomjas, jöjjön hozzám és igyék.”

Tüke-kút

A Tüke díszkutat 1998-ban állították fel, Zsolnay Vilmos születésének százhetvenedik, és a Zsolnay Porcelángyár alapításának 145. évfordulója alkalmából. A Tüke díszkút tervezője és kivitelezője Fürtös György keramikus iparművész. Az alkotás a pécsi Zsolnay-gyárban készült, anyaga pirogránit, eozinmázas betétekkel.

A tüke szóval itt találkoztam először, jelentése: tősgyökeres pécsi, pécsi őslakó. A szó maga, a szőlőtőkéből ered. Pécsett máig használatos kifejezés: tükének eredetileg a legalább három nemzedékre visszamenőleg Pécsett lakó, a Mecsek oldalában szőlővel és présházzal rendelkező polgárokat nevezték. A tüke ellentéte a gyüttment, mely eredetileg pejoratív jelzővel a más vidékről betelepült nem őslakos embereket illették, de ezt a kifejezést napjainkban már nem használják, ha mégis, akkor inkább humoros értelmében.:))

Volt Cseh Palota. (1909) Jelenleg a POTE Egészségtudományi Kar Dékáni Hivatal főbejárata.

Az erkélyt tartó  két atlasz-figura a Cseh család címerével megállásra késztetett. A pirogránit alkotásokat és a címert a Zsolnay gyárban készítették.

Cseh Ervin, a bérpalota építtetője, az egykori horvát miniszter már nem volt fiatal, amikor ide építkezett. A korosodó ember bölcsessége jelenik meg abban, hogy a két kőszobor az élet két fázisát, a fiatal és az időskort ábrázolja

Varga Imre-  Kodály Zoltán  (1976)

 Örök szerelem.....??? 

Nekem Pécs az lett!!

A végén várt a Nyolc Boldogság

Pécs főterén mindig megakadt a szemem egy távoli kis kápolnán, azt hittem a Havihegyi kápolna, majd mikor eljutottunk oda vettem észre, hogy én egy fekete kupolásat láttam eddig. Kiderült ez a Kálvária kápolna. Persze, hogy felmásztunk ide is a legnagyobb hőségben, a múzeumi napom után csatlakozott hozzám a férjem. Szó szerint elindultunk torony iránt.

Útközben megcsodáltuk a Bacchanália szobrot, Rétfalvi Sándor alkotását (2003) A csoport fő alakját Bacchust, aki bor és vidámság istene a római mitológiában, hét bacchánsnő vesz körül, ezzel is tükrözve, hogy Pécs a szőlő és a bor városa.

Ezt követően várt ránk egy hosszú lépcsősor, amin felkaptattunk. Nagy csalódás, a kapu zárva volt, még szerencse, hogy észrevettük, hogy a jobb oldalán vezetett fel egy lépcső, mint kiderült egy kilátóteraszhoz. Nem értettük, miért a falon kívül, és nem a kálvárián keresztül?!

Így csak oldalról leskelődve tudtuk megnézni  a Krisztus szenvedését ábrázoló stációikat. A domb és a barokk kapu még 1701-ben készült.

1814-ben épült fel az egytornyos kápolna, amely hazánk egyik legkorábban épült klasszicista stílusú körtemploma. A Kálvária kápolnát egy pécsi takács, Ábel József építtette, akit itt temettek el a Kálvária dombon.

1800-as években tizenkettőre bővült a stációk száma, és létrejött a Szentsír-barlang a halott Krisztus szobrával. A 19. század vége felé még kettővel gyarapodott a stációk száma, és a homokkő domborműveket  időtálló öntöttvas domborművekre cserélték. A II. világháborúban a Kálvária súlyosan megrongálódott. 1994-re a Kálvária-dombot teljes egészében felújították. A stációk feketefenyők és mandulafák között állnak

A pécsi Kálváriának egyedülálló érdekessége, hogy itt a stációk sorrendje eltér a megszokott rendtől. Vagyis nem alulról felfelé, átlósan követik egymást, hanem a domb nyugat felőli részétől haladnak felfelé a kápolnáig, majd onnan keletre lefelé.

A dombtetőn a kilátó terasz a „Nyolc Boldogság terasza” Egyes boldog-mondásokat növények szimbolizálnak. Az ábrázolás eredete St-Omeri Lambert 1120 körül írott, "A virágok könyve" c. munkája. A nyolc boldogságot nyolc fa jeleníti meg: a cédrus, a ciprus, a pálmafa, a rózsa, az olajfa, a platán, a terebint és a szőlő. https://www.imrikzsofia.hu/a-nyolc-boldogsag-fai

A feliratok Pécs látnivalói felé mutatnak, Széchenyi tér (Gázi Kászim pasa Dzsámija), a Cella Septichora Látogatóközpont, Havi hegyi kápolna, a TV torony, a Kodályközpont, a Jakabhegy és a Pécsi Nemzeti Színház felé. (A nyolcadik látnivaló maga a terasz.)

Jézus boldog mondásai

1. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa."

 (Mt 5,1-10).