2019. augusztus 11., vasárnap

Tökéletes bőrkesztyű

A Zsolnay-negyed Pirogránit udvarában van a Pécsi Kesztyűmanufaktúra kiállítása és látványműhelye. 
Az 1861 Kesztyűtörténeti Kiállításán megismerkedhetünk a kesztyűkészítés kezdeteivel, a Hamerli és a Hunor Kesztyűgyárak történetével.
  Hamerli János 1861-ben alapította kesztyű és sérvkötő műhelyét Pécsen
Egy érdekes cikk az iparos családról:
https://www.pecsma.hu/abszolut-pecs/egy-iparosdinasztia-amelyik-a-nagyok-koze-emelte-pecset/
 Harrods reklám
A látvány manufaktúrában nem lehetett fotózni. 
Folyt. köv......

2019. augusztus 10., szombat

Gyárudvar

Pirogránit udvar, Zsolnay-negyed
Zsolnay nevéhez kötődik: a Zsolnay-porcelán, az eosin, és a pirogránit. 1885-ben az épületkerámia minőségének javítására tett kísérletek eredményeként jött létre, kifejezetten azért, hogy a költséges kőfaragványokat kiváltsa a historizáló épületek homlokzatán. Magas hőfokon égetett építészeti kerámia, amelynek szemcsés, homokkőre emlékeztető a szerkezete. Mázatlanul vagy különféle mázakkal jól alkalmazható kül- és belterekben egyaránt.
Cifra kémény
A kályhagyár kemencéinek gyűjtőkéménye volt, amelyekkel ún. rókatorok-csatornákon keresztül volt összekötve. Nevét kerámia díszeiről kapta. Szabadon álló pozíciója a körülötte lévő épületek elbontásával állt elő, így tudott igazán az udvar meghatározó elemévé válni.
Neves építészek (Lechner Ödön, Komor Marcell) látták meg a nagy lehetőséget a fagyálló Zsolnay pirogránit épületkerámia alkalmazásában, a Zsolnay gyárral szorosan együttműködve határozták meg a 19. század végi magyar szecessziós építészet színes világát. A budapesti Iparművészeti Múzeum, a Mátyás templom és a Földtani Intézetet, elsőrendű példái ennek az irányzatnak.
A "piro" előtag a magas hőmérsékleten való égetésre, a "gránit" a szilárdságra, tartósságra utal. A porózus szerkezetű anyag sav és fagyálló, ezért sem a nedvesség, sem a hideg, sem a szennyezett levegő nem támadja meg.
A Pirogánit udvar jelenleg alkalmi rendezvénytér, különféle koncerteket is tartanak itt.
Gyár épületei, bár a tényleges munka már nem itt folyik, hanem a mellette lévő épületekben
Folyt. köv.....

2019. augusztus 9., péntek

Zsolnay Aranykora

Zsolnay-negyed
Gyugyi-gyűjtemény
A gyűjtemény az Európa Kulturális Fővárosa program alkalmából lelt otthonra Pécsen, egy kifejezetten e célra átalakított szecessziós épületben.
A Sikorski-villa őse 1853-ban épült műhelynek. Zsolnay Vilmos később itt helyezte el az első gőzgépét. Az épületet többször bővítették, majd az 1880-as évektől Zsolnay Júlia és férje, Sikorski Tádé, a híres bécsi építészmérnök otthonául is szolgált. Az alagsorban megmaradtak a műhelyek, a földszinten lakott a személyzet, az emeleten pedig a család.
Dr, Gyugyi László műgyűjtő 1933-ban Tamásiban született. Az 1956-os események után emigrált Angliába, onnan pedig az Egyesült Államokba költözött, elismert elektromérnök. Pécsnek adományozott, Zsolnay-gyűjteménye már több mint hétszáz darabot számlál. Minden évben ellátogat Pécsre és új darabokkal gazdagítja a gyűjteményt.
A kollekció darabjai a gyár 40 évét felölelő (1870-1910) historikus, millenniumi és szecessziós korszakából származnak. Jellemzői, hogy minden forma-, motívum- és technikai színvariációból csak néhány darab készült, a Zsolnay manufaktúra legkiválóbb, világ- és nemzetközi kiállításokon is szerepelt alkotásai.
Alhambra, szárnyas váza, Sikorski Tádé tervezése
A historizmus korszaka (1878–1885) alatt keletkezett tárgyakra a természet motívumai mellett a régészeti és néprajzi gyűjtőmunka  jellemzőek. Zsolnay Teréz és Júlia részfeladata volt az ornamensek gyűjtése. Tervező, Klein Ármin volt, aki egy személyben festő, szobrász, forma- és dekortervező. Munkájára jellemző témák a klasszicizáló, görög mitológiai alakok, a kora-reneszánsz öltözékű figurák, az ónémet típusú portrék, és a magyar „nép-életnek” jelenetei.
Óriás csutora, melyet Pest városa rendelt Rudolf trónörökösnek nászajándékul 1881-ben, szüreti jelenettel. Zsolnay Vilmos elkészítette eosin mázzal, az 1896-os Millenniumra is.
Millenniumi korszak. Az 1896-ban megünnepelt ezredik évfordulóra új máztechnikát fejlesztett ki Zsolnay Vilmos, melyet az évforduló tiszteletére „millenniumi technikának” nevezett el. A későbbiekben eosin néven csodált, színváltó, színjátszó mázféleségekkel jelent meg, melyeken nemesfémek és drágakövek színe csillan meg. Ehhez a periódushoz tartoznak az indiai, japán és kínai mintázatú műtárgyak is. A magyarság ázsiai eredetének kutatása motiválta e témakört. Az eosin technikája világhírűvé tette a gyárat, és hallhatatlanná Zsolnay Vilmos nevét.
 Júlia vázák, tervezője Zsolnay Júlia után
Szecessziós korszak. Vilmos halála után fia, Miklós vette át a gyárat, Ő hívta Pécsre Rippl-Rónai Józsefet, Apáti Abt Sándort, s a fiatal szecessziós gárda további tagjait.
Rózsaillat 
Apáti Abt Sándor tervezés, melyen feltűnik az eosin zöld, bronz és vörös színe egyaránt
 Vázák
 Váza forrásból ívó nő alakkal 
Tervező: Apáti Abt Sándor (1900-1901)
 Cicákkal
Dombormű virágos keretben, vásárfia (1901-1902) 
Tervezője: Kallós Ede
 Luna mellszobor, ahol a Holdat az istennő személyesíti meg
 Vázák
Valahol olvastam, hogy ez hazánk egyik legszebb kiállítása, tényleg lélegzetelállító, itt csak egy kis ízelítő!
Folyt. köv.....

2019. augusztus 8., csütörtök

Zsolnay-múlt

Zsolnay-negyed Pécs
A Család és Gyártörténeti Kiállítás abban az épületben van, melyet az előző bejegyzésekben már bemutattam kívülről, ez volt a család lakóháza.
 Az emeleti terasz fali csempéje
 Zsolnay Júlia festményei
 Reneszánsz itáliai kerámiák
 Kályhacsempék és gyönyörű pávás kerámia
 Csodás Madonna szobor
Érdekes cikk egy kandalló kapcsán Zsolnay Miklós életéről. A kandallót a Gyugyi gyűjteménynél fotóztam (következő bejegyzés)
https://mult-kor.hu/szenvedelyek-tuztereben-viharos-trtenetek-szemtanuja-volt-zsolnay-miklos-kandalloja-20161025?openImage=9920
 Váza, kár minden szóért......
 Zsolnay csempék
Modern idők! Kimentek a divatból a nippek, bár ezek roppant kecsesek, elfogadnám őket!
Annyira ismerős, mintha lett volna nekünk ilyesmi ??
Zsolnay Vilmos egy kis manufaktúrából hozta létre az ország egyik leghíresebb gyárát. A kerámiagyártás lett a szenvedélye, a technikák tökéletesítésére, a fejlesztésre áldozta egész életét. Őt követte a családja, akik apjuk példája alapján szintén a családi vállalkozásnak éltek. A család az államosításkor elvesztett mindent, a rendszerváltásig nem léphettek be a gyár területére, és a rendszerváltáskor sem kapták vissza egykori tulajdonukat.