Zsolnay Mauzóleum (Pécs)
A gyáralapító Zsolnay Vilmos 1900-ban történt elhunyta
után fia, Miklós emeltette a gyárral közvetlenül határos magaslaton, ahol egykor a városi vesztőhely állt.
A pici dombocska a gyáralapító egyik kedves helye volt, ahol szívesen időzött és szemlélte a lent elterülő gyárat. Zsolnay Vilmos veje, Sikorski Tádé építész tervei alapján 1901-ben kezdtek neki az építkezésnek. A pécsi Panthenon felépítésében a gyár valamennyi munkása részt vett, a legapróbb részletekig mindent ők maguk készítettek.
Zsolnay Vilmos érckoporsóját 1913-ban helyezték örök nyugalomra a
családi kriptában, őt követte 1919-ben felesége, Bell Terézia is. Rajtuk
kívül ma már csak fiuk, Miklós nyugszik itt, az 1940-es években vandál módon felforgaták és megrongálták a mauzóleumot. A többi családtag földi
maradványait, urnáit megrongálódott
állapotban 1986-ban a pécsi dísztemetőben helyezték örök nyugalomra.
Kaputól az oltárig 131 méter hosszú út vezet, amelynek mentén pontosan 42 fekvő oroszlán őrködik. Felidézik az ősi Egyiptomot, az ősi lelkeknek ugyanis 42 kérdésre
kellett felelniük bűneikkel kapcsolatban, ha át akartak jutni a
túlvilágba. Eredeti formájában ma már csupán két oroszlán maradt fenn,
a többi másolat.
A mauzóleum homlokzatát zománcozatlan pirogránit lapok burkolják. A kereszténység és szabadkőművesség titkai rejtőznek az épület
domborművei és fényjátékai mögött. A mauzóleum alaprajza és kialakítása
is különleges, felülnézetben
ugyanis egy kelyhet ábrázol, ami egyesek szerint utalhat a Szent Grálra is. (Jézus kelyhe, melyből az utolsó vacsorán ivott) A fejjel lefelé fordított fáklyák a
bejáratnál jelzik, hogy az örök élet lángja soha nem hunyhat ki.
A neoromán épület egy sírkápolnát és alatta egy sírkamrát foglal magában díszes eozin szarkofággal, 32 koporsófülkével. A kápolnában eozin oltárt és örökmécsest helyeztek el, a falakat színes csempékkel díszítették. A belső teljes plasztikai díszítése Apáti Abt Sándor, a gyár vezető szobrászának műve.
A kápolna közepén kékes folyatott mázas, román oszlopos mellvédű nyíláson át a sírboltba lehet letekinteni, amelynek közepén, a templom
középpontjában, lépcsős pódiumon Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll,
minden oldalán figurális jelenettel díszítve.
A mauzóleum belső kupoláján a kék ég, kerubok és aranyló csillagok vigyázzák a halottak álmát
A huszonnégy eozin betétet tartalmazó tölgyfaajtón a tizenkét apostol, az utolsó apostol arcában, Sikorski Tádé, a tervező vonásai fedezhető fel.
A kápolna- és sírbelső falait szőnyegszerű csempék díszítik, a munkások az egyik csempét szándékosan fordítva helyezték el, ezzel is kifejezve, hogy tökéletes munkát csak Isten végezhet.
Az építészeti elrendezés Napóleon párizsi sírjáéval azonos, a fentről
lenézők fejet hajtanak az elhunyt előtt, míg a kriptában állók
felnéznek a pár lépcsővel megemelt szarkofágra, önkéntelenül is megadva a tiszteletet az itt nyugvóknak.
A téli napforduló, december 21-e, a Zsolnay-mauzóleum misztikus dátuma, hiszen az ekkor beáramló napfény képes feltárni a rejtett titkokat. Az épület kialakítása és tájolása, a nap járásához igazodik, amikor a napfény zeniten áll, beesési szöge 17 fok, akkor a fény feltárja az eozin titkát.
Az elmélet szerint ez a fény ugyanis az oltártól 131 méterre álló
kaputól elvezet bennünket a szarkofág déli oldaláig, ahol szerencsés
esetben és a fények együttállásának köszönhetően felváltva láthatunk egy
angyal és egy Jézus alakot. Ez a fény csak és kizárólag ezen az egy napon fedi fel az igazi titkot,
rossz időjárás esetén azonban az év többi napjához hasonlóan elrejti
valódi arcát.
