Nora-bora

2018. szeptember 6., csütörtök

Deszkatemplom

Deszkatemplom, a miskolci Tetemváron álló református templom, most jártam itt először és talán nem utoljára, mert zárva volt.

Temető veszi körül, az 1600-as években pestis járvány dúlt, így több száz holttestet magasra hantolt sírba fektettek, ettől kezdve nevezték a helyet Tetemvárnak.

A mai templom helyén már három fatemplom állt, az első 1637-ben épült, amikor az állapota nagyon leromlott, 1724-ben újat emeltek a helyére. Bató István, gazdag miskolci kereskedő, 1874-ben saját pénzén újíttatta fel, alapítványt is létrehozott a templom céljaira.

A 20. század elején már ez a templom is menthetetlenné vált, ezért lebontották, és új, monumentális, az erdélyi, szatmári népi építészetet megjelenítő templomot építettek, Szeghalmi Bálint tervei szerint melyet 1938-ban szenteltek fel. A tervező erdélyi származása és Kós Károly építésszel való kapcsolata meghatározó volt a magyaros szecesszió elemeit viselő épület tervezésekor.

1997. decemberben felgyújtották a templomot, és a mai épület, az eredeti formavilágát megtartva, közadakozásból és állami támogatásból épült újjá. Azt hiszem ekkor vált országos hírűvé. Magam is emlékszem a hírekre, hogy leégett a deszkatemplom.

A hasított lucfenyő zsindelyek Erdélyből érkeztek, a szepesváraljai római katolikus püspök mintegy egymillió forintos faanyagot ajándékozott a tető deszkázatához, a díszítéseket Erdélyből, Alsócsernátonból érkezett fafaragók készítették

A temetőben nyugszik Szabó Lőrinc édesanyja. A templom déli oldalában helyezték el Szeghalmy Bálint, építész hamvait.

2018. szeptember 3., hétfő

Hegyi levegő

Bükkszentkereszten szívtunk egy kis friss levegőt

A község kialakulását a diósgyőri koronauradalom által 1755-ben létrehozott üveghutájának köszönheti, eredeti nevét - Újhuta - is innen kapta. Mivel az üveggyártáshoz kevesen értettek, ezért cseh, szlovák, lengyel, rutén és német származású üvegfúvómestereket telepítettek be.

Felkapaszkodtunk a kilátóhoz

Nem gondoltam, hogy országunk legmagasabban fekvő települése, tengerszint feletti 600 méterével.

A bükki füves ember, Szabó Gyuri bácsi is itt gyűjtögette gyógynövényeit. A falu közepén van is egy ház, ahol árulják a teáit.

Felkerestük a Mária köveket, sőt még ücsörögtünk is rajtuk. A legenda szerint Mária, Krisztus halála után bánatában a világot járta és itt is megpihent. Gyógyító erőt tulajdonítanak a köveknek. Jó páran üldögéltek már rajtuk.

Tény, hogy csend, nyugalom és kellemes szellő járta hely. Jó volt üldögélni az árnyas erdőben, megnyugodni az elmúlt napok történései után.

Pár méterrel arrébb IV. Béla emlékmű a Lófő-tisztáson, ahol IV. Béla király és vitézei utoljára ütköztek meg a tatárokkal a Muhi csatából menekülve, mielőtt elérték a bélapátfalvi kolostort.

Bekukkantottunk a templomba is, bár csak a bezárt belső kapun keresztül

Különlegesen szép barokk berendezése a diósgyőri volt pálos kolostor templomából való.

Remélem ezzel még nem búcsúztunk el a nyártól, lesz még részünk jó melegben.... Ahogy néztük az időjárást, az ország keleti részében még kánikula van, de nyugaton már hatalmas esők voltak a napokban.

Lillafüreden már többször jártam, írtam is róla, de itt még először.

Szép kirándulás volt.

2018. szeptember 1., szombat

Esti fényben pompázva

Mátyás-templom augusztus 20-án

Régebbi bejegyzéseim róla.........

Díszes kapu

A Zsolnay tetőcserepet - pár darab épen maradt Schulek-korabeli minta alapján - újragyártotta a Zsolnay-gyár, visszaállítva a tető eredeti színét, mintáját.

Bujkáló hold és a fekete huszártorony

Sok mindent olvasgattam most a Mátyás-templom kapcsán, így legközelebb belülről is megnézem, a felújításkor voltam benne, 2013-ban utoljára. Muszáj alaposan megszemlélnem, és persze megmásznom a kétszáz lépcsőt a tornyába! :))

2018. augusztus 31., péntek

Bástyafalon

Halászbástya augusztus 20-án

Nevének kialakulására több teória van, középkorban a várfal ezt a részét a halászok céhe védte, vagy az alatta elterülő városrészről, Halászvárosról nevezték el így.