Siklós felé útba ejtettük Máriagyűdön található egyik legrégebbi kegyhelyünket, mely a Tenkes hegy lábánál fekszik. Több jelentős zarándok-útvonal csomópontja vagy végpontja.
A közeli forrás állítólag már a rómaiak idejében kedvelt pihenőhely volt, majd az Árpád-korban, az itt elhelyezett Mária-szobornak, a különböző jelenéseknek és csodáknak köszönhetően egyre többen zarándokoltak a Tenkes aljára. 1148-ban II. Géza király, a közeledő bizánci sereg
miatt, itt ajánlotta koronáját és trónját Mária oltalmába, és
megfogadta, hogy egy kőtemplomot emeltet. Az egykori falak egy részét a
mai templom is őrzi. Az épület sok viszontagságon ment keresztül, a török hódoltság idején
mecset volt, majd a görögkeleti rácok, később a reformátusok használták
A siklósi ferences rendházfőnök 1698-ban kegyszobrot hozott Kaproncáról,
melyet a Rákóczi-szabadságharc idején el kellett menekíteni Gyűdről. A támadók el akarták pusztítani a
szobrot, azonban ez több egymást követő csodának köszönhetően nem
sikerült. A kegyszobrot először a Siklósi-várban helyezték biztonságba,
de miután a várat bevették a rác csapatok, a jószágkormányzó Eszékre
szállította. Ez a szobor mindmáig az eszéki ferences templomban látható. 1713-ban a pécsi megyéspüspök adományozott új szobrot a kegyhelynek, amely ma a főoltáron áll, 1784-ben ezüstből ötvözött palástot kapott
A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, gróf Batthyány Kázmér horvát bán adományából.
Napóra, mely eredetileg 1742-ben készülhetett
1846-ban Scitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket és távozniuk kellett a ferenceseknek.
1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújítások történtek. Ekkor készültek a
templom belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi
Domokos művei. 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.
Legnagyobb ünnepét július 2-án, Sarlós Boldogasszonykor tartják
, amikor a
római katolikus egyház arról emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta rokonát, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért:
„Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” Július 2. az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a
Sarlós Boldogasszony nevet viseli. A
Boldogasszony megnevezést Szent Gellért
püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát. Az aratás patrónája
Szűz Mária. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon
nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján, július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét.
Szépséges szobrok
Szűz Mária szobra, melyet a Mohács-szigeti hívek állíttattak hálából, mert a Szűzanya megvédte őket a Duna áradásától.
Szabadtéri oltár a nagybúcsúk színtere
1751-ben épült kálvária
A kálvária Zsolnay-kerámia stációkép-sorozatát 1949-ben szentelték fel.
A Máriagyűdi kegytemplom mellett található barokk ferences rendház
1739-ben épült a hívek adományaiból és a Batthyány-család támogatásával.
A rendházat a Pécsi Egyházmegye 2003-ban felújította és átalakította
zarándok fogadóközponttá.
