Fennsíkon

Tettye a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, három oldalról a Mecsek határolta fennsík, a város festői tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal.

A belvárostól északkeletre fekszik, 200-300 méter tengerszint feletti magasságon. Jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Ezt a területet "Malomszeg"-nek nevezték, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, elsősorban az itt fakadó Tettye-patak bővizű forrásának köszönhetően

1505-1521 között Pécs jelentős reneszánsz püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a hegyoldalban, Pécs eleste után azonban a török dervisrend kapott helyet a reneszánsz villában. A magyarul kolostort jelentő 'tekke' török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés.

A 17. század végén Boszniából katolikus bosnyákok érkeztek erre a városrészre. Hosszú évtizedeken keresztül volt a város legelhanyagoltabb területe. A rendszerváltást követően lassú rehabilitáció indult meg. A 4,5 hektáros park ma már teljes egészében zöld övezet és a kikapcsolódást szolgálja. A 19-20. század fordulóján egyre több nyaraló épült a településrészen.

Sétáltunk egy kis arborétumban is, melynek Pintér-kert a neve. Kellemes volt az árnyas kertben a nagy melegben, szép növények és itt-ott előbukkanó szobrocskák között. bolyongani.

Pintér János banktisztviselő a terület kedvező klímáját kihasználva elsősorban örökzöldeket telepített ide, de találhatók a Mecsekben őshonos növények is szép számmal. 

Hegyek és erdők bőlcsőjében

Magyarország legmagasabb épülete, a pécsi Tv-torony és Kilátó. A 197 méter magas  épület a Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll. (Olvastam más sorrendről is, viták vannak ez ügyben, épület, építmény, tv torony stb...)

Az 1973-ban épült adótorony helyén az 1960-as évekig az 1908-ban épült Kiss József-kilátó állt. Kiss József természetbarát a Mecsek Egyesület főtitkára volt, és számos könyve jelent meg a Mecsekről.

75 m magasan egy körkilátó van, ahonnan pompás látvány tárul a szemünk elé.

 Hegyek és erdők bölcsőjében

 Ismerős utcák, terek, épületek

Magányos festő

Csontváry Múzeum 1973-ban nyílt meg Pécsett, egy neoreneszánsz épületben. Ez Csontváry legnagyobb gyűjteménye

A Felvidéken született Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) későn érő típusnak volt mondható, egészen 41 éves koráig élte a patikusok hétköznapi életét Iglóban, akkor utazott csak Münchenbe festészetet tanulni. Előtte pár évvel, egy római útja során egy belső sugallatot követve határozta el, hogy ő lesz a világ egyik legnagyobb festője. Stílusa teljesen egyéni, konkrét irányzatokhoz nem is igazán lehet besorolni. Legismertebb művei különböző utazásai során szerzett ihletei alapján készültek.

Szobra, a múzeummal szemben áll, másolata a budapesti Kerepesi temetőben, 1953-ban elhelyezett szimbolikus sírján álló szobornak. Valójában a zseniális festő hamvai az Óbudai temető egy tömegsírjában lettek elhelyezve, mert nem volt senki a halála után, aki a sír bérleti díját fizette volna, több évtizednek kellett eltelnie, hogy a hozzá méltó emlékhelyet megkapja. Kerényi Jenő a festő alakját Csontváry önarcképe alapján formázta meg

Jó másfél évtizedre tehető munkássága során sem kapta meg az elismertséget Magyarországon, élete utolsó éveiben elborult elmével élt. Végül 1919-ben elszegényedve halt meg. Életműve nagy valószínűséggel a feledés homályába vész, ha nem talál rá Gerlóczy Gedeon fiatal építész a 30-as években. Az utókor igazán csak a 70-es évektől ismeri el a művészt, mára Magyarország legnépszerűbb festőművésze

Zrinyi kirohanása

Vihar a Hortobágyon

 Római híd Mosztarban

Nagy Tarpatak a Tátrában

 Baalbek

 Mária kútja Názáretben

 Marokkói tanító

 Magányos cédrus

 Nagy László - Seb a cédruson

 A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben

Ember-tér-idő

Schaár Erzsébet utca Pécs, Káptalan utca 5.

Schaár Erzsébet (1908-1975) a Képzőművészeti Főiskolára járt. Mestere Kisfaludi Stróbl Zsigmond volt. A hatvanas évekig portrészobrászként alkotott. Később térbe ékelődő – némileg Giacometti szobraihoz hasonló – figurákat készített. Számos köztéri szobra áll Budapesten és másutt. Hagyatékának jó része a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban van.

A szobrásznő utolsó, nagy alkotása az "Utca", 1991-ben helyezték el itt. 

Schaár Erzsébet művészetének eme összegzése tér és ember kapcsolatának, tér és idő korrelációjának szuggesztív megjelenítése, mely egyebek között neves magyar művészek portréit (Szabó Lőrinc, Patkós Irma, Psota Irén), illetve környezeti alkotásokat (Kirakat, Tükörszoba) foglal magába, végleges változatában gipszből formázva. 

A székesfehérvári Csók István Múzeumban 1974-ben mutatták be a 24 méteres „Utcát”. Az életnagyságú alakokból és építményekből álló, monumentális együttes hungarocellből volt megformálva, továbbá textilből, kócból, növényekből, tükörüvegből.

Később bemutatták Luzernben, részleteit a Velencei Biennálén, majd Stockholmban, végül Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. 

"A szobor-utca kompozícióban az életnagyságú szoboralakok ugyanúgy viselkednek, mint a valóságban: kinéznek az ablakon, állnak a falaknál, de mozdulatlanul, időtlenül léteznek ebben a térben. A szemlélő azt érezheti, hogy nagyon régen, már a múltban is ott voltak, és a jövőben is ott lesznek. Ők a múló időben állandósult lények, az ember-tér-idő egymásra utalt, kikerülhetetlen összetartozásának művészi megjelenítői."

Különlegesnek találtam......

Sopianae

A Martyn-ház földszintjén Baranya római kori leleteit néztem meg, csodálatra méltó kb. 1800 éves leletek ámulattal töltöttek el

Sopianae-ről, mint városról csak a Kr.u. 2. századtól beszélhetünk, az első tartományi központ Acquincum volt, a mai Óbuda. Sopianae hamar kereskedelmi központtá vált az úthálózat révén, ez pedig két nagy családot, a Caeserniusokat és a Marciusokat is idecsábította, akik egyesítve erejüket elindították a római kori Pécset a fejlődés útján.

A negyedik század volt Sopianae igazi fénykora. Ezt világosan látni lehet a temető nagyságából, a rengeteg sírból. A számos ókeresztény emlékből következik, hogy jelentős keresztény népesség élhetett a városban.

Az ötödik század közepén hirtelen teljesen elnéptelenedett a város, amire nagyon nehéz magyarázatot találni, annak ellenére is, hogy ekkorra több római tartományt feladtak a hunoknak. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy a Cella Septichorában már nem találtak sírokat, csupán a kamra épült meg.

Kozármislenyben feltárt, 2. századi, mérethű halottas kocsi, az eredeti leletekkel beépítve

A bronz Marcus Aurelius-portré, katonai táborokban megnyilvánuló császárkultusszal kapcsolatosan kerülhetett egy Rómától távoli provincia területére, Pannoniába.  A római katonai táborok egyik legfontosabb épülete a táborszentély volt, ahol a csapatjelvényeket és az uralkodó, a császár képmását őrizték. (1974 évi földmunkáknál bukkantak rá)

Marcus Aurelius bronzfeje, Dunaszekcsőről (Lugio)

Fetter Antal makettjei, melyek pontos képet adnak arról, hogyan néztek ki a pannóniai sírok és kísérő építményeik

A korsó és a pohár a halotti lakoma jelképei, melynek akkoriban nagy jelentősége volt. Ha belegondolok, hogy ezek az üvegek a római korból maradtak ránk......!

A Krisztust jelképező szimbólum a görög X (khi) és P (rho) betűk, melyek Krisztus görög nevének, a ΧΡ-nek (Khrisztosz) az első két betűje; ezért nevezzük Krisztus monogramnak vagy krisztogramnak, mely a kereszténység első szimbóluma. (Az ókeresztény sírkamráknál már említettem)

A pécsi darabon ezenkívül megfigyelhetjük a görög alpha és ómega betűket is, melyek a görög ábécé első és utolsó betűi. Ezek János Jelenések könyvére utalnak, ahol három helyen is előfordulnak;
“ Én vagyok az alfa és az ómega” – mondja az Úr, “ az Isten, aki van, aki volt és aki eljő, a Mindenható.”
“ Én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég…” 
“ Én vagyok az alfa és az ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.”
A sopianaei krisztogram nagy valószínűséggel egy örökmécses függesztő láncát díszíthette....