Nora-bora

2019. április 9., kedd

Béla-kápolnája

A Mátyás templom egyik kápolnájában található III. Béla király (1172-96) és első felesége, Chatillon Anna sírja.

A fehér márványból készült "hitvesi ágy" baldachin-szerű kialakításban egy soktornyú, "királyi" várat formál. A felső félköríven aranyozott háttérrel Isten és a tizenkét apostol láthatóak. A királyi pár lábánál két kedvencük, egy-egy kutya vigyázza örök álmukat, lábuk alatt, az ágy előlapján a kettős kereszt, III. Béla címere.

A síremlék nem hétköznapi előzmények után került az egykori Koronázó Főtemplom oldalhajójába. A XIX. században derült fény arra, hogy Magyarország királyi személyiségei Szent Istvántól Szapolyai Jánosig ugyanoda, az egykori székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika altemplomába temetkeztek.

A Koronázó templom elpusztult, maradványainak feltárásakor a többszörösen kifosztott és feldúlt királysírok közül csak III. Béla és felesége Chatillon Anna földi maradványait tudták azonosítani 1848-ban. Ekkor került a királyi pár a Mátyás templom kriptájába.

Mai elhelyezésük, a díszes nyughely Ferenc József intézkedésének volt köszönhető. Ennek előzménye, hogy Ferenc József 1873-től jelentős átalakításokra adott megbízást. Schulek Frigyes vezetésével nagy mértékű újjáépítésre került sor, ami 1874-1896 között zajlott le. Ezt követően készült a síremlék és nyerte el végleges helyét.

III. Béla lezárta az évtizedes trónviszályt, 24 éves uralkodása alatt felvirágoztatta az országot, ő honosította meg a ciszterci rendet Magyarországon, erre emlékeztet a ciszterci rend ezüst koszorúja. Ő avatta szentté példaképét I. László királyt.

2019. április 8., hétfő

Szent Imre-kápolna

A Mátyás-templom Szent Imre kápolnája. Gróf Zichy család által építtetett és patronált barokk kápolnát Schulek Frigyes a XIX. század végén neogót stílusban építette újjá.

Védőszentje Szent Imre herceg (1007–1031), Szent István király gyermeke

Imre szobra az oltár közepén áll atyja, Szent István király és nevelője, Szent Gellért püspök társaságában

A kápolna ékessége a Zichy Mihály festményeivel díszített szárnyasoltár, amely akvarell-táblaképeivel a tiszta ifjúság védőszentjeként tisztelt herceg életét eleveníti meg: az első a születését, a második a Boldog Mórnak adott hét csók Szent Márton-hegyi (Pannonhalma) jelenetét, a harmadik Imre, az első magyar bencés diák tanulmányait a tudós szerzetesek között, az utolsó pedig ravatalát, amelynél szülei utolsó fiúgyermekük halálát siratják.

Az oltár fölött itt is a Magyarok Nagyasszonyának szobra áll, fején a Szent Koronával, arra utalva, hogy Imre halála után Szent István király Szűz Máriára hagyta hazánkat örökségül.

A hét csók történetét nem ismertem, itt olvastam utána: https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mor-emleknapja

2019. április 7., vasárnap

Loretói-kápolna

A Mátyás-templomban, a felújítás vége felé jártam 2013-ban.

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2013/06/nagyboldogasszony-templom.html
Most megint körbenéztem és egy kicsit elmélyedtem a részletekben.

A templom egyik legendája a Mária-szobor csodatétele, mely a Loretói-kápolnában áll.

1515-ben II. Ulászló király Mária-szobrot ajándékozott a főtemplomnak annak emlékére, hogy egy ellene elkövetett merényletben sértetlen maradt. Amikor a törökök birtokba vették és mecsetté alakították át az épületet, ezt a kegytárgyat nem pusztították el, csupán befalazták. 1686-ban, Buda visszafoglalásáért vívott csatában egy robbantás következtében ledőlt a fal, és egyszerre előbukkant a több mint száz évre száműzött szobor, a „mecsetben” imádkozó törökök nagy riadalmára. Az eset a Magyarok Nagyasszonyának csodatételeként híresült el, aki megszabadította népét a rabigától. A diadalmas Mária-szobrot hálaadó körmenetben hordozták végig Buda utcáin. Valószínű, hogy ez a szobor ami most látható nem az eredeti Mária-szobor.

A templombelsőt Székely Bertalan és Lotz Károly falfestményei díszítik, közöttük megtaláltam a fenti legenda ábrázolását is. A Loretói-kápolna oltárképeit Aggházy Gyula festette

Izgatott, hogy vajon honnan ered a Loretói-kápolna elnevezés, így olvasgattam róla.
Loretó egy kisváros Közép-Olaszország keleti részén. Maga a kegyhely egy kis, egyszerű, terméskő házikó (a Santa Casa), amely – a 14. században kelt legenda szerint – eredetileg a Szentföldön állt; ez volt a Szent Család otthona. Amikor a keresztesek kiszorultak Palesztinából, a házat angyalok fölemelték és áttelepítették először a dalmáciai Tersattóba, majd egy Recanati melletti babérligetbe, végül a jelenlegi helyére. A házikó fölé a 15-16 században emeltek bazilikát. A Santa Casát kápolnává alakították. A házikóban álló, fekete Madonna-szobrot állítólag Lukács evangélista faragta, cédrusfából. Olaszország leghíresebb búcsújáró helye.
Persze ennek a legendának is meglett a valóságalapja, mikor egy vatikáni levéltárban fellelt iratból kiderült, hogy egy bizánci származású, Angeli nevezetű (olaszul angyalokat jelent) nemes rakta hajóra és menekítette meg az épületet.

2019. április 6., szombat

Virágos Debrecen

Új kedvencem ez a fehér virágú japáncseresznye, amúgy is a fehér virág a gyengém :)

Az Új Városháza előtti tavaszi beültetés is mesés lett, itt mindig érdekes növénytársítások vannak

Van itt császárkorona, pipacs, nárcisz, tulipán, árvácska......

2019. április 5., péntek

Fotó művészet

Gyönyörű fotók láthatók most Debrecen főterén, Máté Bence alkotásai

Kicsik és nagyok csodájára járnak

Micsoda önzetlenség, hogy nyilvánosan kiállítja képeit, bárki megnézheti. Országosan több városban megtekinthető lesz ez a különleges szabadtéri tárlat.

Ezért is érthetetlen, hogy már az első este a kiszolgáló kocsi oldaláról elloptak valamiféle időjárásálló hűtőmágneseket. :((

2019. április 4., csütörtök

Japáncseresznye fasor

Budán, a Tóth Árpád sétány japán cseresznye fasorával nem volt olyan szerencsém, mint az előző bejegyzésben a vérszilva fasorral.

Titkon reménykedtem, hogy a napsütéses napok miatt virágba borultak, de nem. Nagyon csalódott voltam, hogy megint elszalasztom, pedig már oly régóta készülök megnézni, de sajnos így jött ki a lépés. Láttam sokan kanyarodtak erre.......

A jövőhéten viszont teljes pompájában lesz. Gondolhattam volna, hiszen az ELTE Füvészkertjében is az elkövetkező két hétvégén tartják a Sakura ünnepet. (Ez is bakkancslistás, ha már Japán egy álom "Cseresznyefalva", ahol több mint ötezer fa virul)