Parlamenti oroszlánok

Az Országház őrzői, a főbejárat előtti díszlépcső két oldalán Az oroszlánokat Markup Béla készítette (1902). A jobboldali az 1944-45-ös ostromban megsemmisült. Így a szobrot Somogyi József alkotta újjá, állítólag bronzanyagához az 1949-ben felszámolásra kerülő Parlamenti Múzeum kisplasztikai gyűjteményének egy részét használták fel.

2015-ben restaurálták őket. Ha arra járok megfigyelem, hogy van-e különbség a kettő között és beszámolok róla.

Cipők

Sokkoló volt megállni a cipők mellett

Cipők a Duna-parton, budapesti holokauszt-emlékmű. Szellemi alkotója Can Togay filmrendező, társalkotója Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész. (2005)

A nyilasterror idején, 1944-45-ben a folyóba lőtt embereknek állít emléket. A szobrászművész hatvan pár korhű lábbelit formált meg vasból.

Turisták tömkelege jön ide, hogy tiszteletét tegye és megnézze ezt a szoborkompozíciót. 2016-ban bekerült a világ tizenhárom legfontosabb köztéri szobra közé.

Legnagyobb lovasszobrunk

Andrássy Gyula szobrát, a Parlament melletti Kossuth téren kétszer avatták fel. Az eredeti Zala György-munkát 1906-ban maga Ferenc József adta át, ám ezt 1945-ben elbontották, és nagyrészt belőle öntötték az óriás Sztálint a mai Ötvenhatosok terén. A Sztálin-monstrumot 1956 októberében forradalmáraink eltakarították, az Andrássy-szobor visszaállítására pedig a Kossuth tér rendezésére készített Steindl Imre-program tett javaslatot évekkel ezelőtt.

A tér rekonstrukciója során az alkotást eredeti formájában és helyén állították fel. A szobor és az oldalán található két dombormű újraavatására 110 év múltán, 2016-ban ünnepélyes keretek között került sor. A kompozíció újraalkotói Zala György műve nyomán Engler András, Meszlényi János és Polgár Botond.

A dunai oldalon Ferenc József 1867-es koronázási jelenete látható, amint Andrássy Gyula az uralkodó fejére helyezi a Szent Koronát.

A tér felé néző dombormű Andrássy egyik legnagyobb diplomáciai sikerét, az 1878-as berlini kongresszust örökítette meg.

A barokk stílusú talapzatot Foerk Ernő építész készítette.

Andrássy Gyula 1823-ban született a felvidéki Oláhpatakon (Szlovákia) Jogi, diplomáciai és közgazdasági tanulmányait Németországban és Angliában szerezte. Németül és franciául anyanyelvi szinten beszélt. 1848-ban főispán, majd megyei nemzetőrségi parancsnok. 1849 májusától a kormány konstantinápolyi követe, a szabadságharc bukása után párizsi kényszer emigrációban élt (távollétében halálra ítélték). Majd aktív szerepet vállalt a kiegyezés előkészítésében. 1867-1871 miniszterelnök, ezt követően a Monarchia közös külügyminisztere volt. 1879-ben mondott le, miután előző nap aláírta Németországgal a kettős szövetségi szerződést, amelynél ő diktálta a feltételeket Bismarcknak. Ezután teljesen visszavonult a politikától. 1890-ben hunyt el.

Mesés sziget

A Margit sziget nagy kedvencem

Kb. három kilométer hosszában végigsétálni rajta, itt-ott egy-egy kis kacskaringóval. A Margit hídtól az Árpád hídig. A két végén nagy a nyüzsgés, de a belsejében jó a levegő, csend van, csak a madarak fütyülnek.

 Csodálatos fák, szépséges rétek, virág mezők

 Kedvencem a japán kertje

Itt olvashatsz róla

 http://nora-bora-nora.blogspot.com/2016/06/japankert-szerelem.html

A szigetről több bejegyzést is írtam.....

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/08/margit-sziget-1.html

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/08/margit-sziget-2.html 

Mesés Margit sziget

Júliusi köszöntő

Osvát Erzsébet: Bőkezű július

 

Július,
a vendégváró.
Mindig szíves
vendéglátó.
Sétálni hív,
menj vele!
Tárva-nyitva
erdeje.
Szomjad, éhed
oltja málna,
szedhetsz bőven,
nem sajnálja.
Hűsölhetsz
a fák alatt.
Finom gomba
száz akad.
Zenében sem lesz
hiány:
fejed felett
rigó fütyöl,
trillázik
a csalogány.

 Margit sziget

Múzeumok éjszakáján

Múzeumok éjszakáján az utolsó helyszínen, a Déri Múzeumnál tíz óra körül még pezsgett az élet. Sokan mentek még be a múzeumba körülnézni. Rengetegen voltak a kinti koncert helyszínen is. Már meggyújtották a Szent Iván-éji tüzet is.

Nem rég végigjártam az egész múzeumot, de azért most is bementem és végigsétáltam, van-e valami újdonság. A blogon is megtaláljátok a bejegyzéseket, ha a jobb oldali keresőbe beírjátok, hogy Déri Múzeum

Soó Rezső egyetemi tanár utazása Egyiptomban, időszaki kiállítás. Soó Rezső neve ismerős számomra, még Édesapám idejéből, egy szakkönyvünk is van tőle. A növénytani tanszék vezetője volt.

"Sziklától a kőbaltáig...erdőtől a sivatagig" (Az ember hatása a klímaváltozásra). A lenti két kép nagyszerűen bemutatja, hogyan alakítjuk a természetet. Mi már szelektíven gyűjtjük a papírt, műanyagot és fémet, amelyet egy sárga zsákban teszünk a ház elé hetente. Egy hét alatt meg is telik a zsákunk, most látjuk csak, hogy mennyi haszontalan csomagolóanyagot használunk.

Eléggé elfáradtam, így hazafelé vettem az irányt. Jó kis "éjszaka" volt. Elterveztem, hogy a jövőben mindig más városban fogom a múzeumok éjszakáját végigjárni. (Az idén Pécset vettem célba, de sajnos nem kaptam szállást a belvárosban, későn kapcsoltam.)

Klasszicista stílusban

A múzeumok éjszakáján, (már tényleg éjszaka volt) úgy éreztem van még erő a lábamban, így elsétáltam a városházára is. Ságody József tervezte, Povolny Ferenc terveit átdolgozva, klasszicista stílusban, 1843-ban készült el.

Huszárok bemutatója az udvaron

1849-ben itt lakott Kossuth Lajos a családjával együtt, itt működött a Honvédelmi Bizottmány Hivatala, és itt őrizték a Szent Koronát menekítése idején. 1888-ban alakították át kétszintessé.

Marton László által készített bronz Kossuth szobor

 Tanácsterem

 Kossuth, Széchenyi, Rákóczi, Bocskai festmények díszítik

   A  magyar honvédség történeti kiállítása az emeleti folyosón

Ezek a puskák így kitámasztva az ablakok előtt ijesztőnek tűntek számomra. Milyen szerencsések vagyunk, hogy békében élhetünk.

A Városháza mellett a Rózsa utca, a napokban zajlott a Rózsa utcai fesztivál is. Még szólt a zene, de már gyér volt az érdeklődés

A fiatalok kedvence inkább a szemben lévő Simonffy utca és Hal köz, ahol egymást érik a teraszos vendéglátóhelyek.

Irány a Déri Múzeum!