Kertemben

Régebben készült fotóimból válogattam

Szép így egy-egy részlet kiragadva, valójában gyomlálni kellene ezerrel, füvet nyírni rendszeresen, metszeni, ápolni, szeretgetni a növényeket........nincs erőm ........

Bronz szépség

Jártamban-keltemben a Párizsi utcában bukkantam erre a csodálatos emlékműre. Koronás Hungária egy elesett meztelen katona fölé hajol.

Az egykori főposta épületének falán 1927-ben helyezték el és avatták fel a Magyar Posta I. világháborúban elesett dolgozóinak emlékére készített bronz domborművet. (Berán Lajos és Keviczky Hugó alkotása)

Az emlékmű annak a majdnem hatszáz postásnak állít kegyeletes emléket, akik a világháború során, szolgálatteljesítés közben haltak hősi halált.

Mézeskalács házikó

Az egykori zugligeti-lóvasút végállomása, ma Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont lett.

Zugliget a XII. kerület városrésze, hajdanában Mátyás király vadászterületéhez tartozott. Akkoriban ez a gyönyörű, erdős környék tele volt vaddisznókkal, így kapta ez a vidék a Disznózug (Sauwinkel) nevet. Erre emlékeztet a közeli forrás máig élő elnevezése, a Disznófő. A 19. század közepén azonban Döbrentei Gábor nem békélt meg a Sauwinkel névvel, magyar elnevezést keresett a budai hegyeknek. Elhagyta a Sauwinkel első betűjét, így lett a névből Auwinkel (magyurul Ligetzug), amely Zugliget néven vonult be a köztudatba. 

A 19. század első harmadában jelentek meg az első nyaralók, villák, vendégfogadók. A század második felétől Pest-Buda egyik legkedveltebb kirándulóhelye. A szőlők pusztulásával fokozódott a beépülés. A városrész jelentős része ma is beépítetlen kirándulóterület.

A 19. század második felének legkorszerűbb tömegközlekedési eszköze a lóvasút volt, Festetich Béla kezdeményezésére a Lánchíd budai hídfőjétől két irányba, Óbuda és a Zugliget felé indultak sínek, amiken 1896-ig lovak, utána, felsővezetékkel elektromosság húzta a kocsikat a végállomásokig. Zugligetben a domboldalra épített, tágas svájci házig. 

A Kauser József tervezte gyönyörű épület tulajdonképpen két pavilonból állt: az egyikben posta, távírda és trafik, a másikban a kocsivezetői laktanya, az állomásfőnöki lakószoba és egy iroda volt. A kettő közötti nyitott csarnok volt a tulajdonképpeni váró: az oszlopokon nyugvó díszes tető alatt 500 ember is elfért. Az épület a kor és a környék divatos nyaraló- és fürdőépület-stílusát követte, az úgy nevezett a svájci vagy alpesi stílusú tetődíszítéssel. A lóvasút, majd később a villamos az egyik oldalon lerakta utasait, megkerülte az épületet és a másik oldalon lehetett beszállni a kocsikba

1900-ban súlyos baleset történt, hatalmas tömeg tülekedett a végállomáson, hogy feljusson a már zsúfolt szerelvényre. A nagy tülekedésben az egyik utas kioldotta a villamos kézifékét, és a kocsi gurulni kezdett a lejtőn lévő végállomásról. A villamos a Virányos úti kanyar táján kisiklott, majd egy vezetéktartó oszlopnak ütközött és felborult. A balesetben négyen meghaltak.  E tragédia következménye lett az új végállomás kialakítása a Libegőnél (1903), sík terepen.

A 30-as években az épületet kétszintes társasházzá alakították. A közlekedési vállalat dolgozói kaptak benne lakást. Átalakítások, bontások, majd végleg elnéptelenedett, a 90-es évek végétől lakatlanul állt az épületegyüttes. Többszöri kísérlet után, 2016 végén indult el a felújítás. Az idén Építőipari Nívódíjat kapott műemlék-helyreállítás kategóriában.

Megnyílt benne az Eber Desszert. Az eber szó németül vadkant jelent. (Logója a cilinderes vadkan)

 Megkóstoltam ezt a finom Eszterházy tortát, új köntösben. Isteni finom volt.....

Új formában

Magyaros minta másként

Megálltam, hogy lefotózzam ezeket a ruhákat, az egyik kirakatban. Jópofának találtam, a matyó minták modernizált változatát. Gondoltam elküldöm a barátnőmnek, hátha a lánya hordana ilyesmit, még ragaszkodnak a gyökereikhez ott idegenben....

Egy fickó "leszólított", hogy érdekelnek-e a magyaros hímzések? Előbb nem is tudtam mire vélni, mit akarhat...... Majd elmondta, hogy neki van sok eladó, az Édesanyjáról maradt. Felhívta a Múzeumot, hogy nekik adja, mert sajnálja, hogy veszendőbe megy. Mondták, hogy most nem érnek rá, de majd visszahívják, azóta is hívják.......

Sajnos a magyaros hímzések ma már nem divatosak, nekünk is van sok Nagymamától. Mondjuk én csak a fehér madeira hímzését szerettem mindig is, csodás darabokat készített, az öreg Singer varrógépén. Neki mindenre jutott ideje háztartás, kert, hímzés. Hogy volt ennyi energiája..........

Szoboszlón

Meglátogattuk a Nagyszüleim sírját Hajdúszoboszlón. A fürdőnél sétáltunk egyet, emlékeztünk egy kicsit a régi szép nyarakra. Megcsodáltuk a virágokat, a Harangházat. Szent István parknak hívják a fürdő előtti szép területet, melyet tavaly újítottak fel.

A Harangház és festett jelfái a hajdúszoboszlói Oborzil Edit és férje Jeney Tibor iparművészek és Rácz Zoltán építész együttes alkotása (1999)

Az építmény a jelképes Kárpát-medencét jelenti, melybe csordogál a szomszédos parkban lévő három darab festett jelfa tövéből induló négy forrás. Sajnos ez most nem csordogált......A három jelfa a Turul legendát, a Csodaszarvas történetét és az Életfához fűződő mondaköröket jeleníti meg

A harangok egyedi alkotások, létrehozásánál a művészeket a XI-XII. századi kőfaragvány, ötvösmunka, ékköves berakás, palástminta, hímzés és zsinórozás ihlette. A harangház közepén összehajló betonoszlopok között a világharang.

A bejáratnál lévő Kölcsey-harangra költőnk "Hass, alkoss, gyarapíts!" idézete került. A harang koronája egy földgömb, jelképezi, hogy a felszólítás minden nemzet fiához szól.

A harangok alumíniumból készültek, köpenyébe réseket helyeznek, hangzásuk a harang nagyságától és a rések helyzetétől függ. Az Oborzil-Jeney házaspár világszabadalmat szerzett rá.

A harangok fölé az égboltozatot jelképező tetőzet borul, középen az életet adó napkoronggal

Belül egy kis tóban tíz, Szent István-harang sorakozik. Rajtuk az államalapító király latin nyelvű intelmei olvashatók. Sajnos itt sem volt víz.....
Az iparművész házaspár már elhunyt, sírjuk Hajdúszoboszlón van. (Legközelebb megkeressük!)

Paulinus püspöknek tulajdoníthatjuk a harang feltalálását. A legenda szerint, a püspököt álmában angyalok vették körül, a kezükben levő virágkelyhek, amikor megrázták őket, csilingelő hangot adtak. A keresztény kultúrkörben a harangszó jelzi a szertartások kezdetét, az idő múlását, régebben az ellenség, a tűz, az árvíz vagy más veszély jelzésére is használták. Ma is a világ minden templomában felcsendülő déli harangszó annak a nándorfehérvári diadalnak az emlékét idézi, amelyben 1456-ban Hunyadi Jánosnak sikerült megállítania az Európa elpusztítására hadra kelt török seregeket.

 A szerelem kútja (Mati Péter 1995)

Mindig nagy szeretettel jövök ide, gyerekkorom sok-sok emléke kötődik a városhoz, drága Nagyszüleim révén. Jó látni, ahogy megújul minden.......

Fák, víz, virág

Ilyen volt most a Nagyerdőn